Megfulladnak a szmogban a magyar gyerekek: hihetetlen értékekeket mértek

Annak érdekében, hogy pontosabb képet kaphassunk a gyermekeinket érő légszennyezettségről, a Greenpeace Magyarország diffúziós csövekkel mérte meg a nitrogéndioxid-szennyezettséget 24 budapesti és főváros környéki iskolánál. A március végén, két héten át tartó méréseket követően 24 csőből 17 esetében születtek értékelhető eredmények - a többi cső eltűnt, vagy megrongálódott. Simon Gergely - a Greenpeace légszennyezési szakértője - szerint az eredmények aggodalomra adnak okot: 

A 17 helyszínből 8 esetében a mért eredmények ráadásul meghaladták az NO2re megadott 40 mikrogramm/köbméter éves határértéket is. A mérési eredmények sok esetben 50-70 mikrogramm/köbmétert mutattak erre a kéthetes peridósra. Feltételezhető, hogy nem csak ebben a két hétben, de éves szinten is problémás lehet a levegő minősége ezeken a helyszíneken, az elmúlt évek statisztikái ugyanis azt mutatják:

A helyzet már idén is tragikus a hivatalos mérőállomások adatai alapján. Míg a jogszabály szerint évente csupán 18 alkalommal léphető túl egy mérőállomáson az órás határérték, ehhez képest idén május 7-re a budapesti Teleki téren már 77-szer, a budapesti Kosztolányi Dezső téren 49-szer haladtuk meg a határértéket.

Milyen egészségügyi problémákat okoz a légszennyezettség?

Egy friss kutatás szerint globálisan évente négymillió, azaz naponta 11 ezer asztmás megbetegedést okoz a gyermekek körében a közúti járművek szennyezőanyag-kibocsátása, ezen belül is leginkább a nitrogéndioxid-szennyezés. A legtöbb esetben ráadásul már a határérték alatti szennyezés elég a megbetegedésekhez. Hazánkban körülbelül két és félszeresére nőtt az elmúlt 15 évben a nitrogén-dioxid szennyezéssel is összefüggő asztmás betegek száma.

 A nitrogén-oxidok emellett csökkentik a tüdőfunkciót, különféle légzőszervi károsodásokat okoznak, valamint kapcsolatba hozhatók szív- és érrendszeri megbetegedésekkel is, továbbá gyengítik a légúti fertőzésekkel szembeni ellenálló képességünket.

Mi a légszennyezettség legfőbb oka?

A fővárosban a dízelautók használata jelentősen hozzájárul a Budapesten súlyos egészségügyi kockázatokat jelentő szállópor (PM10) és a nitrogén-dioxid (NO2) okozta légszennyezettséghez. A dízelüzemű személygépjárművek száma több mint duplájára nőtt az elmúlt 12 évben és nőtt az autók átlagéletkora is. Az EU-ban Magyarországon fut arányaiban az egyik legtöbb, az európai kibocsátási normáknak nem megfelelő dízel személyautó, melyek jelentős része Nyugat Európából kitiltott szennyező dízel. Mindennek ára is van: a magyarországi közúti közlekedésből fakadó légszennyezésnek évi 500 milliárd forint a kárköltsége, melynek kétharmada a dízelektől ered.

Hogyan lehetne a leggyorsabban csökkenteni a légszennyezettséget?

Mint megannyi nyugat-európai városban, úgy a hazai településeken is sürgősen céldátumot kell bevezetni a szennyező, régi dízel járművek kivezetésére, mind a személyautók, mind a tömegközlekedésben használt buszok, hajók, és egyéb dízel járművek esetében. Ezzel lehet a legtöbbet és a leggyorsabban tenni több millió állampolgár egészségének érdekében a Greenpeace szerint.