Nagyot nézhetnek a magyar idősek a boltok kasszáinál: erre kevesen voltak felkészülve

A fogyasztóiár-index a tavaly decemberi 5,5 százalékról idén januárban 3,8 százalékra mérséklődött 2023 azonos időszakához képest, ami egyébként már az inflációs célsávon belül van. Az élelmiszerek árindexe egyébként még ennél is alacsonyabb szintre, 3,6 százalékra csökkent, miközben decemberben még 4,8 százalékon állt ez a mutató.

Bár gyakran hallani olyan véleményeket, melyek szerint elképzelhető, hogy 2024 folyamán ismét emelkedő pályára állhat az infláció, az biztos, hogy az év elejére már egészen kezelhető szintre süllyedt a pénzromlás mértéke.

Ugyanakkor szeptember óta az volt a jellemző, hogy a nyugdíjas fogyasztóiár-index rendre alacsonyabb volt az összesített fogyasztóiár-indexnél. Nos, januárban ez most megváltozott – előbbi mindössze 3,9 százalékra tudott csökkenni, szemben az összesített árindex már említett 3,8 százalékával (5,3% → 3,9%).

Amennyiben a lakosság különböző rétegeit külön-külön vizsgáljuk, úgy elmondhatjuk, hogy

• az alacsony jövedelmű háztartások esetében 5,1 százalékról 3,7 százalékra,
• a közepes jövedelmű háztartások esetében 5,2 százalékról 3,4 százalékra,
• a három és több gyerekes háztartások esetében 5,3 százalékról 3,7 százalékra,
• míg a magas jövedelmű háztartások esetében 6,5 százalékról 4,7 százalékra mérséklődött a fogyasztóiár-index.

Mire futotta a januári nyugdíjból?

A KSH adatai szerint 2023 decemberében 217 634 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj. A számítások során mi is ezt, pontosabban ennek 6 százalékkal növelt összegét, azaz 230 692 forintot vettünk alapul – ebből kiindulva néztük meg, hogy a januári árakkal számolva hány darabot/kilót/litert tudott egy átlagos nyugdíjas megvásárolni az általunk kiválasztott tíz termékből.

A zsemle fogyasztói átlagára idén januárban is tovább csökkent, igaz, csak minimális mértékben (67 → 66 forint/db). A csökkenésnek és persze a nyugdíjemelésnek hála ebből a termékből 3 495 darabot vásárolhattunk volna, szemben a decemberi 3 203 darabbal. Ugyanakkor a tojás darabára változatlanul 75 forint volt, akárcsak a korábbi hónapokban. Az emelésnek köszönhetően persze ebből a termékből is többet vihettünk volna haza most, mint tavaly decemberben (2 862 → 3 076 db).

Tovább csökkent a 2,8 százalékos pasztőrözött tej átlagára (460 → 457 forint), így ebből 505 litert vihettünk volna haza a decemberi 467 liter helyett. A párizsi ára azonban emelkedett, a decemberi 2 700 forinttal szemben januárban már átlagosan 2 720 forintot kértek el kilójáért. A nyugdíjemelésnek köszönhetően azonban még így is lényegesen többet, 79 kiló helyett 85 kilót tudtunk volna megvásárolni ebből a termékből.

A kései burgonya átlagára változatlanul 398 forint volt, ugyanakkor 476 átlagáron már megjelent a piacon a korai burgonya is. Mi most a kettő átlagával, tehát 437 forinttal számoltunk – így 528 kilót vihettünk volna ezekből haza, míg decemberben még 539 kilót. Az alma kilónkénti átlagára azonban tovább csökkent (512 → 509 forint), így ebből 453 kilót vásárolhattunk volna a decemberi 419 kiló helyett.

Folytatódott a liszt átlagárának csökkenése is – a decemberi 183 forint helyett már csak 179 forintot kértek el ezért a termékért, melyből így 1 173 kiló helyett most már 1 289 forintra futotta volna az átlagos öregségi nyugdíjból. Még nagyobb áresés volt megfigyelhető a kristálycukor esetében (398 → 388 forint/kg), melyből így 539 kiló helyett már 595-öt vásárolhattunk volna.

A sertéscomb átlagára azonban emelkedett (1 870 → 1 890 forint/kg), ennek ellenére ebből a termékből is többet vihettünk volna haza januárban, mint decemberben (115 → 122 kiló). Végezetül a bontott csirke kilónkénti átlagára is nőtt (1 330 → 1 370 forint), ám a megvásárolható mennyiség itt is januárban volt nagyobb (161 → 168 kilogramm).

Januárban tehát a zsemle, a pasztőrözött tej, az alma, a liszt és a kristálycukor ára csökkent, míg a párizsié, a sertéscombé és a bontott csirkéé emelkedett. A tojás darabára nem változott.

Ugyanakkor kakukktojás a burgonya, melyen belül a kései burgonya átlagára nem változott decemberhez képest, ugyanakkor megjelent a piacon a korai burgonya, amelynek átlagára lényegesen magasabb a késeinél (398 forint vs. 476 forint). Ennél a terméknél tehát inkább áremelkedésről beszélhetünk.

A 2023-as adatokkal összevetve egyelőre elmondhatjuk, hogy zsemléből, tojásból, tejből, párizsiból és lisztből többet, míg burgonyából, almából, kristálycukorból, sertéscombból és csirkéből kevesebbet vihetett haza egy átlagnyugdíjas idén januárban, mint a tavalyi évben.

Tovább árnyalja a képet, ha azt is megnézzük, hogy az egyes évben/hónapban megvásárolható mennyiségek hogyan viszonyulnak a 2016-ban megvásárolható mennyiségekhez (mivel zsemléből 2016-ban tudtuk megvásárolni a legnagyobb mennyiséget, így ezt az évet vettük 100-nak).

Indexünk névadó termékénél, a zsemlénél továbbra is rendkívül jelentős a visszaesés a 2016-os évhez képest, ugyanis az akkori mennyiségnek jelenleg csupán az 54,9 százalékát tudná megvásárolni egy átlagos nyugdíjas. A tojásnál ez az arány 94 százalék, a tejnél 90,5 százalék, a párizsinál 91,4 százalék, a burgonyánál 77,2 százalék, az almánál 105,1 százalék, a lisztnél 147 százalék, a kristálycukornál 121,9 százalék, a sertéscombnál 111,9 százalék míg a bontott csirkénél 108,4 százalék.

Februárban jön a habzsi-dőzsi

A januári nyugdíjemelést követően februárban még nagyobb összeget kaptak a nyugdíjasok, hiszen most érkezett meg a 13. havi nyugdíj is, melynek értékét a januárban megemelt összeg alapján számították ki. A most alapul vett 230 692 forintból kiindulva tehát februárban átlagosan 461 384 forintot kaptak a nyugdíjasok. Mindez persze azt jelenti, hogy februárban lényegesen több termék megvásárlására lesznek képesek, mint az év többi hónapjában.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nyugdíj utalás 2024 február: itt a kalkulátor, ennyi pénzt kapnak a magyar nyugdíjasok hamarosan

A Pénzcentrum kalkulátora idén is megmutatja, hogy pontosan mekkora összegű lesz 2024-ben a februári nyugdíj, és mekkora lesz a 13. havi nyugdíj.