2020. augusztus 15. szombat Mária

Van rá reális esély, hogy Kelet-Európa 10 éven belül megelőzze a Nyugatot?!


Az elmúlt években a korábbi keleti blokk országai jelentős, és pozitív irányú gazdasági szerkezetváltáson mentek keresztül, így egyre többen kérdőjelezik meg a Nyugat jövőbeli dominanciáját és versenyképességét. A Pénzcentrunak írt szakértői cikkében az Aegon Alapkezelő arra kereste a választ, hogy - szigorúan gazdasági szemszögből - vajon képes lehet-e Kelet-Európa ebben az évtizedben maga mögé utasítani a kontinens nyugati országait.

Az elmúlt években a korábbi keleti blokk országai jelentős, és pozitív irányú gazdasági szerkezetváltáson mentek keresztül. Erre természetesen világszerte felfigyeltek a gazdasági szakemberek. A szovjet utódállamok és Kelet-Európa országainak többsége:

  • komoly gazdasági reformokba kezdett, levetkőzve korábbi posztszocialista múltját,
  • kezd felhagyni az egypólusú, az energiaexportra alapozó gazdasági modelljével, olyan szektorok felé nyitva, mint a feldolgozóipar, a mezőgazdaság vagy a turizmus,
  • a legtöbb nyugat-európai országnál magasabb gazdasági fejlődést könyvelhet el (százalékban),
  • egyre biztonságosabb befektetésnek számít a piac és a hitelminősítő intézetek szerint is

Mindeközben Nyugaton

A pozitív hangvételű elemzésekkel szemben a nyugati világban egyre több aggasztó jelet fedezhetünk fel:

  • rekordalacsony kamatokkal és hozamokkal tarkított évtizedet, ami a befektetők többségében rossz szájízt hagyott,
  • erősödő társadalmi ellentéteket, amely egy része az Egyesült Államokból terjedt át az öreg kontinens nyugati részére.
  • pesszimista pletykákat a Brexittel kapcsolatban,
  • az átlagosnál rosszabb egészségügyi adatokat a koronavírus-pandémia kapcsán.

Fordul a kocka Európában?

A fentiek tükrében a társadalom tagjai közül egyre többen kérdőjelezik meg a Nyugat jövőbeli dominanciáját és versenyképességét.
Mai összefoglalónkban arra keressük a választ (szigorúan gazdasági szemszögből), vajon képes lehet-e Kelet-Európa ebben az évtizedben maga mögé utasítani a kontinens nyugati országait.

A valódi versenyelőny receptje

Kétség sem férhet hozzá, hogy az elmúlt évek sokkal kedvezőbben alakultak a keleti régió számára. Ahhoz azonban, hogy objektíven megítélhessük a gazdasági folyamatokat, és felelősségteljes becslést tehessünk a jövőre vonatkozóan, érdemese a dolgok mélyére ásni. Ehhez át kell gondolni, hogy a 21. században mire van szükség a valódi versenyelőny megszerzésére:

  • "Agy": Egyedi és speciális szaktudással rendelkező szakemberekre és csapatokra, akik évről évre képesek újragondolni a világot. Ebben továbbra is Nyugat-Európa és az USA áll nyerésre a keleti régióval szemben, hiszen a világ legjobb egyetemei gyakorlatilag már a középiskolából szívják el Nyugatra a a legjobb képességekkel rendelkező fiatalok.Többségük soha nem tér haza.
  • K+F finanszírozás: A Kelet-Európában zajló kutatások vagy startup projektek döntő hányadát még mindig a Nyugatról érkező kockázati tőke finanszírozza, így a felfedezések és találmányok joga is őket illeti.
  • Innovációmenedzsment: A világ vezető vállalatai az USA-ban és Nyugat-Európában vannak bejegyezve. Jó példát jelentenek erre az olyan technológiai vállalatok, mint a Google, a Facebook, a Tesla vagy az Apple.

Büszkék lehetünk Keletre, de van mit behozni

A fentiektől függetlenül méltán lehet magára büszke a volt szocialista blokk, hiszen egyes államok elképesztő mértékű fejlődést mutattak a Szovjetunió szétesése óta. Ráadásul a régió összes országa fejlődött kisebb vagy nagyobb mértékben.
Az egyes országok fejlődésének üteme között viszont akkora különbség van, hogy immáron maga Kelet-Európa is kétpólusúvá vált:

  • Voltak olyan kelet-európai országok (pl. Észtország, Litvánia, Csehország), melyek képesek voltak magukat újragondolni és a totális digitalizáció, transzparencia, valamint szociális és kultúrális megújulás útjára léptek, olyan innovációkat adva a világnak, mint a Bolt vagy éppen a Transferwise.
  • Más kelet európai országok (mint pl. Magyarország, Szlovákia, Románia) az újragondolás helyett korábbi erőforrásaikban gondolkodnak és iparuk jelentős része máig a Nyugat gyártó- vagy összeszerelőüzemeként működik. Fejlődtek ugyan, de jócskán lemaradtak az előbbi csoport mögött.

Meglepő, de egyes szakértők szerint már a volt keleti blokk legjobb és sereghajtó országai között is bő 10-15 év különbség tapasztalható nemzetgazdasági szinten.

A jó példák tehát minden nemzetállamnak motiválóak lehetnek, de a legtöbb keleti országnak még bőven van mit behozniuk.

Befektetői szempontok

Némiképp más a helyzet a kockázatkerülő, vagy a mérsékelt kockázatot kereső befektetők szempontjából, akik egyre nagyobb izgalommal tekintenek Kelet-Európára.

  • 1. kedvezőnek találják a régió kockázat/hozam arányát,
  • 2. előszeretettel fektetnek a régió államainak és állami vállalatainak kötvényeibe,
  • 3. pozitívan tekintenek Kelet-Európa és a fejlődő piacok jövőjére, és vagyonuk egyre nagyobb részét tartják feltörekvő piaci alapokban.

Konklúzió

Való igaz, hogy Nyugat-Európa gazdasági- és társadalmi kihívásokkal néz szembe, ez azonban korántsem jelenti azt, hogy elveszítette volna versenyképességét. Sőt, a technológiai forradalom és az ipar 4.0 is a Nyugat felé billenti a mérleget.

Szinte kizárt, hogy ebben az évtizedben Kelet-Európa egésze maga mögé utasítsa gazdasági szempontból a Nyugatot.

Jó sansza van azonban a feltörekvő országoknak is a fejlődéshez és a felzárkózáshoz:

  • A koronavírus-pandémia okozta kihívások miatt több nyugat-európai vállalat tervezi hazahozni az öreg kontinensre gyártási tevékenységét, ami jó eséllyel a keleti régiót erősítheti.
  • Egyre több keleti nemzetállam ismeri fel a valódi versenyképesség titkát, és próbálja meg állami ösztönzőrendszereken és támogatásokon keresztül itthon tartani vagy hazacsábítani a tehetségeket. (Követni az észt, litván és cseh sikereket.)
  • A régió a magán- és intézményi befektetők fókuszába került világszerte, ami bőséges, és egyre olcsóbb tőkét biztosít Európa feltörekvő országainak jövőbeli fejlődésére.

Címlapkép: Getty Images

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak csökkentése érdekében a kormány 2020. március 19-től - többek között - maximalizálta a fogyasztási hitelek teljes hiteldíj mutatóját (THM). Érdemes azonban körültekintően választani, mivel a kedvezményes személyi kölcsön kamata a legtöbb banknál 2021-től megváltozik, és az új, jellemzően magasabb kamatszint miatt megugrik a törlesztőrészlet is. Ha például 2 millió forintra lenne szükséged, akkor az egyik legjobb ajánlatot most a CIB Bank nyújtja, itt 60 hónapos futamidővel a kedvezményes időszakban 38414 forintos törlesztőre, míg 2021-től 40219 forintos törlesztőre számíthatsz. De nem marad el ettől a Raiffeisen Bank ajánlata sem, amely esetében, szintén 60 hónapos futamidő esetén, az 5,90 százalékos kedvezményes THM 7,96%-ra ugrik a THM-plafon megszűnése után. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

  Ajánlatunk

Portfolio HR Revolution 2020 Konferencia

Vörös riadó! A munkaerőpiac aktuális kérdései, kihívásai, és természetesen a lehetséges megoldások.

Sustainable World 2020 Konferencia

A jövő vállalata konferenciát, melyen a fenntarthatóságról, zöld finanszírozásról és befektetésekről, az energiatársaságok aktuális helyzetéről, és a zöld vállalatok kihívásairól, lehetőségeiről lesz szó.