Nyakunkon a nyugdíjkatasztrófa: kevesen lépik meg, pedig csak így úszhatod meg a csődöt

A kereső-eltartott arány hazánkban egyre inkább felborul. Az elkövetkező években a második világháború után született "baby boomer" generáció tagjai tömegével fognak nyugdíjba vonulni, ami komolyan megterheli a társadalombiztosítási rendszert. Az állami nyugdíjrendszeren ezért már most látszik, hogy egyre gyengébb lábakon áll, és kezd kétségessé válni, hogy a ma még aktív korosztályok nagyobbik részét mennyire tudja majd kiszolgálni. Direktebben fogalmazva hazánk - Európa jóléti államainak nagy részéhez hasonlóan - szép lassan egy nyugdíjkatasztrófa felé halad.

Nem érdemes csak az államra támaszkodni

A probléma nem csak az öregedő korfából fakad. A sérülékenység másik forrása az úgynevezett felosztó-kirovó rendszer. Utóbbi azt jelenti, hogy a nyugellátás azon alapul, hogy a befizetők a jelenlegi nyugdíjasok ellátását finanszírozzák a sajátjuk helyett, tehát az egész rendszer az eltartottak és a dolgozók száma közti arányra épül.

A nagy baj ezzel a rendszerrel, hogy amikor kidolgozták, kevéssé számoltak olyan változókkal, mint a várható átlagéletkor növekedése, mely Magyarországon a 2020-as adatok szerint a férfiaknál 72,21, míg a nők esetében 78,74 év. Viszonyításképpen 2001-ben a férfiak még csak átlag 68,15, a nők pedig 76,46 évig éltek. Ezen mutató növekedése persze nagyon örvendetes, a mostani aktív korúak nyugdíjba vonulási kilátásait tekintve mégis aggasztó lehet a számok javulása

A rendszer nagy gyengesége ezen felül, hogy a felosztó-kirovó rendszerben az állam a pénzeket nem forgatja, nem fekteti be, így az gyarapodni sem tud. Így bár a rendszer egyelőre képes fizetni az eltartottaknak, mindössze az az összeg áll rendelkezésére a kifizetésekhez, ami az adózóktól nyersen befolyik.

A várható élettartam javulása és a befizetésekkel való merev gazdálkodás mellett a társadalom öregedése a harmadik dolog, ami gyorsítja a rendszer gyengülését. 2021-ben a KSH legfrissebb adatai szerint több mint két és félmillió ember részesült nyugdíjban, ami a magyar lakosság 25,85 százalékának felel meg.  

A következő évtizedre becsült számok pedig, az öregedő korfa miatt még ennél is aggasztóbbak. Az aktív korúak és a 65 év felettiek, évek óta 26 százalék körül mozgó aránya ugyanis az Eurostat legfrissebb becslései szerint 2050-re meghaladhatja az 50, sőt egyes, elöregedő megyékben a 65 százalékot is.

A jelenlegi, nagyságrendekkel több dolgozóval, mint nyugdíjassal számoló rendszer fenntarthatósága tehát addigra minimum megkérdőjelezhetővé válhat.

Marad tehát az életfogytig tartó munka?

Ez is egy életképes alternatíva. Mint az OECD legutóbbi felmérésből kiderült, a reál GDP mutatójának ezen az úton történő növeléséhez elég lenne, ha a most lemaradóban lévő országokban a munkaerőpiacon lévő idősek aránya elérné az OECD ebből a szempontból "legjobban teljesítő" tagállamai által mutatott számokat.

Mint az OECD friss jelentéséből kiderül, ez is egy alternatíva. A felmérés szerint a reál GDP mutatójának ilyen módú növeléséhez úgymond elég lenne, ha a most lemaradóban lévő országokban a munkaerőpiacon maradó idősek aránya elérné az OECD ilyen szempontból legjobban teljesítő tagállamai által produkált számokat.

Magyarország esetében ez azt jelenti, hogy ha 2050-re az időskori foglalkoztatás elérné a mai Izlandi, vagy Új-Zélandi szintet, az egy főre jutó éves reál GDP mértéke 28 százalékkal emelkedhetne.

2020-ban (amikorról a legfrissebb adatok származnak) az egy főre jutó hazai reál GDP a mai árfolyamon számolva körülbelül 4,9 millió forint volt, ha pedig az 50 év felettiek 30 éven belül, az említett országokhoz hasonló mértékben integrálódnának vissza a munka világába, ezt körülbelül harmadával tudnánk növelni.

Igen ám, csakhogy az Új-Zéland kormányzati honlapján közölt adatok szerint náluk az 50 év felettiek foglalkoztatottsági rátája 85 százalékos, a hatvanasoké pedig 59 százalékos volt. Mi ettől igencsak messze járunk, még akkor is, ha nem nézzük, hogy ezekben a mintaországokban ezek a statisztikák hosszú évek óta folyamatosan növekednek. Hazánkban az 55 és 64 év közöttiek körében ez a szám 56,7%, de ebbe a korosztályba ugye rengeteg, még nyugdíj előtt álló honfitársunk is beletartozik.

Azonban az élethosszig tartó munkának létezik egy sokkal vonzóbb alternatívája is, amit ráadásul az állam is támogat. Ennek segítségével előre gondolkodással és tudatos tervezéssel  biztosíthatjuk gondtalan nyugdíjas éveinket.

Az öngondoskodásban a jövő?

 Az utóbbi időben nálunk is elindult egy pozitív irányú szemléletváltás. A magyar emberek felismerték, nem lehet kizárólag az államra számítani nyugdíjas éveinkben sem. Ennek oka valószínűleg az, hogy sokaknak a jelenleg még elműködő ellátórendszer mellett is csak az alapvető megélhetést teszi lehetővé. Megszokott életszínvonaluk fenntartásához és egy valóban aktív és élvezetes nyugdíjaskor megélésére igen keveseknek biztosít elegendő anyagi forrást. Pedig a legtöbb ember nyilván erre várna, ez pedig hatványozottan igaz a nyugdíjtól, egyelőre távolabb álló, fiatalabb dolgozókra, akik közül egyre többen tesznek is álmaik megvalósításáért.

Nem véletlen, hogy nyugdíjpénztárba 2010, életbiztosításba pedig 2007 óta nem látott mértékű friss megtakarítás került a tavalyi évben. A májusban megjelenő idei első negyedéves statisztikák várhatóan kiemelkedően jók lesznek a megtakarítási tranzakciók szempontjából. A gyermeket nevelő szülők szja-visszatérítése is erősíti a háztartások megtakarítási képességét. Egy pénzintézeti felmérés szerint az utóbbi többletjövedelem mintegy felét megtakaríthatják a családok, meglévő vagy új élet- és nyugdíjbiztosításba pedig a megtakarítók 10 százaléka tervez befizetni.

A Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztárnál 2021-re az  50-64 éveseknél már 31 százalékra emelkedett a nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők aránya. A nyugdíjkorhatár közeledtével tehát egyre többen ismerik fel, az állami juttatás nem biztos, hogy elegendő lesz az aktív évek alatt megszokott életszínvonal fenntartásához és egyre fontosabbá válnak a megtakarítások. Kedvező változás, hogy egyre inkább megjelennek a tagok között a fiatalok - a hat évvel azelőtti helyzethez képest a tavalyi évre a 21-30 éves belépők aránya 10 százalékról 20 százalékra emelkedett -, a nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóság ugyanakkor még mindig a nyugdíj előtt állóknál a legmagasabb.

A nyugdíjcélú öngondoskodási megoldásokat támogatja az állam, méghozzá  adókedvezmény formájában. Így akár százezreket is megspórolhat az adójából, akinek elég magas jövedelme van ahhoz, hogy maximalizálni tudja az évközi befizetéseit az állam által támogatott megtakarítási formákban. A nyugdíj-előtakarékosság kulcsa pedig  az, hogy időben kell belekezdeni. A dolog alapja a tőketeremtés, melynek képlete igen egyszerű: tőke=befektetés*eltelt idő.

Ha tehát még legalább egy évtizedünk van a nyugdíjhatárig, érdemes lehet egy, vagy akár több ilyen konstrukcióba fektetnünk, a legészszerűbb pedig a három, az állam által évente 20 százalékos SZJA visszatérítéssel (legfeljebb 280 000 forint) támogatott megoldás. A nyugdíjbiztosítások, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlák után. Az állami támogatás az évek során összességében 2-5 millió forintos előnyt is jelenthet egy azonos tulajdonságokkal rendelkező, de nem támogatott megtakarításhoz képest.

Az, hogy ezek közül melyik éri meg a legjobban, egyéni élethelyzetünktől is függ. A Pénzcentrum most az egyes megoldások részletes ismertetésével segít választani.

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosításról első körben fontos tudni, hogy két típusa van. Létezik egy hagyományos és egy a befektetésekhez kötött nyugdíjbiztosítás. A hagyományos esetében a biztosítónak fizetünk egy havi összeget, amit a biztosítás lejártakor garantált kamattal kapunk vissza. Ennek kockázata, de ennek megfelelően a hozama is igen alacsony. A befektetésekhez kötött változat esetében ennél sokkal nagyobb beleszólásunk van a befektetésekbe. Konkrétan magunk válogathatunk a befektetési alapok közül.

Nyugdíjbiztosítás-kalkulátorunkat itt érheted el!

A befektetéshez kötött nyugdíjbiztosítás megkötése során az első lépés, hogy megnyitjuk a névre szóló, egyéni számlánkat. Erre tudjuk rendszeresen, vagy eseti jelleggel befizetni a megtakarításainkat. A várható hozam attól függ, mekkora befizetést vállalunk havonta, illetve hogy mibe fektetjük a megtakarított összeget. A nyugdíjbiztosítás egyik nagy előnye, hogy számtalan konstrukció érhető el belőle, biztosítónként akár több tízféle.

Ennek köszönhetően igazán személyre szabott befektetéseket találni, amik közül életkorunkhoz és kockázatvállalási kedvünkhöz igazítva választhatunk. Befektetési stratégiánkon ráadásul később változhatunk is, így megtehetjük mondjuk azt, hogy a futamidő elején egy nagyobb kockázatú befektetéssel indítunk, aztán később konszolidáljuk azt.

Befizetéseink mértéktől függően pedig állami támogatást is kapunk rá, melynek mértéke 20 százalék, maximum  összege pedig 130 000 forintot, amihez havi 54 166 Ft befizetésre lesz szükségünk. Az összeget minden évben a befizetett személyi jövedelemadónk után igényelhetjük vissza, annak bevallásakor.

A nyugdíjbiztosítás akkor éri meg igazán, ha nemcsak az inflációt követi, hanem ezen felül hozamot is termel. Hátránya, hogy ez a többi biztosítási formánál nagyobb befektetést igényel, és ha idő előtt belenyúlunk, jó eséllyel mínuszban jövünk ki belőle. A különböző költségtípusuk ráadásul általában különböző módokon kerülnek levonásra, így egy laikus számára gyakran igen átláthatatlanok.

A nyugdíjbiztosítás költsége összességében a közepes vagy magas kategóriába sorolható, és igen nagy eltérések vannak a különböző megoldások költségei között. Általánosságban elmondható, hogy ez egy hosszú távú megtakarítási forma, amit 10 évnél rövidebb futamidőre nem igen ajánlott indítani.

Mozgásterünk a befektetéshez kötött nyugdíjbiztosítás esetében - ellentétben a hagyományossal -igen nagy lehet. Például, ha relatíve közel vagyunk a nyugdíjhoz, választhatunk hozam- vagy tőkegarantált alapok közül, melyeknél garantált egy 5-6 százalékos hozam, ha viszont még hátra van 15-20 évünk a nyugdíjig, indíthatunk egy kiegyensúlyozottabb portfóliót, a garantált állampapírok mellett a jövedelmezőbb részvényekbe is fektetve. Ezzel már 8-9%-os éves hozamokat érhetünk el, viszonylag alacsony kockázat mellett.

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy az első 2-3 évben egy ilyen típusú biztosítás nem szüneteltethető, vagy hozzáférhető, így a havi megtakarítási összegünkkel is évekre előre kell tervezni. Előnye viszont, hogy a futamidőt az aktuális nyugdíjkorhatárhoz kötik, így ha azon időközben megemelik, a régi korhatár elérésekor akkor is hozzájutunk pénzünkhöz. A hagyományos ezen túl fizet haláleset, vagy rokkantság esetén is.

Akkor jó választás:

• Ha viszonylag nagyobb összegű (10 000 forint körüli) befizetésben gondolkodsz
• Ha legalább 10 éved van még a nyugdíjig
• Ha a jobb hozamokért bevállalod a nagyobb összegű befektetést

Önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)

Nagy előnye az egyszerűség, ezért laikusok számára is bátran ajánlható. A befektetési döntéseket ugyanis a pénztárak hozzák. Alacsony havidíjjal is elindítható, az állami támogatás pedig itt is magas, akár 150 000 forint is lehet. Költsége mindig az aktuális befizetés összegéből kerül levonásra, és jellemzően valahol 2-5% között szokott mozogni. Ez átlagosnak mondható, tehát az alacsony kockázatot figyelembe véve teljesen arányosnak mondanánk a másik két konstrukcióhoz képest.

Önkéntes nyugdíjpénztár-kalkulátorunkat itt érheted el!

A hazai önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítményét megvizsgálva látható, hogy általában kb. 6%-os éves hozammal lehet számolni, ez azonban az állampapír kamatainak változásaihoz kötött. Mivel túlnyomórészt oda fekteti megtakarításokat. Persze a pénztárak esetében is van lehetőség arra, hogy attól függően ki, mennyire van még a nyugdíjkorhatártól más és más kockázatú befektetést válasszon.

Hátránya, hogy a futamidőt nem a megkötéskor aktuális, hanem a mindenkori nyugdíjkorhatárhoz kötik, ami várhatóan emelkedni fog, mire nyugdíjba vonulunk, így nem lehetünk biztosak benne, mikor jutunk a pénzünkhöz. A befektetési paletta korlátozottabb, és nincs lehetőség arra, hogy önállóan kezeljük pénzünket.

Akkor jó választás:

• Ha havi 5-8000 forint körüli befizetésben gondolkodsz
• Ha viszonylag közel vagy a nyugdíjkorhatárhoz
• Ha nem zavar, hogy befektetésed hozama sok esetben függhet a hazai gazdaság versenyképességétől
• Ha nagyobb mennyiségű SZJA-t tervezel visszaigényelni, hiszen ennél a legmagasabb az éves korlát

Nyugdíj előtarékossági számla (NYESZ)

A nyugdíj előtakarékossági számla a legkevésbé kötött konstrukció, mely köztes megoldásként nagyrészt egyesíti a másik két megoldás előnyeit. Költségei általában alacsonyabbak, mint a biztosításnak, viszont rugalmasabb az önkéntes nyugdíjpénztári konstrukcióknál, hiszen szabadon dönthetünk róla, mibe fektetjük megtakarításunkat. Az első befektetési eszköz vásárlása ráadásul díjmentes, vagyis a szolgáltató nem számít fel rá jutalékot.  

Nyugdíj előtakarékossági számlát egyébként hazánkban jelenleg 7 banknál tudunk indítani, a költségek pedig mindenhol igen hasonlóak, a fontos eltérés a vásárolható értékpapírok típusai között van

Mivel ez egy megtakarítási számla, nincs minimumdíja, akkor és annyi pénzt fizetünk be, amikor és amennyit csak szeretnénk. Ez egyrészt nehéz helyzetekben jól tud jönni, viszont épp ez az, ami a legtöbb embert visszatartja a NYESZ-től, ugyanis ha nem figyelünk rá, nem fog gyarapodni a nyugdíj megtakarításunk.

A hozamok saját pénzügyi döntéseinktől függenek, így kb. 4-9% között bármekkora hozam reális, ha igazán ügyesek vagyunk pedig efelé is mehetünk. De választhatunk menedzselt alapot is, alacsonyabb, 5-7% körüli maximum hozammal, ha nem szeretnénk kockáztatni.

Hátránya, hogy ugyan pénzt szabadon lehet rá rakni, csak a nyugdíjkorhatár elérésnek évében, de legkorábban 3 évvel a számlanyitás után férhetünk hozzá. Az éves befizetéseinkre egyébként itt is kaphatunk 20 százalék jövedelemadó visszatérítést, de legfeljebb 100 ezer forintig.

Akkor jó választás:

• Ha már rendelkezel egy fix havidíjas megoldással és azt szeretnéd kiegészíteni
• Ha nem szeretnél havidíjas koncepcióban fizetni
• Ha van legalább minimális értékpapír piaci tapasztalatod

Így szakíthatunk nagyot az adó-visszaigényléssel

Fontos tudni, hogy a 20 százalékos visszatérítés jóváírása nem automatikusan történik, arra való igényünket adóbevallásunkban kell jeleznünk a NAV felé. Az összeg pedig közvetlenül a biztosítási, pénztári, vagy megtakarítási számlánkra érkezik, ezért csak nyugdíjunkra vehetjük majd igénybe. Mivel az adóvisszatérítést éves személyi jövedelemadónkból kapjuk, csak akkor juthatunk hozzá, ha bejelentett munkahelyen dolgozunk. A nyugdíjbiztosítások esetén utóbbi viszont nem feltétlenül igaz. Létezik ugyanis egy legális trükk, amivel szinte minden magyar tud élni.

Ha érdekel a nyugdíjmegtakarítások világa, akkor használd a Pénzcentrum Kalkulátorát, hogy megtaláld a számodra legkedvezőbb konstrukciót!

Mint ismertettük, a visszatérítés a különböző típusú nyugdíj előtakarékossági megoldásoknál eltérő összegben van maximalizálva, egy-egy szolgáltatásra pedig hiába fizetünk rendre akkora összeget, aminek 20%-a akár jóval meghaladja a limitet, csak ezt a maximum összeget igényelhetjük vissza adónkból. 

Jó hír azonban, hogyha egyszerre több nyugdíj megtakarítási számlát vezetünk ez a maximalizált összeg már 280 000 Ft. Ez számít a tényleges plafonnak tehát, az ilyen célra visszaigényelhető összegből, amit úgy érhetünk el, ha nyugdíjbiztosításunkra havi 54 200 forintot, önkéntes nyugdíjpénztári számlánkra pedig 62 500 forintot fizetünk. Ez éves szinten egyébként nem kevesebb, mint 1 400 000 forint megtakarítást jelent idős éveinkre.