"Hurrá felvettek", mindenkinek nagyjából ez volt az első gondolata (még ha nem is ezekkel a szavakkal) akinek sikerült bejutnia valamelyik felsőoktatási intézménybe. De sokan az első örömhullám után elkezdték vizsgálni az érem másik oldalát is, nevezetesen azt, hogy mibe kerül a jövő alapozása.
A Monetáris Tanács augusztus 22-i ülésén az inflációs jelentés, az aktuális makrogazdasági információk és a pénzügyi piaci helyzet áttekintése után a tagok a 25 bázispontos és az 50 bázispontos kamatcsökkentés lehetőségét vitatták meg. A jelen lévő 12 tag közül négyen 25 bp-os, míg nyolcan 50 bp-os kamatcsökketnés mellett tették le voksukat - derül ki az ülésről kiadott rövidített jegyzőkönyvből.
Az új inflációs jelentés megállapításai mellett elég sok kérdőjelet is tartalmaz. Ezek több területet foglalnak magukba, de elég nagymértékben súlyoznak a költségvetési illetve külkereskedelmet érintő folyamatokra. Az MNB sejtése, hogy mérési probléma van az importszámoknál. Az eddig bejelentett költségvetési illetve adóbejelentések részlegesek, önmagukban jelentős lazítást jelentetének vegyes
Az idei évre vonatkozóan felfelé, jövőre jelentősen lefelé módosította inflációs prognózisát az MNB szakértői gárdája. Az új 2005 átlagos prognózis 3.6%, ami 0.3%ponttal magasabb mint a májusi jelentésben adott. 2006 átlagára most 1.6%-ot prognosztizálnak a korábbi 3.4%-kal szemben. A csökkenés az ÁFA mérséklés hatását tükrözi, de a piac által vártnál nagyobb. A jegybank 2007-es prognózist is
A kormányzat pénzügyi gazdálkodásának egészségesebbé tételét nevezte az egyik legfontosabb feladatnak Magyarország tekintetében az OECD most kiadott jelentésében. A gazdaságpolitika hitelességének visszaszerzése érdekében a szervezet különösen fontosnak tartja, hogy a 2005-re kitűzött költségvetési célok teljesüljenek. Az OECD alapvetően pozitívnak tartja, hogy a növekedés szerkezet az elmúlt
Politikai bátortalanságról és tehetetlenségről beszélt Bokros Lajos volt pénzügyminiszter az Inforádió Aréna című műsorában. A szakember szerint 1997 óta gyakorlatilag semmi nem történt hazánkban az államháztartási reform, a nagy elosztórendszerek megújítása terén, egyedül a nyugdíjrendszerben volt félmegoldás. Megítélése szerint a lakosság fogékony lenne a reformok iránt - ezt bizonyítja az
2005. június 15-én a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatósága lezárta a Magyarországgal folytatott IV-es cikkely szerinti gazdaságpolitikai konzultációt. Az IMF igazgatói szerint a Magyarország előtt álló legfontosabb feladat a költségvetési politika kiigazítása. A strukturális intézkedések terén az igazgatók a gazdaságilag aktív népesség jelenlegi alacsony foglalkoztatottsági arányának
A 100 lépés program keretében átalakul a munkanélküli ellátás rendszere. Munkanélküli segélyt felváltja az álláskeresési támogatás. A jelenleg 9 hónapig legfeljebb havi bruttó 44 ezer forintot jelentő munkanélküli járadék helyett bevezetésre kerülő álláskeresési támogatás. Az álláskeresési támogatás az első három hónapban jobban fog igazodni a keresethez, felső határa a minimálbér 120%-ára
A miniszterelnök mai parlamenti 20 perces beszédének fő csapásiránya, hogy a munkához jutást kell ösztönözni, a foglalkoztatás és a munkaügy a legfontosabb prioritás a kormány részéről. Gyurcsány szerint azt kell elérni, hogy "megérje és lehessen dogozni". Az ezt szolgáló intézkedések érintik a foglalkoztatáspolitikát, az egészségügyet, az adó- és járulékpolitikát, az önkormányzatok-állam-civil
Sötét felhők gyülekeznek a közös európai politikai és gazdsági intézményrendszer építménye felett. Úgy tűnik, hogy az intergrációs folyamat egyre inkább lassúbb, egyre több a repedés, egyes területeken pedig megfordulni látszanak a folyamatok. A Morgan Stanley elemzője szerit nem kizárt, hogy néhány év múlva a közös európai álom immár csak ábránd lesz, az Európai Uniós és a Gazdasági és Monetáris
A külföldi munkavállalók szigorúbb ellenőrzése mellett döntött a dán kormány az ellenzékkel karöltve. A problémát az okozza, hogy a Kelet-Európából érkező munkavállalókat a törvényi minimumnál alacsonyabb bérért foglalkoztatják. 2004. május elsejével a legtöbb uniós ország teljes mértékben megnyitotta munkaerőpiacát az új uniós tagokkal szemben. A nyitás több esetben bizonyos rejtett
Amint azt már jeleztük, múlt pénteken megállapodásra jutottak a kormány, a munkavállalói és munkaadói érdekképviseletek a jövő évi minimálbér mértékéről, ami 57 ezer forint. Az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tagjai arra tettek javaslatot, hogy a versenyszférában 6%-os legyen a keresetemelkedés üteme 2005-ben. Csizmár Gábor, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium vezetője a
Megállapodásra jutott a jövő évi minimálbér kérdésében a szakszervezeti, a munkaadói és a kormányoldal: 2005-ben 7.5%-os emelkedést követően 57,000 forintra nő a havi minimális juttatás mértéke. Az idei évben a minimálbér 53 ezer forintot tesz ki. Amint az ismeretes, a kormányoldal 4.5%-os átlagos inflációval , és 3-4%-os reálbér-emelkedéssel számol a 2005-ös esztendőre. Az utóbbi hetekben a
A Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv célja, hogy a munkavállalók száma 2006-ig 100-150 ezerrel nőjön - idézte az MTI Burány Sándor munkaügyi minisztert, miután a kormány szerdai ülésén elfogadta az akciótervet. "A cél teljesítése érdekében összesen 400 ezer új munkahely létesítésére van szükség" - közölte a miniszter, utalva arra, hogy a munkahelyteremtéssel egy időben munkahelyek szűnhetnek meg.
Elkészült a Pénzügyminisztérium és az Igazságügyi Minisztérium közös előterjesztése a jövő évi adótervekről (egyelőre számok nélkül). A Népszabadság információja szerint elképzelhető, hogy bevezetik az adóügyi biztos intézményét, emellett kitágulna a középső adósáv, az igénybe vehető kedvezmények jelentős részét korlátoznák. Az adótörvény javaslatot szeptemberben kell a kormánynak a parlament elé
Az MNB inflációs jelentésében a közgazdasági főosztály szakértői a februári előrejelzésekhez képest alacsonyabb inflációs számokkal, de magasabb növekedési ütemmel számolnak az idei (dec/dec 6%) és a jövő évre (dec/dec 4%) is. A növekedésben emelkedett a beruházások súlya, ezzel párhuzamosan a lakossági fogyasztás szerepe mérséklődött. A folyó mérleg hiányára vonatkozó prognózis 2004-re magasabb
Jövőre a nyugdíjminimum helyett a szociális minimumhoz viszonyítják a szociális járulékok egy részét. A kormány a várakozások szerint május végén dönthet ennek bevezetéséről. A nyugdíjminimum véglegesen 2009-es szűnhet meg. A szociális juttatások (például az időskorúak járadéka, a rendszeres szociális támogatás, az ápolási díj) jelenleg vagy az öregségi nyugdíj minimális összegéhez viszonyítva
Közvetlenül az Uniós csatlakozás előtt végzett felmérést a vállalkozói szféra legfontosabb szektoraiban az Ecostat, a kérdések alapvetően három téma köré csoportosultak. - Hogyan változik 2004. május elseje után a vállalkozás helyzete, működési feltételrendszere és üzletpolitikája? - A csatlakozást megelőző időszakban sikerült-e felkészülni a sajátos uniós elvárásokra,
Egyes bérjövedelmek esetén igen jelentős eltérések mutatkoznak az idei, valamint a tavalyi nettó bérek tekintetében - köszönhetően az SZJA törvény változásainak. Az idei esztendőben érvényes 53,000 Ft-os minimálbér esetében az eltérés 7,155 Ft éves szinten, azaz 2004-ben ennyivel kevesebb a nettó bér, mint 2003-ban volt. A bruttó bér növekedésével párhuzamosan ez a negatív eltérés
A progresszív adóterhelés következtében a növekvő bérjövedelmek növekvő adó- és járulék terhelést is jelentenek egyben, egy bizonyos nagyságú bér felett azonban ennek mértéke már csökkenést mutat hazánkban. Az alábbi grafikon önmagáért beszél: míg az 53,000 Ft-os minimálbér 14.5%-át vonja el az állam SZJA és különböző járulékok címén, addig 500,000 Ft-nak 46.5%-át. Az elvonások
