IMF: legfontosabb feladat a költségvetési politika kiigazítása

Az IMF szerint 2004 folyamán értékes eredményeket sikerült elérni. A reál GDP növekedés 4%-ra erősödött az erőteljes beruházási tevékenység és a látványos exportbővülés által, melyet segített az euróövezet gazdaságaiban az év első felében bekövetkezett fellendülés.

A fenti kedvező fejlemények ellenére továbbra is fennállnak az ikerdeficittel összefüggő kockázatok - állítja az IMF. Bizonyos költségvetési konszolidációra sor került ugyan (ESA-95 módszertan szerint), a két alkalommal is felfelé módosított költségvetési hiány-cél elérése mégsem sikerült. A külföldi működőtőke beruházások szintje a 2003. évi mélypontot követően 2004-ben ugyan a GDP 4.2%-ára emelkedett, a folyó fizetési mérleg hiány több mint felét mégis adósság generáló tőkebeáramlás révén kellett finanszírozni. Egy új típusú veszélyforrás van kialakulóban, mivel a háztartások és kisvállalkozások külföldi fizetőeszközben vesznek fel hiteleket valószínűleg anélkül, hogy az árfolyamkockázatot megfelelően fedeznék.

Összehangolt és kiszámítható gazdaságpolitika

Az IMF igazgatói összehangolt és kiszámítható gazdaságpolitika fenntartására ösztönözték a hatóságokat annak érdekében, hogy a termelékenység és a növekedés rövidtávon emelkedhessen, illetve hogy csökkenésük középtávon elkerülhető legyen. A növekedést - és megtakarítást - ösztönző gazdaságpolitika hozzájárulna a belföldi és a külgazdasági kockázatok csökkentéséhez, valamint a pénzpiaci bizalom fenntartásához, különös tekintettel az elmúlt évek jelentős reálárfolyam felértékelődésére. Az igazgatók azt is kiemelték, hogy a foglalkoztatás szintjének emelését szolgáló lépések nélkül nem lehet a növekedésből származó előnyöket széles körben érzékelhetővé tenni.

Legfontosabb feladat a költségvetési politika kiigazítása

Az igazgatók szerint a Magyarország előtt álló legfontosabb feladat a költségvetési politika kiigazítása. Hangsúlyozták, hogy a költségvetési konszolidáció elengedhetetlen, megjegyezve, hogy a 2005. évi költségvetési célok nem teljesítése visszavetné az adósságcsökkentési folyamatot, és még tovább rontaná a költségvetési politika hitelességét. 2005-ön túlra tekintve az igazgatók úgy érzik, hogy elengedhetetlen legalább a konvergencia program költségvetési céljainak betartása, nem csak az euró 2010-es bevezetése érdekében, hanem azért is, mert ezek elmulasztása aláásná a gazdasági stabilitást, az adósságteherviselési képességet, valamint a középtávú növekedési kilátásokat.

Az egészségügyi és oktatási ágazat kiadás csökkentő reformjai, valamint a kamattámogatások fokozatos megszüntetése nem egyszerűen csak csökkentenék a költségvetési hiányt, de egyúttal javítanák a közszolgáltatások színvonalát, illetve támogatnák a magán megtakarítások szintjének növekedését. Emellett hangsúlyozták egy széleskörű, alacsonyabb adókulcsokra és szélesebb adóalapra épülő adóreform szükségességét. Egy ilyen irányú reformot a kiadások csökkentését célzó strukturális intézkedésekkel párhuzamosan kell megvalósítani, hogy ne veszélyeztesse a költségvetési hiánycsökkentést

Egy középtávú költségvetési keretterv létrehozásának fontosságát, amely egyben fokozná a költségvetés átláthatóságát és kiszámíthatóságát. Ezzel összefüggésben sürgetik egy hároméves gördülő költségvetési keretterv elfogadását, a költségvetés kiadási oldala végrehajtási szabályainak további javítását, valamint az Állami Számvevőszék kiterjedtebb felügyeletét a költségvetés felett

Az igazgatók azt javasolták, hogy a költségvetés számviteli gyakorlata ne változzon gyakran, valamint óvatosságra intettek az állam és a magánszektor társulásai (PPP) vonatkozásában, és ezekről átlátható jelentéseket sürgettek. Felhívták a figyelmet arra, hogy amennyiben Magyarország ad hoc számviteli és kiadás-csökkentő intézkedésekre támaszkodva próbálja a maastrichti feltételeket teljesíteni, ezzel növeli annak kockázatát, hogy az ország túlzott mértékű valós költségvetési hiánnyal lép be az euróövezetbe, és ezáltal veszélybe sodorja a hosszú távú növekedési kilátásokat.

Sikeres antiinflációs politika

A hatóságoknak az inflációs célkövető monetáris politika keretrendszerének erősítésére irányuló szándéka a legtöbb igazgatóból elismerést váltott ki. Támogatták az inflációs cél középtávon évi 3%-ra történő tervezett csökkentését, melyet gördülő idősíkon kívánnak elérni. Megjegyezték, hogy ez a módszer a monetáris politikát közelebb viszi a legjobb nemzetközi gyakorlathoz.

Cél a növekvő aktivitási ráta, a mobilitás erősítése; bér és termelékenység

A strukturális intézkedések terén az igazgatók a gazdaságilag aktív népesség jelenlegi alacsony foglalkoztatottsági arányának növelését, a munkaerőpiac rugalmasságának javítását, illetve a termelékenység növelését tekintik elsődleges feladatnak. Ezért üdvözölték a közelmúltban nyilvánosságra hozott Nemzeti Foglalkoztatási Akcióterv létrejöttét, aminek célja a földrajzi és foglalkozások közötti mobilitás elősegítése, a részmunkaidős foglalkoztatás akadályainak csökkentése, valamint a szakképzés reformjának végrehajtása. Emellett javasolták, hogy a minimálbér további emelése korlátozódjon a termelékenység növekedésének mértékére.