Veszélyben az európai integráció? - egy válság rémképe

Az elmúlt időszakból három olyan fontos esemény említhető, mely az európai integráció szempontjából különösen aggasztó:

1. a protekcionizmus erősödése;
2. Franciaország és Hollandia elutasíthatja az EU alkotmányt;
3. a Stabilitási és Növekedési Egyezmény erősen fellazul(ha)t.

Erősödő protekcionizmus

A tőke, a munkaerő és az áruk szabad áramlásának biztosítása az elmúlt 50 évben jelentős lökést adott az európai országok növekedésének, az elért magas életszínvonal szorosan kötődött a korábbi intézkedések teremlékenység-növelő hatásához. Ennek ellenére az elmúlt időszakban a protekcionizmus erősödése több területen is tetten érhető. Németországban a minimálbér bevezetését tervezik, hogy ezzel akadályozzák meg, illetve lassítsák az olcsóbb kelet-európai munkaerő megjelenését. Emellett Európa-szerte erős a tiltakozás a tervezett új EU direktívával szemben, mely a szolgáltatási piac további liberalizásálását szolgálja. Ezek a szabad piacok működését akadályozó intézkedések, illetve késlekedések komoly növekedési áldozatokkal járhatnak.

Nem az EU alkotmányra

Jelentős a valószínűsége, hogy az EU alkotmány mostani formájában nem kerül elfogadásra. A 25 államból akár egy vétója is meghiúsítja az alkotmény hatályba lépését. Erre pedig számottevő esély van a legutóbbi francia és holland közvéleménykutatások szerint, melyek szerint a "nem"-mel szavazók vannak többségben. Ha nem lesz új alkotmány, akkor nem lesz új szavazási rendszer sem az EU intézményekben, a most érvényben levő egyhangú döntési kényszer mellett pedig szinte lehetetlen lesz a fontosabb ügyekben változást elérni. Egyfajta paralízises állapot állhat be, komolyabb reformokra esély sem lesz az eltérő érdekek mellett. Az elmozdulás a konszenzusos döntéshozatal irányába emiatt nem, vagy csak késéssel valósulhat meg.

Lazuló Stabilitási és Növekedési Egyezmény

A Stabilitási és Növekedési Egyezmény fellazítása az euró-zóna instabilitását, illetve az euró jelentősebb értékvesztését okozhatja. A fiskális politika fellazulásával nőhet a nyomás az Európai Központi Bankon, hogy hajlandó legyen a magasabb infláció tolerálására (jelenleg 2% a plafon, de 2005-re is ennél magasabb átlagra számítanak a Morgan Stanley elemzői). A magasabb árnövekedés segítheti az államadósságok elinflálását, illetve némi segítséget is jelenthet bevételi oldalon. Amennyiben az infláció ismét komoly probléma lesz, egyes országok (elsősorban Németország) "visszasírhatják" a régi árstabilitást, ismét a nemzeti valuta bevezetése mellett dönthenek (ez technikailag is viszonylag) könnyen megvalósítható. Ha Németország, illetve néhány nagyobb tagállam kilép az euró-zóbából, az komoly demonstratív hatással lehet a többi országra is. Komoly valutaválság kibontakozása sem kizárt. Ilyen lehetőségek mellett érdemes továbbá átgondolni, hogy az euró milyen mértékben képes majd a dollár "versenytársa" lenni a nemzeti tartalékképzés terén.

Összegzés

Összességében tehát megállapítható, hogy az európai integráció folyamatába számos homokszem került, melyek akár az egész rendszer működésére is komoly befolyással lehetnek. A fenti "összeomlás"-elmélet csak egy lehetőség, nem is biztos, hogy a legvalószínűbb. Ennek ellenére a Morgan Stanley úgy véli, hogy a kockázatok nincsenek beárazva a történelmi mélyponton (illete annak közelében) levő hosszú euró hozamokba. Emiatt akár komolyabb hozamemelkedésre, illetve az euró gyengülésére kell felkészülni a következő hónapokban.