A háztartási (ezen belül külön a fogyasztási és lakáshitelezés), valamint a vállalati hitelezési részpiacok legfontosabb fejleménye valamennyi részpiacon a devizaalapú hitelezés további térnyerése - állapítja meg a jegybank. A forint lakáshitelek növekedési dinamikája gyakorlatilag leállt (1%-os állománybővülés 2005 első féléve alatt), ugyanakkor a svájci frank hitelek összességében 87%-kal
Magyarországon 1997-ben indult a Nyugat-Európában már több tízéves múltra visszatekintő, német modellen alapuló lakás-takarékpénztári rendszer. Az első évben a piaci lakáshitel-kamatszintekhez képest fele-harmad akkora garantált hitelkamat miatt jelentős kereslet mutatkozott a termék iránt. Időközben a hazai gazdaság is növekedési pályára állt, amely nemcsak nemzetgazdasági szinten, de az emberek napi életében is jelentős változásokat hozott
A néhány évvel ezelőtti lakásárrobbanás és az azóta is tartó emelkedés után némi visszaesés tapasztalható az új lakások piacán. A kereskedelmi, ipari ingatlanok esetében viszont a megnövekedett keresletnek köszönhetően éppen fordított a helyzet.
Ha személyi hitelt, vagy szabad felhasználású jelzálog-hitelt akarunk felvenni, akkor az átlagos hitelköltség-mutató alapján érdemes az euró, vagy svájci frank alapú hitelekre érdemes gondolnunk. Az igényelt összegek azt mutatják, hogy a gépjármű, és lakáshitelek felvételénél tarol az alpesi ország fizetőeszközében felvett hitelek aránya, amely a kedvező kamatfeltételekkel áll összefüggésben. Az
Az egész lakáspiacot megváltoztatja az új lakásfinanszírozási konstrukció, a lakáslízing, amely önerő nélkül teszi lehetővé az ingatlanvásárlást, hangzott el az Ingatlan-Expo lakáskiállításon tartott sajtótájékoztatón, a Hungexpo vásárközpontban.
Az Inter-Európa Bank a magyar bankpiacon elsőként egyedülálló árfolyam-garanciát nyújt lakossági ügyfelei részére euró és svájci frank alapú lakáshitel, illetve szabad felhasználású személyi kölcsön igénylése esetén. Az árfolyam-garancia olyan különleges fogyasztóvédelmi megoldás, amivel csökkenthető a devizahitelezés sokat említett árfolyamkockázata.
A nyugdíjrendszer refomjáért száll harca a BÉT szakmai szervezetek támogatásával. A tőzsde a nyugdíjrendszer egy új elemének, a nyugdíj-előtakarékossági számlának a koncepcióját, amely a sajtóban a "negyedik pillér" elnevezést kapta. A BÉT alábbi tanulmánya a nyugdíjrendszer problémakörét vizsgálja. A világ népessége öregszik, aminek súlyos következményei lesznek az ipari forradalom óta
Több új elemmel bôvült 2005. február elsejétôl a kormányzat lakáspolitikai programja. Közgazdasági és piaci szempontból nézve a program legérdekesebb eleme a részben állami garanciavállalással fedezett, az ingatlanok hitelbiztosítékként beszámított értékéhez képest nagy összegű lakáshitelek nyújtása. A minimális saját erôre vonatkozó követelményt (10%) a lakásépítési kedvezmények - a "szocpol",
1995-től 2005 első negyedévéig tekintjük át a magyar lakosság megtakarítási és hitelfelvételi adatait. Mi változott 10 év alatt? Tömören talán csak annyi, hogy jól dolgoznak a biztosítási ügynökök, a kötelező nyugdíjpénztári tagság megjelent... a hitelfelvételi kedv pedig feltámadt. Az alábbi két ábra közül alapvetően a lakossági megtakarítások százalékos megoszlására érdemes nagyobb hangsúlyt
2005. áprilisban a háztartási szektor fogyasztási, lakáscélú és egyéb hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek, míg a folyószámlahiteleké enyhén emelkedett - áll az MNB közleményében. A háztartások látra szóló és folyószámlabetéteinek valamint lekötött betéteinek átlagos kamatlábai csökkentek. Az átlagos kamatlábak csökkenése tapasztalható a nem pénzügyi vállalatok hiteleinek valamint az éven
Alapvetően stabilnak ítéli a hazai pénzügyi rendszer működését a jegybank illetve a Monetáris Tanács a ma publikált ún. Stabilitási Jelentésben. A viszonylagos stabilitás mellett ugyanakkor fokozatosan erősödnek a potenciális kockázatokat hordozó folyamatok. A továbbra is fennálló makrogazdasági egyensúlytalanságból eredő kockázatokat mindezidáig a kedvező nemzetközi pénzpiaci folyamatok
A Magyar Nemzeti Bank tegnap tette közzé a nemzetgazdaság pénzügyi számláit. Az adatokból látható, hogy a magyar gazdaság továbbra is jelentős külső forrásbevonásra kényszerül, bár ennek mértéke valamelyest csökkent az utóbbi negyedévekben. A legnagyobb forrásigénye az államháztartásnak van, melyet a nem pénzügyi vállalatok követnek (sajnos viszonylag alacsony forrásigénnyel). A háztartások nettó
2004. novemberben az MNB adatai szerint a háztartási szektor fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlába csökkent, míg a folyószámlahitelek és az egyéb hitelek kamatlába emelkedett. A háztartásoknak nyújtott 10 éven túli kamatfixálású lakáscélú hitelek kamatlábának csökkenése tovább folytatódott, az elmúlt félév alatt összességében több, mint 4 százalékponttal csökkent, és így novemberben 8.5%-ot
A harmadik negyedévben a GDP növekedési üteme valamelyest lassult - áll a KSH összefoglaló jelentésében. A belföldi felhasználás a termelésnél gyorsabb ütemben nőtt, a fejlődés motorja a felhalmozás volt. A fogyasztás is emelkedett. Októberben az ipari termelés lényegileg a korábbi ütemben nőtt. Az építőipari termelés - elsősorban az útépítések hatására - emelkedett. A kiskereskedelmi forgalom a
Surányi Györggyel, a CIB Bank elnökével a bank 25 éves magyarországi történetéről készített interjút a Napi Gazdaság. A korábbi jegybankelnök nem lát igazán súlyos problémát a devizahitelek felvételének terjedésében, ugyanakkor utalt rá, hogy a jelenlegi igen erős forint mellett érdemi árfolyam-kockázatot vállalnak fel a hitelfelvevők. A forint reálárfolyamának jelentős kedvezőtlen irányú
2004. októberben a monetáris bázis, 9.8 milliárd forintos növekedésével, 1,886.2 milliárd forintra változott. A monetáris bázis (M0) trendadatokból számolt évesített rövidbázisú növekedési indexe 108.3% volt - tette közzé az MNB. A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról szóló statisztikákból érdemes kiemelni, hogy októberben a háztartásoknak nyújtott összes hitelen belül a
Draskovics Tibor a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a kormány nem változtat az eddigi terven, mely szerint 25% lesz a tőzsdei árfolyamnereség-adó 2005-ben. Az erről szóló javaslat már az Orsszággyűlés előtt van. A privatizációs bevételeknél a kormány 250-300 milliárd forint körüli összeget vár. A lakástámogatási kiadások összege a 2005-ös költségvetésben 217 milliárd forintot
A mai nap folyamán Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt és Draskovics Tibor pénzügyminiszter az OTP Bank székházában találkozik Csányi Sándorral, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójával és Erdei Tamással, a Bankszövetség elnökével, az MKB elnök-vezérigazgatójával. A találkozón várhatóan kompromisszumos döntés születik a pénzintézeti szektortól jövő évben elvonni tervezett extra 30 mrd Ft
A kormány, a költségvetés prioritásairól, a bankok jelentősebb adóztatásáról nyilatkozott Draskovics Tibor Pénzügyminiszter a Népszabadságnak. A bankok kiemelkedő jövedlemezősége Draskovics szerint jelentős részben külső ényezőkhöz kapcsolódik. A miniszter jövőre kisebb, olcsóbb, hatékonyabb államot ígér. A bankok magas nyereségének egy része nem a költségeik csökkentésére és a jövedelmezőségük
A hazai pénzügyi közvetítési rendszer alapjául szolgáló bankrendszer stabil - állapította meg a Monetáris Tanács a hazai pénzügyi rendszer stabilitásával kapcsolatosan. A bankrendszer portfóliójának minősége javult, a volatilis pénzügyi piacok ellenére a piaci kockázat viszonylag alacsony. A vállalati hitelezés volumene mind deviza, mind forintrelációban jelentősen nőtt. A háztartások
