Mi változott 10 év alatt? Átlagember, megtakarítás, hitel...

1995-től 2005 első negyedévéig tekintjük át a magyar lakosság megtakarítási és hitelfelvételi adatait. Mi változott 10 év alatt? Tömören talán csak annyi, hogy jól dolgoznak a biztosítási ügynökök, a kötelező nyugdíjpénztári tagság megjelent... a hitelfelvételi kedv pedig feltámadt.

Az alábbi két ábra közül alapvetően a lakossági megtakarítások százalékos megoszlására érdemes nagyobb hangsúlyt fektetni. Ábrázolásunkban az összvagyonból kiemeltük az üzletrészek és tőzsdén kívüli részvények értékét, mivel a saját vállalkozásba fektetett pénz más jellemzőkkel rendelkezik mint a szabadon leköthető vagyon.

1995-ben a megtakarításokon belül a készpénz aránya 16.5% volt, míg a bankbetétek aránya 55.9%. Ugyanezen arányok 2005 első negyedévének végére 10.5%-ra, illetve 41.9%-ra süllyedtek, mely elvileg azt jelezné, hogy a lakosság elmozdult a szofisztikáltabb megtakarítási formák felé. De csak elvileg jelenti ezt, ha megnézzük az összetétel változás konkrétumait:

1., jelentős szeletet hasít már ki a pénztári megtakarítás állomány 2005 első negyedévében (12.5%), mindazonáltal ezen megtakarítási forma dinamikus növekedése döntő részben a nyugdíjrendszer állami szinten eldöntött átalakításának és nem a magánszemélyek egyedi döntésére vezethető vissza

2., a biztosítási fedezet megtakarításokon belüli aránya az elmúlt 10 évben közel 4%ponttal 8.9%-ra emelkedett, ez esetben a biztosítási ügynökök hatékony munkája dicsérendő

3., az egyedüli tényleges fejlődést mutató elmozdulás a befektetési jegyek arányának 1.9%-ról 8.1%-ra történő növekedése

A tőzsdei részvények - mint azt már több korábbi írásunkban jeleztük - a hazai tőzsde folyamataitól függetlenül marginális szerepet töltenek be a megtakarítások között. 2005 március 31-én a lakossági megtakarítások 1.8%-át tették ki a tőzsdei részvények.
(Az egyéb értékpapírok főként állampapírokat, jelzálogleveleket tartalmaznak.)