Ők a hazai munkaerőhiány igazi nyertesei: csak félve beszélnek róluk

Elemzők szerint a nyugdíjasok, a diákok és a kismamák mellett a megváltozott munkaképességűek jelenthetik a társadalom tartalékait, azaz a megoldást a sok ágazatot érintő munkaerőhiányra. Így látja ezt többek között Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója is:

A munkavállalás ugyanis a legtöbb esetben a megváltozott munkaképességű emberek életminőségére is kedvező hatással van: nemcsak az életkörülményei javulnak, hanem önértékelésük, egészségi állapotuk, szociális életük is. Az előbbre lépés egyik feltétele pedig az lehet, ha a cégvezetők több információval rendelkeznének, ismernék a jó példákat, lehetőségeket, előnyöket. Ez a fajta tájékozottság nyitottabbá is tenné a vállalatokat ezen a téren, és több megváltozott munkaképességű dolgozó állhatna munkába országszerte. 

370 ezer magyar

Azon megváltozott munkaképességű aktív korú munkavállalók száma, akiket a jelenleg hatályos jogszabály ide sorol, azoknak száma nagyjából 370 ezerre tehető - mondta el a Pénzcentrumnak Balogh Zoltán VSZOSZ "Örökös" Elnöke. A foglalkoztatásuk három fő csoportra bontható:

• Az első csoportban mintegy 30 ezer vagy valamivel több munkavállaló minden évben megismételt pályázat alapján, éves szinten több mint 40 milliárd forint támogatásban (speciális foglalkoztatás fedezetére) részesül, ezen akkreditált típusú foglalkoztatásban több mint 350 gazdálkodó szervezet vesz részt.
• A következő csoportba az a réteg tartozik, akik nem a rehabilitációs adó befizetési formát választják, hanem önkéntesen foglalkoztatnak a jogszabály alapján megállapított megváltozott munkaképességű munkavállalót. A foglalkoztatásban résztvevők száma csak megközelítő pontossággal ismert, de legalább annyian, tehát legalább 30 ezer munkavállaló sorolható ezen csoporthoz is.
• A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának ezeknél lényegesen szerényebb száma, melynek pontos nagyságrendje nem mérhető fel jelenleg kisebb családi vállalkozásokból, szükséglet alapján vagy egyéb számos ok miatt kerül foglalkoztatásra.

Összességében megállapítható, hogy az elmúlt években, évtizedekben nagyon komoly fejlődés történt az mmk-s foglalkoztatásban, hiszen 25-30 évvel ezelőtt az érintettek 4-5 százaléka volt néhány vállalkozásnál legálisan foglalkoztatva, ma ez a százalékos arány mintegy megtízszereződött és legalább 40 százalék fölötti érintett megváltozott munkaképességű rendelkezik rendszeresen bejelentett munkaviszonnyal.

A szociális ügyekért felelős államtitkárság közlése szerint jelenleg mintegy 150 000 megváltozott munkaképességű ember dolgozik Magyarországon.

Hol helyezkedhetnek el a legkönnyebben?

A speciális végzettséget nem igénylőtől egészen a felsőfokú végzettséget igénylő munkakörig számos területen helyezkedtek el. A speciális vagy akár általános végzettséget sem igénylő területeken jellemző a könnyű fizikai munka (például csomagolási feladatok,) call-center operátori munka, irodai tevékenység, asszisztensi munkakör, adminisztráció, takarítás. A képzettebb munkavállalóknál preferált terület például az informatika, ahol előszeretettel alkalmaznak kerekesszékes munkavállalókat. Közöttük ugyanis sokan rendelkeznek ilyen végzettséggel, és munkájukkal enyhíteni tudnak az IT ágazat hiányproblémáin. Statisztikai adatok alapján a megváltozott munkaképességű munkavállalók tipikusan a feldolgozóiparban, ill. szolgáltatási tevékenységben dolgoznak jelenleg - mondta el Juhász Csongor.

A cégeket is fel kell készíteni

Minél többször és több helyen lenne érdemes beszélni arról, hogy mik a lehetőségek, mire érdemes készülni, miért lehet ez jó a vállalatnak és munkavállalóknak - mondják a szakemberek.

Általánosságban elmondható, hogy van egyfajta információhiányból adódó fenntartás arra nézve, hogyan tudná egy átlagos szervezet integrálni őket, milyen nem szokványos intézkedéseket kellene esetleg alkalmazni a foglalkoztatásuk érdekében, illetve a cégek nem feltétlenül vannak tisztában a foglalkoztatásuk okán igénybe vehető támogatási lehetőségekkel - vázolta fel a helyzetet Juhász Csongor.Másrészt arra is kevesebben gondolnak, hogy a megváltozott munkaképességű kollégák alkalmazása jellemzően jár egyfajta szociális érzékenyítéssel is a csapaton belül. Általános tapasztalatunk, hogy azoknál a cégeknél, ahol hosszabb távon is bevonnak a munkába megváltozott munkaképességű embereket a cégkultúra, a csapat morál is pozitív irányba változik. Nyitottabb, befogadóbb lesz és a probléma megoldó képessége is javulhat a szervezetnek a sokszínűbb felépítésű csapatmodell által.

Hol tudnak a megváltozott munkaképességűek állást keresni? 

Jelenleg hatályos jogszabályok alapján az az aktív korú állampolgár, aki ún. komplex minősítésre jelentkezik be a kormányhivatalnál és részt vesz ebben a minősítésben, az orvosszakértőkön kívül foglalkoztatási és szociális szakértő véleményezésével is rendelkezik. Elsődlegesen itt kaphat útbaigazítást elhelyezkedés vonatkozásában, de ezen túlterjeszkedően számos egyéb csatorna, egyesület, érdekképviseleti lehetőség, tájékoztató iroda működik, alapítványok segítik ezt a fajta tevékenységet. Természetesen van egy szórás, ami igazodik a település nagyságához, infrastruktúrájához és azon vidéki kis települések, akik nem vagy alig rendelkeznek ilyennel, ott az mmk-s foglalkoztatás is különös nehézségekbe ütközik. Az akkreditált vállalkozások viszont nagyon sok kis településen is rendelkeznek olyan telephellyel, mely erre a foglalkoztatásra alkalmas

Az a megváltozott munkaképességű, aki elhelyezkedési lehetőséget keres, elsősorban a lakóhelyén, vagy ahhoz közeli vállalkozásoknál, fogyatékos érdekképviseleti szervezeteknél, akkreditált vállalkozásoknál érdeklődjön.

Megérett az idő a ráncfelvarrása

"A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása a II. világháború utáni években indult el, ma nagyon széleskörű a munkaerőpiac igényt tart rá, számos kedvező változás történt, viszont a jelenleg hatályos szabályozókban az un. 'ráncfelvarrások' időszerűvé váltak. Különösen igaz ez azokra a súlyosan vagy halmozottan sérültekre, akik önrendelkezési joga állapotukból adódóan korlátozott, részben vagy egészben személyi segítőre vagy gondnokolásra szorulnak, azok esetében indokoltnak látszana a foglalkoztatásban történő helyzetük szabályozásának további pontosítása, sajátos költségigényük felismerése! Természetesen, - minden határon túl-, az érintettek teljes körű foglalkoztatása nem tűzhető ki célul, hiszen állapotuk sem engedné meg a folyamatos munkalehetőséget. Felkészültségük, felkészíthetőségük sem speciális körülményeket igényel. A megmaradt munkavégző képesség és a térség munkaerőigényének is szükséges az egyensúly! A bedolgozói, - lakáson végezhető munkalehetőség, bár létezik ugyan-, de szélesebb körű elterjedésük többek között, szabályozás miatt is, még várat magára. Munkahelyi baleset, költségmegoszlás, titokvédelem stb. Említeni kell még egy fontos körülményt! Az 'akaraterő', a munkavégzés, az 'eredmény' igényei, szükséglete (is) rendkívül fontos motiváció tényező. A munkavégzés, a munkabér, viszont kötelezettségekkel is jár. Az elmaradt képesség mellett ezekkel is számolni kell, hiszen a munkavállalónak a munkabérért munkát is végezni kell" - összegezte tapasztalatait Balogh Zoltán.