Kiszivárgott, kié lesz Klapka György mesés vagyona

Még csak alig két hete, január 4-én hunyt el Klapka György, de a találgatások máris beindultak, mi lesz milliárdokat kóstáló vagyonának a sorsa. Ugyanakkor a legendás magyar üzletember korábbi nyilatkozataiból arra lehet gyanakodni, minden hozzátartozójáról gondoskodott. Noha számtalan előnye van a végrendelkezésnek - ezt vélhetően Klapka is tudta -, a statisztikák szerint Magyarországon csak kevesen fogalmazzák meg előre, hogyan gondoskodnak majd szeretteik jövőjéről.

Mint ismert, január 4-én, 88 éves korában hunyt el a legendás magyar üzletember, Klapka György. A találgatások persze rögtön beindultak, mi lesz az egykori táncművész, évtizedek alatt felhalmozott vagyonának a sorsa. Nos, a Hot! értesülése szerint:

Az Aranyember elvileg arról is döntött, Vámház körúti üzletét nem zárhatják be örökösei; de a korábbi nyilatkozatok alapján vélhetően egyetlen rokonáról sem feledkezett meg az egykori táncművész. Egy biztos, a hagyatéki eljárás után többet lehet majd tudni a mesés vagyonról.

Milyen előnye van a végrendeletnek?

A hivatalos, ügyvéd által megfelelően ellenjegyzett végrendeletnek számos előnye van. Ilyenek többek között:

• Elkerülhetők a viták az öröklésnél.

• Ha több ingatlant örökölnek a hátrahagyottak, akkor el lehet osztani köztük az ingatlanokat és nem kell osztott tulajdonviszonyt bejelenteni, ami vitákhoz vezethet.

• Gyorsíthatja a hagyatéki eljárást.

• Ezzel a vagyonfelosztásról szabadon rendelkezhetünk halálunk után is.

• Ha a törvény szerinti örökösökön kívül másra is hagyni szeretnénk a vagyonunkból, a végrendelettel ezt is megtehetjük.

• Tényleges örökös híján megakadályozhatjuk, hogy az államra szálljon a vagyonunk.

A végrendelet elkészítése a tévhitekkel ellentétben nem bonyolult, csupán néhány fontos alaki szabályt kell betartani ahhoz, hogy érvényes legyen:

• Fel kell tüntetni, hogy a dokumentum egy végrendelet,

• Vagyoni rendelkezést kell tartalmaznia, továbbá

• Szerepelnie kell rajta a végrendelkező adatainak, az örökös(ök) személyének és az öröklés tárgyának.

A végrendelet csak aláírva érvényes, ha több oldalból áll, akkor azokat számozni kell és a keltezésnek is egyértelműnek kell lennie. A saját kezűleg írt és aláírt végrendelet készítése esetén tanúk közreműködésére sincs szükség, de ha nem magunk készítjük, akkor két tanú vagy közjegyző jelenléte szükséges. Ha biztosra akarunk menni, érdemes közjegyző előtt végrendeletet írni, ha nem így teszünk, akkor érdemes legalább ügyvédi vagy közjegyzői letétbe helyezni az iratot. Amiatt sem kell aggódnunk, ha később meggondoljuk magunkat, mert a végrendelet bármikor korlátozások nélkül megváltoztatható - csak a megfelelő dátumozásra kell figyelni.

A végrendelet kedvezményezettjének nemcsak természetes személyt, hanem akár jótékonysági szervezeteket, alapítványokat, egyesületeket vagy egyházat is megnevezhetünk, mégis kevesen élnének ezzel a lehetőséggel.

Sokaknak van végrendelete?

Száz ember közül mindössze négynek van végrendelete Magyarországon, és a 30 és 65 év közötti korosztály csupán alig több mint harmada szándékozik a jövőben végrendelkezni. A végrendelkezési kedvet elsősorban a jövedelmi helyzet és az életkor befolyásolja, de meglepő módon az életkor előrehaladtával egyre kevésbé tartják fontosnak a magyarok a végrendelkezést.

Címlapkép: MTI / Kollányi Péter