Ijesztő adatok láttak napvilágot a magyar tanárokról: ki fog tanítani 10 év múlva?

2017-ben összesen 5,8 millió ember dolgozott általános- és középiskolai tanárként az Európai Unión belül - derül ki az Eurostat adataiból. Senki számára sem meglepő, hogy a nők voltak túlsúlyban, 72 százalékos volt az arányuk. Ez 4,2 millió hölgyet jelent. A női tanárok aránya Lettországban (87%) és Litvániában (85%) a legmagasabb, őket Bulgária, Észtország és Szlovénia követi 83 százalékkal. Magyarországon is közel 80 százalék az arányuk.

A kor csak egy szám

De a nembeli eloszlásnál sokkal érdekesebb a korbeli: az EU-ban dolgozó tanárok 9 százaléka 30 év alatti, és 36 százalékuk 50 év feletti. Olaszországban a tanárok több mint fele, 53 százaléka elérte már az 50 éves kort, de Litvániában (50%), Észtországban (49%), Bulgáriában (48%), Görögországban (47%), Lettországban (46%) és Ausztriában (45%) is hasonlóképpen alakultak az arányok. 

Magyarországon a tanárok 16,8 százaléka 50-54 év közötti, csaknem ennyien, 16,3 százalékuk 55 és 59 év között van, és 2,3 százalékuk 60 év feletti. Összességében a tanárok 9 százaléka volt 60 évnél idősebb, legnagyobb arányt Észtországban (19%), Olaszországban (17%) és Németországban (16%) mérték.

Ugyanazért a munkáért ötszörös bér

Azért, hogy a fiatalok számára nem vonzó ez a szakma, valamint a hatalmas munkaerőhiányért az oktatásban, többek között a "megalázóan" alacsony béreket teszik felelőssé. A Pedagógusok Szakszervezete az elmúlt tanévben is fél éven át küzdött a béremelésért, az óraszámok csökkentéséért, a munkaterhek mérsékléséért. Az óraszámok növekedése főként a munkaerőhiánnyal függ össze, és gyakran a heti 65 órás leterheltség mellé nettó 132 ezer forint jár, miközben hat órában eladóként nettó 280 ezer forintot is meg lehet keresni.

Egy általános iskolában 15 év tapasztalattal - felső tagozatban - oktató magyar tanár bére uniós viszonylatban siralmasnak mondható: csak a litván és szlovák fizetések alacsonyabbak egy friss statisztika szerint. A svéd, finn, spanyol, osztrák, dán és ír fizetések több mint a duplái a magyar béreknek. A holland, német és luxembourgi tanári fizetés pedig több mint háromszorosa a hazainak.

Nem szabad elfelejteni, hogy átlagbérekről beszélünk: Bódis József felsőoktatásért felelős államtitkár tavaly azt nyilatkozta a béremelések után, hogy egy tanár Magyarországon, egyetemi végzettséggel, 20 év tapasztalattal 173 ezer forint helyett 335 ezer forintos fizetést kap. Csakhogy azt is érdemes hozzátenni, hogy egy ilyen kvalitásokkal rendelkező tanár fizetése csak akkor éri el a bruttó 335 ezer forintot, ha már a "pedagógus II" fokozatban áll, "pedagógus I" fokozatban bruttó 304 500 forint volt.

Nem reménytelen a helyzet?

Persze vannak törekvések a folyamat megfordítására, például módosította a kormány a pedagógus-életpályamodellt, mely intézkedés főként a pályakezdőknek kedvez. A mostani két év helyett már egy év után átléphetnek a gyakornoki fokozatból a pedagógus I. kategóriába azok, akik osztatlan tanárképzésben végeztek. Az érintettek korábban juthatnak hozzá a magasabb fizetéshez - többek között ez a változás is szerepel abban a köznevelési jogszabályokat érintő rendeletcsomagban, amely az augusztus 1-jei Magyar Közlönyben jelent meg.

A tervek szerint, 2020-tól az életpályamodell fejlesztésével párhuzamosan akár harminc százalékkal is emelkedhetne a tanárok bére. Az elmúlt évek bérfejlesztéseivel együtt ez összesen nyolcvanszázalékos emelést jelentene.