Mezítláb tapossák a sarat, földet, vizet és pelyvát gyúrnak, majd ebből kunyhót építenek – nem egy régi falusi életképet látunk, hanem szekszárdi gyerekeket, akik egy...
A kormány célzott beavatkozásokkal növelné a felnőttek tanulási kedvét az Emberi Erőforrások Minisztériumának új szakpolitikai stratégiája szerint - írta a Magyar Nemzet.
A lap csütörtöki számában ismertetett dokumentum szerint a felnőtt oktatásban jelentős Magyarország lemaradása, míg az EU-ban a felnőttek harmada önszorgalomból is szívesen tanul, addig Magyarországon 6 százalék ülne vissza önként az iskolapadba.
A szervezett tanulási alkalmakban Magyarországon a felnőttek mindössze 2,8 százaléka vesz részt. Magyarországon főként a munkaadók finanszírozzák a felnőttképzéseket, 30 százalék az egyéni, 14 százalék az uniós és 13 százalék az állami finanszírozású képzés. A 2014-2020-as időszakra kitűzött célok között szerepel a felnőttképzési szolgáltatások választékának bővítése, tartalmának és infrastruktúrájának korszerűsítése.
A felnőttoktatást a fejkvóta jellegű és a programfinanszírozás mellett, adótámogatással, speciális kölcsönökkel és a tanulási célú távollét lehetőségeinek bővítésével is segíthetnék a stratégia szerint.
Nem vicc: havi félmillió forintot is hazavisznek ezek a magyar diákok, itt a titok, hogyan csinálják
Tanév közben a diákok jellemzően 15–20 óra diákmunkát szoktak vállalni, azonban vannak olyan diákok, akiknek az élethelyzete lehetővé teszi, hogy teljes munkaidőben dolgozzanak.
Döbbenetes bérszakadék Magyarországon: ami a fővárosban átlagbér, az egyik megyében már csúcsfizetés
A kereseti statisztikákban gyakran találkozunk az átlagbérrel, ezt azonban a kiugróan magas fizetések könnyen felfelé húzhatják.
-
Drága a szolgáltatás, rossz a munkahely, mégsem váltasz? Mondd el, mi tart vissza!
A kérdőív kitöltése 5 perc.







