Európai minimálbér: mi az igazság, tényleg Magyarországon is hamarosan bevezetik?

Nagyjából egy hete robbant a hír, hogy a román kormányfő azt írta Facebook-bejegyzésében, hogy a bruttó minimálbér 3 700-ról 4 050 lejre (tehát bruttó kb. 300 958 forintról bruttó 329 427 forintra) emelésével Románia eleget tesz az uniós irányelvnek, miszerint az országos minimálbérnek az európai garantált bérminimum 47 és 52 százaléka között kell elhelyezkednie. A januári emeléssel a román minimálbér eléri az európai minimálbér 47 százalékát.

Az európai minimálbér kérdése régóta foglalkoztatja az uniós tagállamokat és polgárokat, különösen a kisebb bérezésű országokban, ahol a minimálbér sokszor nem elegendő az alapvető megélhetési költségek fedezésére. Az elmúlt évek tárgyalásai után az Európai Parlament hamarosan elfogadhatja azt a javaslatot, amely útmutatást adna a minimálbér meghatározásához az unió országaiban. A ködös részletek miatt érdemes tisztázni, hogy mit is jelent az európai minimálbérre vonatkozó irányelv, és milyen változások várhatók Magyarországon a javaslat elfogadásával.

A javasolt irányelv nem határoz meg egy közös, minden tagországra vonatkozó minimálbért, hanem alapelveket fektet le annak biztosítására, hogy minden tagállamban tisztességes megélhetést nyújtson a legkisebb fizetés. Ahogy korábbi cikkünkben Vágó Gábor közgazdász fogalmazott, ez az irányelv a bérszint emelését elősegítheti, de az országok közötti különbségek miatt

a bérezési szintek eltérései továbbra is megmaradnak.

Az irányelv szerint a tagállamok saját maguk dönthetik el, milyen konkrét minimálbért állapítanak meg, figyelembe véve a megélhetési költségeket, az inflációt, valamint a helyi bérszintet és a termelékenységet. Év elején jelent meg a hír, hogy az EU irányelvei szerint a minimálbért a bruttó átlagbér 60%-ára kell emelni, de valójában az irányelv ezt nem követeli meg. Ehelyett a jogszabály november 15-i hatálybalépése után az uniós országoknak egy világos keretrendszert kell kidolgozniuk a minimálbér szintjének meghatározásához, amely magába foglalja a vásárlóerőt, a megélhetési költségeket és a bérek eloszlását is. Az EU szerint a 60%-os medián vagy 50%-os átlag csupán egy referencia, de a végleges szint és módszertan kialakítása továbbra is a tagállamok hatáskörében marad.

EZ IS ÉRDEKELHET

Zsiday Viktor: Magyarországon egy erőltetett növekedést generálni kívánó rendszer működik

Teljesen irreális, hogy három-hat százalékos növekedés legyen a magyar gazdaságban a következő években - mondta Zsiday Viktor a Pénzcentrumnak adott interjújában.

Egy lépéssel közelebb az európai minimálbér? 

A témában még januárban jelentek meg hírek azt illetően, hogy Magyarországon az Országgyűlés már 2024 tavaszán szavazhat a javaslatról, amennyiben Nagy Márton minisztériuma benyújtja az erre vonatkozó törvénytervezetet. 

Akár már májusban elfogadhatja a parlament az európai minimálbérről szóló javaslatcsomagot

– nyilatkozta még év elején egy kormányzati forrás, amely szerint az új irányelv biztosítja majd, hogy a minimálbér szintje igazodjon a megélhetési költségekhez és a bérszintekhez, hogy a legalacsonyabb jövedelműek is tisztességes életet élhessenek. 

Az Országgyűlés április 30-án 148 igen, 3 nem és 31 tartózkodó szavazattal elfogadta a munkavédelmi törvény módosításáról szóló, valamint az EU-s minimálbérekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgáló jogszabályt.

A megfelelő minimálbérekről szóló 2022-es irányelv hazai jogba való átültetésének határideje 2024. november 15. A munka törvénykönyvének módosításával felhatalmazást kapott a kormány, hogy rendeletben jelölje ki a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításával kapcsolatban konzultációra jogosult fórumot. Tehát pont a következő hetekben várható, hogy valamilyen konkrét döntés szülessen a kérdéseben.

Mit jelentene itthon az európai minimálbér? 

Az irányelv részletei között szerepel, hogy a minimálbérszintek megfelelő meghatározásához legalább négy fő tényezőt kell figyelembe venniük az országoknak, köztük

• a vásárlóerőt,
• a bérek növekedési rátáját,
• a nemzeti termelékenység szintjeit
• és a megélhetési költségeket.

Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke a Pénzcentrumnak adott válszában kiemelte

az irányelv nem egységes, EU-s szinten azonos minimálbérre utal, hanem arra, hogy a helyi bérek és árak arányában biztosítani kell a tisztességes megélhetést.

Szerinte Magyarországon az új szabályozás segíthet a minimálbér emelkedésében, de az is fontos, hogy „ne várjon mindenki drámai bérnövekedést azonnal ettől a változtatástól". A minimálbér jövőbeni emelésének mértéke a tagállamok feladata marad, de az irányelv részletei szerint

a béremeléseket kétévente kötelező lesz felülvizsgálni.

Ezen kívül a munkáltatók és munkavállalók bevonása a döntéshozatalba, valamint a kollektív szerződések számának növelése is szerepel a javaslatban. Ahogy Zlati Róbert megjegyezte, a kollektív szerződések erősítése szintén célja az uniós irányelvnek, hiszen a munkavállalói szegénység csökkentésének egyik legfontosabb eszköze a kollektív megállapodások lefedettségének növelése lehet. „Hazánkban a középszintű érdekegyeztetések elterjedése alapvető fontosságú lenne” – tette hozzá Zlati, rámutatva, hogy a kisvállalkozások támogatásával is segíthető, hogy az új szabályok ne eredményezzenek feketemunka-növekedést.

Összességében tehát az új irányelv lehetőséget ad arra, hogy a minimálbér kérdését az egyes országok saját viszonyaihoz mérten szabályozzák, figyelembe véve a megélhetési költségeket és a termelékenységi adatokat. Magyarország számára ez az irányelv egy újfajta jogszabályi keretet kínál, amely remélhetőleg közelebb visz a bérek fokozatos emeléséhez, miközben a minimálbér vásárlóerejének megőrzését is biztosítja.