Elképesztő, ami történik: már ezek a sztármelósok sincsenek biztonságban Magyarországon

Miközben a mesterséges intelligencia mára mindent uraló slágertéma lett nem csak szakmai körökben, de a közbeszédben is, az alacsony kódú rendszerek szépen csendben alakítják át az IT-szektort. Az előrejelzések szerint 2030-ra 187 milliárd dollárt termel majd a technológia világszerte, mely az egyes applikációk fejlesztésére szánt idő akár 90%-át is megspórolhatja a cégeknek, és minden eddiginél hatékonyabb együttműködést hoz az üzleti célok és a technológiai megvalósítás között. A low-code platformokba beépített drag and drop módszerek, kódolási keretrendszerek, illetve vizualizációs és mesterséges intelligencia-alapú kiegészítők mind-mind sokat fejlődtek az elmúlt években, és Magyarország is egyre inkább felzárkózik a nemzetközi low-code trendekhez.

Az egyre népszerűbb alacsony kódú fejlesztési folyamat gyorsabb és agilisabb, kevésbé kell specifikálni az igényeket a projekt kezdetekor. Gyakran előfordul például, hogy valamit inkább lefejlesztünk, hogy legyen mire reagálnia az ügyfélnek, aztán a visszajelzések alapján módosítunk. Ennyire egyszerűen lehet alkalmazkodni a gyorsan változó szervezeti és piaci igényekhez ezekkel a platformokkal

– mondja Tiszavölgyi Péter, a Stylers Group információtechnológiai cégcsoport low-code területért felelős társalapítója.

Mire jó a low-code és mire nem?

Nem túlzás tehát azt állítani, hogy a szemünk előtt nyílik meg a technológia világa egy szélesebb felhasználói kör felé, amely minden eddiginél kreatívabb és maradéktalanul az üzleti igényekre szabott alkalmazások gyors fejlesztését teszi lehetővé. A low-code platformok például kétségtelenül óriási hatást gyakorolnak a startup szektorra, mivel az ötletekből egyszerűen és költséghatékonyan elkészíthetők a szoftverek prototípusai, melyekkel akár már egészen korai fázisban a befektetők felé lehet fordulni – így nem kell azt kockáztatni, hogy rengeteg pénzt égetnek el piacképtelen termékekre.

Az alacsony kódú megoldások emellett kiválóan alkalmazhatóak nagyvállalati környezetben is például automatizációs és integrációs projektekben, ami növeli a hatékonyságot és hozzáférést biztosít az üzleti eredmények javításához szükséges információkhoz. „Rendszeresen merül fel az igény, hogy az elterjedt, piacvezető vállalatirányítási rendszereket adott célnak megfelelően alakítsuk át, például, hogy az SAP direkt módon kommunikáljon a cég HR-adatbázisával, vagy bizonyos adatok egy mobilalkalmazáson keresztül valós időben frissüljenek a gyártósor mellett dolgozók számára. Az ilyen feladatokra gyors és költséghatékony megoldást jelent a low-code platformok alkalmazása. Ezzel szemben továbbra is igaz, hogy a komplex, nagy számítási kapacitás igényű feladatoknál inkább az egyedi kód működik, illetve a speciális dizájnelvárások is szűk keresztmetszetet jelentenek” – teszi hozzá Tiszavölgyi Péter.

Sok cég tart az elköteleződéstől, pedig a low-code kifejezetten rugalmas

A nyilvánvaló üzleti előnyök mellett fontos tisztázni néhány olyan kérdést is, amely visszatarthatja a vállalatokat attól, hogy optimalizálják az informatikai alkalmazásaikat az alacsony kódú rendszerekben rejlő lehetőségek kiaknázásával. A cégek gyakran tartanak attól, hogy hosszabb távon függőségi helyzetbe kerülhetnek, ha rendszereiket egy bizonyos low-code platformhoz kötik, hiszen mi történik akkor, ha más beszállítót bíznak meg a későbbiekben? Nos, az alacsony kódú megoldások gyorsaságának és rugalmasságának köszönhetően valójában ennek az ellenkezője igaz: az új partner épphogy könnyebben veheti fel a fonalat a kiforrott keretrendszernek köszönhetően. Napjainkban a legfontosabb kétségeket talán az IT-biztonság veti fel, a low-code platformok azonban nem hagynak rést a pajzson, így a cégek sem a fejlesztésnél, sem az üzemeltetésnél nincsenek kitéve a kiberkockázatoknak – erről az óraműpontossággal dolgozó algoritmusok gondoskodnak.

Félelem a piacon: szükség lesz fejlesztőre 5-10 év múlva?

Tehát adott egy biztonságos, pontos és agilis low-code platform, ami felveti a kérdést: hogyan alakul majd a korábban annyira keresett, tapasztalt fejlesztők sorsa? Az alacsony kódolás valóban jelentősen csökkenti a munkaerőigényt, ugyanakkor egy projektnél továbbra is kell UX/UI szakember, DevOps kolléga, szenior kódoló, solution architecht és business analyst is – csak mindenből kevesebb. Ráadásul az üzemeltetési fázis megkezdésével érdemes a kollégákat házon belül is képezni, hogy a kisebb feladatokat, fejlesztéseket maguk is meg tudják oldani, ez a platformot bevezető IT-partnernek is elemi érdeke.