Mitől félnek a vásárlók? Hiába a hihetetlen bérrobanás, az emberek alig mernek vásárolni

Ennek hátterében az áll, hogy az elmúlt hat-nyolc év munkaerőhiányos időszakában, amikor nagymértékű központi béremelések történtek, jelentős bérdinamikát tapasztaltak. A minimálbér és a bérminimum növelése mellett a munkaerőhiány is hatott a bérszintek emelkedésére, még olyan szektorokban is, ahol nem volt jelentős probléma a munkaerő megtalálása.

Az idei év különlegessége abban rejlik, hogy a vállalatoknak reagálniuk kellett a munkavállalók növekvő aktivitására, ami a rekordinfláció miatt sokak számára csökkentette a reálkeresetüket. Ennek eredményeként nőtt az aktív és passzív álláskeresők száma, és az emberek nagyobb béremelésért voltak hajlandóak váltani. Az év eleji jelentős béremelkedés után a banki elemzők és kutatócégek emelték a reálbérek éves átlagos növekedési várakozásait, ami várhatóan 8% körüli mértékben fog megvalósulni az infláció és a bérek közötti dinamikus kapcsolat miatt.

Azonban a szakértők meglepődésére a béremelkedések ellenére alig nő a vásárlóerő.

A vállalatok januárban meglepő módon követték az elmúlt négy év átlagos béremelkedési mintázatát, ami különösen meglepő egy stagnáló gazdasági helyzetben - mondta Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető közgazdásza a Portfolio megkeresésére. Bár az szja-befizetések jól alakultak és a közoktatásban is jelentős béremelkedés volt, a bérdinamika mégis meglepően erős volt.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a januári átlagos béremelkedés 14,6 százalék volt, ami felülmúlta a várakozásokat. Ez arra enged következtetni, hogy az éves átlagos béremelkedés 14 százalék körül lehet, vagy akár magasabb is. A Gránit Alapkezelő 12-13 százalékos átlagos béremelkedést várt korábban az év egészére.

Te mit gondolsz a személyi kölcsönről? Mondd el véleményed!

A kutatás a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán működő the CoRe lab-bel együttműködve készül, az eredményeiről a Pénzcentrumon megjelenő cikkekben folyamatosan beszámolunk majd. A kérdőív anonim és önkéntes, a válaszokat 2024. március 29. és április 14. között várjuk.

Köszönjük, hogy válaszaiddal segíted a kutatásunkat!

Árokszállási Zoltán, az Equilor vezető elemzője szerint a béradatok nagyon erősek voltak januárban, és ez segítheti a kétszámjegyű bruttó bérdinamika fenntartását. Az idei év végéig várhatóan 10-11 százalék felett marad az éves bérdinamika. Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese szerint 2024-re 13% körüli nominális keresetemelkedést prognosztizálható a GKI szerint, és a magas béremelkedés kedvező hatással lehet a gazdaságra.

Az elemzők egyetértenek abban, hogy a magas béremelkedés segítheti a fogyasztás növekedését, de még nem látszik ennek az azonnali hatása.

Ugyanakkor a remény az, hogy a fogyasztás előbb-utóbb beindul, és ezt támogatja az erőteljes béremelkedés. Az infláció növekedése és az importigény emelkedése azonban kockázatot jelent a külső egyensúly szempontjából. A magas infláció pedig szigorú kamatpolitikát követel, hogy elkerüljék a forint jelentős gyengülését.

Becsey Zsolt szerint azonban kockázatok is vannak a magas béremelkedés mögött, és figyelmeztet arra, hogy a gazdasági teljesítmény nem feltétlenül fogja követni a béremelkedést. Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza szerint az év eleji gyors béremelkedés valószínűleg nem fogja meghatározni az egész évet, és a bérdinamika lassulhat a tavasz közeledtével.