Megszólalt a PROGmasters feje: falnak ütköznek az IT bérek is, nehéz már bármekkora fizut kérni

Megszólalt a PROGmasters feje: falnak ütköznek az IT bérek is, nehéz már bármekkora fizut kérni

2023. május 22. 05:36

"Ha a közoktatás nagyobb hangsúlyt helyezne az informatikára, akkor még többen áramolhatnának IT területre, például olyan szakmákból is, amik megszűnnek vagy átalakulnak" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Filep Szabolcs. A PROGmasters alapítójával a hazai IT szakma legnagyobb kihívásairól, a mesterséges intelligencia terjedéséről, a kereseti lehetőségekről és a munkaerőhiányról is beszélgettünk. De szóba került maga a fejlesztői életpályamodell is, és azért most már látni, hogy a cégek elérkeztek a takarójuk széléig, a bérigények kezdenek falnak ütközni.

Pénzcentrum: Kezdjük egy kis szellemidézéssel: „Most ugyan hatalmas igény van kódolási feladatokat megoldó informatikusokra, de a jövőben ez a terület kevésbé lesz érdekes. Ugyanis vannak olyan eszközök, amelyek ezt tökéletesen megoldják (…) Ezek azok a technológiai eszközök, amelyek egyre inkább ki fogják váltani azt a tudást, amit egy kódoló-tanfolyamon megszerez valaki.” Ez három éve hangzott el. Megtippeled, hogy ki mondhatta ezt nekünk 3 éve?

Filep Szabolcs: Azt gondolom, hogy valamelyik hazai egyetem informatika karának rektora mondhatta.

Horváth Zoltán volt az, az ELTE akkori dékánja. A kérdésem az lenne, eljött-e már az az idő, amikor a különböző szoftverek kiváltják a még kevéssé képzett kódolók munkáját?

Nem jött még el, és nem is gondolom, hogy ebben a formában el fog jönni. Nem hiszem, hogy a kreatív, gondolkodó, az emberek igényeit kielégítő szoftverkészítők ideje bármikor is elmúlna. Sőt, az elmúlt három évben nemhogy nem csökkent, hanem nőtt az érdeklődés az ilyen jellegű bootcamp oktatás, intenzív képzés iránt, mint amit mi is nyújtunk. Illetve a cégek részéről is az látszik, hogy az elmúlt hét évben, mióta ezt csináljuk, bizonyítottuk, hogy az itt végzettek ugyanolyan értékes emberek a munkaerőpiacon, mint a szakirányú diplomával rendelkező kollégáik.

Öntsünk akkor tiszta vizet a pohárba: hogyan értelmezhetjük a mesterséges intelligencia (MI) és a szoftverek segítségével való szoftverkészítést 2023-ban? Hol jár most az MI, inkább segítség vagy inkább átok lesz a szakmára, milyen jövőt látsz?

Nézzük meg, mi az az MI, és hagyatkozzunk most csak a ChatGPT-re, ami hangsúlyozandóan nem egy tudásalapú-, hanem egy nyelvi modell. Nagyon egyszerűen úgy fogalmaznám meg, hogy az interneten és minden egyéb forrásban fellelhető szöveges tartalmat betettük egy nagy kalapba, és a ChatGPT ebben keres mintákat. Megnézi, hogy egy adott tartalom milyen gyakorisággal fordul elő, mi után következik valószínűleg, és ez alapján felépít egy adatbázist, aminek a segítségével értelmes szöveget tud generálni. A ChatGPT mögötti algoritmust és neurális hálózati matematikai modellt már régóta használják speciális területeken. Meglepő volt viszont az az eredmény, hogy ha nagyon sok adattal tanítjuk, már tényleg értelmes szöveget tud alkotni, és az is meglepő, hogy bár magyar nyelvű szöveget csak körülbelül 0,3 százalékban tanítottak a ChatGPT-nek, már ez elég volt ahhoz, hogy magyarul is egész ügyesen értsen és beszéljen. El lehet képzelni, hogy az angol nyelvű modell mire képes.

Mennyire igaz, ha egy jó fejlesztő, jól körülhatárolt feladatot ad meg, hogy mit csináljon ez a szoftver, akkor már a kódolás tekintetében is elég jól elvégzi a munkát program?

Nézzük meg, mit csinál egy programozó. Szoftvert készít bizonyos igényeknek megfelelően. Ebben a folyamatban az MI egy plusz eszköz, amivel bizonyos feladatokat, amikkel eddig órákig dolgozott a programozó – ilyen például a hibakeresés a szoftverben vagy egy hibaüzenet okának a felderítése – jelentősen fel lehet gyorsítani. Több óráról akár 5-10 percre redukálja az ehhez szükséges időt. Azonban ha kizárólag az MI-ra támaszkodva építenénk egy komolyabb rendszert, az nagyon lyukas lenne, tele lenne nagy, koncepcionális hibákkal is. Nagyon sok minden hiányozna belőle, és nagyon sokat kéne programozni az MI-t, visszakérdezni, javítási feladatokat kiadni, ráadásul lehet, hogy eredménye sem lenne, mert egy végtelen ciklusba kerülnénk a javításokkal.

Ezek mind olyan programozói tudások, amiket nem lehet helyettesíteni. Olyat persze lehet, hogy amit nekem fél óra lenne megírni, azt a program megírja 2 perc alatt, és egy kicsit finomítok rajta, beleírok, de összességében hamarabb megvagyok vele. Fontos hangsúlyozni, hogy ez egy újabb fontos építőkocka, de önmagában nem elégséges egy minőségi szoftver elkészítéséhez.

Mennyire kell jónak lenni, hogy valaki ezt optimálisan tudja használni?

Egy tapasztaltabb fejlesztőnek az MI egy nagyon erős eszköz a kezében, hogy gyorsabban haladjon. Ezáltal felszabadul kapacitása, így több projekten tud dolgozni, az ő szintjén tehát ez egy nagyon hatékony eszköz. És jelenleg még olcsó is. Junior szinten azonban hiába írja meg az MI az egyes kódrészleteket, a programozónak az eredményt több ideig tart értelmezni és tesztelni, hogy tényleg azt csinálja-e a program, amire gondolt a fejlesztő. Viszont az MI tud segíteni a tanulásban is, ezért mi is beépítjük a tananyagunkba.

Sokkal inkább veszélyes, vagy sokkal inkább segítség lesz az MI a jövőben?

Biztos, hogy lesznek nagyon komoly szabályozások és visszavágások, de ha csak azt nézzük, hogy a szoftverkészítés területén mekkora hatása lehet a közeljövőben, akkor azt kell mondanom, hogy jelentős. Magyarországon a kkv szektorban sok cég nem engedheti meg magának, hogy egyedi szoftvert fejlesztessen, hogy például a saját tevékenységét javítsa egy folyamat-automatizációval. Ha például van egy asztalos cég, amelynek kellene egy olyan weboldal, ahol lehet rendelni, össze lehet rakni egy bútortervet, és ajánlatkérésre is lehetőség van, akkor ezt egy fejlesztőcég minimum 5-10 millió forintért vállalja, de ma jellemzően inkább 10-100 milliós büdzsével mennek a szoftverfejlesztési projektek, ahol már egyedibb, versenyelőnyhöz juttató funkciók beépítéséről is szó van. Ezt nagyon sok kkv nem engedheti meg magának, de a multik is meggondolják, mikor milyen projektet indítanak.

Azt gondolom viszont, hogy egy jól működő MI nagyon jó segítséget tud nyújtani a szakembereknek, amitől olcsóbbá, gyorsabbá válhat az ugyanolyan jó minőségű szoftverkészítés, mint korábban. Ezáltal tehát kinyílhat a piac a kevésbé fizetőképes megrendelők számára.

De ez nem jelenti azt, hogy kevesebb fejlesztőre lesz szükség?

Éppen ellenkezőleg, jóval több fejlesztő lesz, akik hatékonyabban tudják használni ezeket az eszközöket. Több IT elemzőre lesz szükség, akik értik, hogyan működik egy szoftver, milyen lehetőségek vannak a használatára. De azt látni kell, hogy ez is egyfajta kompetenciafejlesztés. Jól kell tudni kérdezni, feladatot kiadni, ezt viszont csak úgy lehet, ha az ember érti, amit csinál. Régen, amikor a Google keresője berobbant, és a programozók elkezdték ezt használni információszerzésre, sokan azzal riogattak, hogy ezzel vége mindennek, elbutulnak a programozók, és egyébként sem lesz szükség annyira, mert minden információ elérhető a Google segítségével. Valóban, egy csomó mindent már nem tanulunk meg, azonban azt meg kell tanulnunk, hogyan keressünk, milyen információra van szükségünk, milyen építőkockák vannak, amiket aztán össze is kell raknunk. Látjuk azóta mi lett ebből. Kevesebb fejlesztőre van szükség? Nem, sőt, azóta is egyre többre.

Évek óta stagnál, de több tízezer fős a hazai munkaerőhiány az IT szakmákban. Hol a legnagyobb a baj, miért nem sikerült ezt évek óta csökkenteni?

Egy 2020-as kutatás potenciálisan 15-26 ezres munkaerőhiányt jósolt hosszabb távon itthon a szakmában. De az azonnali munkaerő-szükséglet 9 ezer körül volt. Az persze igaz, hogy önmagában a 9 ezer fős hiányt sem sikerült megoldaniuk a különböző képzőhelyeknek, sem a bootcampeknek, sem a felsőoktatásnak. És hogy historikusan miért ekkora a munkaerőigény? Erre könnyű a válasz:

az informatika olyan húzóágazat, ami nem állt meg a covid alatt sem, és most sem úgy tűnik, hogy megállna. Minden szektor szeretné növelni a saját profitabilitását szoftverek segítségével és automatizálni bizonyos folyamatokat. Az igény éppen ezért továbbra is rendkívül nagy a szoftverfejlesztő cégekre.

Külföldi munkaerő jöhetne Magyarországra?

Mivel van ez a vákuum, abszolút. Szakmai oldalról ennek nincs akadálya. Nem véletlen, hogy szinte minden csoportunkban van határon túli magyar hallgató például Ukrajnából, Szerbiából, Romániából. Jellemzően itt is helyezkednek el, hogy ne kerüljenek túl távol otthonról.

És mi a helyzet a távolabbi országokkal?

Jelenleg nem látom, hogy nagy számban jönnének távoli országokból külföldiek a hazai IT szakmába dolgozni. Más részről, a senior tapasztalattal rendelkező programozókat természetesen csábítják külföldre itthonról, de inkább Amerikába és Kanadába. De fejlesztői pozícióban már itthonról is lehet távmunkában dolgozni külföldre. Ennek előbb-utóbb az a vége, hogy itthon épül egy csapat, majd egy leányvállalat.

Ha kicsit távolabbról nézzük, akkor szerinted vannak nagyobb hiányosságai a hazai IT szektornak?

Maga az IT szektor nem hinném, hogy lemaradásban van a nyugattól, hiszen ez a cégek versenyképességének megőrzése szempontjából is fontos. Ami a közoktatást érinti és az emberek digitális nevelését, hogy okosan és jól tudják használni a digitális eszközöket, szoftvereket, az internetet, ebben azért érzünk lemaradást. Sokszor van az, hogy azért nem tudunk felvenni a képzésre valakit, mert nincs meg az alap digitális kompetenciája. Például nem használt még Excelt, vagy nem érti az alap felhasználói szoftverek működését.

Ha a közoktatás nagyobb hangsúlyt helyezne az informatikára, akkor még többen áramolhatnának IT területre, például olyan szakmákból is, amik megszűnnek vagy átalakulnak.

Az utóbbi időben több nagy port kavaró hír is volt, hogy gigantikus tech cégek tömeges leépítésekbe kezdtek: most akkor globális szinten túl sok fejlesztő van vagy sem? Mi az igazság ezzel kapcsolatban?

Ezek valóban hatalmas cégek, mint a Twitter, a Google, vagy az Amazon. Ezeknél egy 5-10 százalékos leépítés az egy elég racionális üzleti döntés volt a jelen időszakban. Arányaiban azonban ezek még mindig kis számok az amerikai munkaerőpiacon. Nálunk egyébként egy 100 fős cég már nem számít kicsinek, ám ha 10 embert el kell küldeni, az még mindig egy 90 fős cég marad. Másrészt a covid idején a cégek először hirtelen megállították a fejlesztési folyamatokat, utána viszont pár hét alatt felismerték, hogy az informatika szerepe még inkább felértékelődik a járvány hatására, mert mindenki digitális eszközöket akar használni, azon akar dolgozni, tanulni, kommunikálni. Ezért elkezdtek rengeteget invesztálni az IT-ba, és jelentősen bővült a szektorban dolgozó munkaerő létszáma is.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

Mostanra azonban kifutott a covid generálta hirtelen boom, ami miatt volt némi létszámcsökkentés külföldön, ugyanakkor nem hallottam olyat, hogy akiket elküldtek, azok tömegesen ne találtak volna azonnal másik munkahelyet. Magyarországon pedig – legalábbis az informatikai területen – alig hallani leépítésről. Itt inkább az infláció generálta bérigény-növekedés jelent egyre nagyobb kihívást, mert hiába keresnek jól az informatikusok, érthető módon szeretnék megtartani ezt az életszínvonalat. Az viszont jellemző, hogy a cégek nem tudják kitermelni az inflációnak megfelelő bérköltség többletet. Ezért a tapasztalt informatikusok, fejlesztők könnyebben kilépnek a munkaerőpiacra, hogy megpróbálják reálértéken tartani a fizetésüket.

Több kérdésem is van a keresetekkel kapcsolatosan. Magyarországon a reálkeresetek az elmúlt időszakban átlagosan csökkentek, de az IT területén ez még mindig kevésbé érzékelhetőnek tűnik. Mit lehet erről mondani?

Mi is készítettünk erről kutatást, többek között a tavalyi végzettjeink körében mértük fel azt, hogy mennyi időn belül sikerült elhelyezkedniük, milyen fizetéssel, és mennyit kerestek a karrierváltás után. Természetesen megkérdeztük azokat is, akik 5-6 éve végeztek, hogy milyen karrierutat jártak be. Nagyjából az összes végzettünk közel fele vett részt ebben a kutatásban. A tavaly végzettek már átlagosan bruttó 561 ezer forintot kapnak havonta. Aki 3-6 éve végzett nálunk, annak átlagosan bruttó 1,06 millió forint a fizetése, a 4-6 éves szakmai múlttal rendelkező résztvevőinknél pedig már bruttó 1,3 millió az átlag.

A plafon körülbelül bruttó 2 millió forint lehet, persze ez beosztástól és tapasztalattól függ. Azt gondolom ugyanakkor, hogy a hazai cégek ennél többet nem tudnak kitermelni jelenleg, és ez is már egy igen magas szám.

Tehát az elején, az első pár évben lehet nagyobbakat ugrani a fizetésben, de Magyarországon még mindig egy erős plafonnal járhat a későbbiekben ez a szakma is.

Igen, de ezek az alkalmazotti bérek. Ha valaki vállalkozóként kezd el dolgozni, akkor számára más perspektívák nyílnak.

Igaz még az a toposz, hogy egy jó fejlesztő bármennyit kérhet, ha már van másik ajánlata, akkor a cége úgyis megadja és ott tartja?

Ez sok esetben továbbra is így van. De egyáltalán nem biztos, hogy akkor is megkapja az emelést, ha a bérét már nem termeli ki a munkája. De ha egy munkavállaló nyílt lapokkal játszik, és nem azért akar elmenni, mert rosszul érzi magát, hanem csak próbálja reálértéken tartani a fizetését, illetve a szakmai fejlődésének megfelelően többet szeretne keresni, és ezt kommunikálja, akkor ezt értékelik, és a lehetőségek szerint megadják a cégek.

Bár nem végeztünk erre irányuló kutatást a partnereink körében, de a piaci tendenciákból azt látjuk, hogy nagyjából elérték a takaró szélét Magyarországon a cégek, és sok esetben a munkavállalók is, ki-ki a maga perspektívájából. Magyarországon azért ezek a fizetések elég jó életszínvonalat tudnak biztosítani.

A másik toposz, amit több forrásom is megerősített, ezzel szemben az, többször megeshet, hogy aki már 10-20 éve csinálja a programozást, beragad egy alacsonyabb bérszinten. Ez mennyire valós idehaza?

Erre nincsenek statisztikáim. Én szakmabeliként 13 év fejlesztői tapasztalattal rendelkezem, így van egy rálátásom erre. Kétségtelen, hogy aki 20 éve egy szakterületen dolgozik, és nem lép egyéb kompetenciafejlesztő pozíciók irányába, – ilyen lehet a projektmenedzsment, az információbiztonsági terület, vagy a vezetői szerepvállalás, –, annak a tudása megreked. Egyfajta architekt irányba el tud menni, de az nem feltétlenül teremt nagyobb értéket. Ha a 10-15 év alatt megszerzett szakmai tudás mellé nem társul egy vezetői kompetencia, az egy idő után nem tud értékesebb lenni a cég számára. Ez igaz az alacsonyabb szinteken is. Ha valaki 4-5 éve medior fejlesztőként dolgozik, és nem hajlandó a későbbiekben menedzsmenttel foglalkozni, akkor ezen a szinten fog maradni. A senior kollégáktól például már elvárják, hogy tudjanak egy csapatot vezetni, össze tudják hangolni a munkát, észrevegyék, hogy kinek mik az egyéni motivációi és problémái.

Ezek azok a kompetenciák, amik felerősödnek, amiket az MI nem tud átvenni. Ilyen a stratégiai gondolkodás, a komplex rendszerszemlélet. A soft skillek ezáltal egyre fontosabbak lesznek az IT területén is.

A juniorok elhelyezése a covid alatt kicsit a földbe állt. Most mi a helyzet? Vannak-e elhelyezkedési nehézségek?

Bár továbbra is nagy az érdeklődés a bootcamp képzések iránt, egyre nehezebb rávenni az embereket, hogy bátran belevágjanak egy ilyen karrierváltásba. Én ezt annak tulajdonítom, hogy az infláció miatt kiszámíthatatlanná vált, hogy mennyi megtakarítással mit tudnak elérni az emberek, mennyi ideig lesz elég pénzük, hogy tanuljanak, képezzék magukat. A másik oldalon viszont van egy pozitív hatása az inflációnak, mert ha elinflálódik a megtakarításuk, azt a legjobb az értékálló tudásba fektetni. Elhelyezkedés szempontjából egyébként az idei év eleje nálunk jó volt, a januárban végzett juniorok nagy részét februárra elhelyeztük. Viszont márciustól lassulást érzékelünk, és bár pörögnek a projektek, mégis azt látjuk, hogy egy picit óvatosabbak lettek a cégek.

Hasonlóan, mint a covid alatt, akkor is hirtelen behúzták a kéziféket, és pár hónapig nem volt felvétel senkinél. Mindezek ellenére továbbra is állásgaranciát kínálunk a programozó képzéseinkre, mivel azt prognosztizáljuk, hogy az átmeneti megtorpanás után ismét a korábbi szintre épül vissza a juniorok iránti igény. A már említett kutatásunk szerint egyébként a tavaly végzettek 94 százalékát maximum 2 hónapon belül sikerült elhelyeznünk, miközben a múlt évnek már a háromnegyedét jellemezte a háború miatti gazdasági bizonytalanság. Ha pedig a 2017 óta végzett összes válaszadót nézzük, akkor 80,6 százalékukat sikerült 2 hónapon belül elhelyezni és további 8,3 százalékot negyedéven belül. Az természetes, hogy ennyi idő alatt vannak hullámhegyek és hullámvölgyek is.

Covid, infláció, háború – milyen hatásai vannak az elmúlt évnek az IT-szektorra, milyen mozgásokat látunk most?

A covidon teljesen túl vagyunk. Az inflációt említettem, emiatt tényleg durva bérigény-növekedés van, amivel a cégeknek meg kell küzdeniük. A háború összetettebb, hiszen egy informatikai céget például az energiaválság kevésbé érint, a háború hatására viszont több ukrán cég is Magyarországra költözött és sok száz fejlesztő toborzásába kezdtek, ennek nyilván van egy érzékelhető hatása a szektorra.

Milyen kilátások elé nézhetnek a jövő fejlesztői, kiváltképp a pályaváltók –továbbra is ennyire biztos, jól fizető munka marad a kódolás – ha igen, mi kell ahhoz, hogy valakiből jó szakember váljon?

Azt emelném ki, hogy az alkalmazkodóképesség az a kompetencia, amit az informatika egyszerűen belenevel az emberbe. Aki fejlesztő, annak élethosszig tart a tanulás, mindig nyitottnak kell lennie az újdonságokra. Ha valaki elkezd az informatikával foglalkozni, kinyílik előtte egy hatalmas világ. Ha megvan benne a felfedezni vágyás, akkor ez a szakma tényleg egy kincses bánya.

Nekünk az a feladatunk, hogy mutassunk egy ajtót meg egy utat, hol érdemes elkezdeni, és onnantól kezdve ez egy nagyon izgalmas világ. Úgyhogy a magam részéről nem féltem a bootcampeket, így magunkat sem, mert egyértelműen az látszik, hogy ez az oktatási forma bevált, ezekre a szakemberekre szükség van a piacon.

(Képek: Stiller Ákos)

NEKED AJÁNLJUK
HR BLOGGER
laskainelli  |  2024.05.27 12:10
A saját boldogságunk megteremtésében nagy szerepet játszik az egyéni felelősségvállalás. Nem várhatj...
coachco  |  2024.05.23 14:35
Nyakunkon ez a különleges, egyre izgalmasabbnak tűnő június 9, amikor a helyhatósági választást össz...
perfekt  |  2024.05.21 13:59
Abban az esetben, ha felnőttképzés keretében tanulunk, felnőttképzési jogviszony jön létre. Az erre...
hrdoktor  |  2024.05.21 10:15
Azokat az irodai dolgozókat, akik a nap jelentős részében lefelé fordított fejjel néznek a munkaeszk...
vezetoi-coaching  |  2024.02.12 22:30
Gondoltam, ezt elmesélem már. Gyakorlatilag kétszer megnéztem…:-))) Életemben először... Ki tudja, a...
Meglepő dolgokat rejt egy kamasz naplója 2024-ben: less bele, a te gyereked is érintett!

Megvalósul Jocó bácsi nagy álma, színpadra állítják regényét. A Kamaszharc, bár fikció, a tanárként nap, mint nap megtapasztalt élethelyzeteket dolgozza fel.

Egyedülálló zenés activityt fejlesztett a magyar gyógypedagógus  (x)

Egy hazai gyógypedagógus-zeneterapeuta összerakott egy többszörösen díjazott zenei társasjátékot.

Ez a superfood lehet a foci Eb nagy slágere (x)

Méltó ellenfele lehet a mogyoró-nachos-ropi sörkorcsolya triónak a kézműves sörfőzdék gyártási melléktermékéből készülő újfajta ropogtatnivaló.

Farmról az asztalra: így segítheti ez az üzleti modell a kisgazdaságokat

A CSA, azaz a közösség által támogatott mezőgazdasági modell hazánkban egyelőre alig ismert, pedig Nyugat-Európában és az amerikai földrészen egyre elterjedtebb.

NAPTÁR
Tovább
2024. május 29. szerda
Magdolna
22. hét
Május 29.
A Kihívás Napja
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Árfolyamok!
A legfontosabb magyar és nemzetközi részvény és devizaárfolyamok ÉLŐBEN!
Most nem