Ezzel sok magyar dolgozó nem számolt: kiderült, hogy még ártalmas is lehet a távmunka

18 hónap távmunka hosszú idő, és az otthon kényelméből dolgozni mindenkinek mást jelent. A különböző szokások, vagy csak a napi rutin változása sok embert érint. Van, aki járkál, miközben telefonál, mások az ebédszünetet szeretik hosszabbra nyújtani, megint mások pedig ebéd után beiktatnak egy kis pihenőt. Most azonban, hogy ideje legalább félig visszatérni az irodába, és ismét emberek között dolgozunk, a dolgok ismét változni látszódnak.

A Wired írt arról, hogy a különböző távmunka alatt felvett szokások hogyan hatnak ránk, és munkatársainkra. Cikkükben Dr. Zofia Bajorek, az Institute for Employment Studies kutatója elmondta, hogy elemezte azt, hogy mit szeretnek, és mit nem szeretnek a dolgozók a távmunkában. Az eredmény igen vegyes lett, ám a konklúzió az, hogy a dolgozók sokkal nyugodtabbak így, hogy például nem kell attól félniük reggel, hogy lekésik a buszt. A témában más kutatókat is megkérdeztek.

Az, ahogy viselkedünk, a szociális kontextustól függ, a viselkedésünket a szociális közeg ítéli meg. Mivel ez a kontextus teljesen megváltozott a járvány alatt, a szociális nyomás már nincs rajtunk, hiszen nincsenek a munkatársaink körülöttünk.

 - mondta Max Wiggins, kutató.

Ezek a szokások gyorsan kialakulnak, gyorsan változnak. Így a visszatérés az irodában nem attól nehéz, hogy új szokásaink vannak, hanem magából a szociális kontextus miatt válik streszesé. Paula Allen szakember elmondta:

Ebben az esetben a legkisebb rossz szokás is idegtépő lehet kollégáink számára, akik szintén türelmük határán vannak. Pszichológiai szempontból az irodai dolgozóknak kevesebb türelmük van az irritáló szokásokhoz, mivel a járvány alatt a hipotalamusz túltermelte az adrenalint és a kortizolt, ami irritáltá teszi az embereket. Így most az irodai visszatérés több konfliktussal, több stresszel járhat.

Tehát, újra kell tanulnunk azt, hogy hogyan kommunikáljunk, és viselkedjünk személyesen, professzionálisan a munkahelyünkön.Ebben persze maga a cég is nagy szerepet játszik. Érdemes beiktatni tréningeket, képzéseket, emlékeztetőket arról, hogy az adott munkahelyen milyen szabályok vannak, mi a követendő példa. A türelmi idő is sokat jelent. Wiggins hozzátette, hogy odafigyeléssel ezek az új szokások el fognak múlni hiszen változott a szociális kontextus amiben létrejöttek, valamint a dolgozók is adaptálódnak az új helyzethez.

A távmunka egyik legrosszabb felvett szokása azonban a munkaidőn kívüli munkavégzés.

Sokunkkal előfordult már, hogy a munkaórák elhúzodtak, de otthonunk kényelméből azonban gyakran még hétvégén is a munkahelyi emaileket olvasgattuk. Ez már munkának számít? A szakértők szerint igen. A Magyar Távmunka Szövetség (MTMSZ) gondozásában elkészült tanulmány többek között erre is kitér, valamint felvet több kérdést a távmunka munkaidejéről is.

A munkavállalói szabadság kiterjedhet a munkaidő szabad beosztására úgy, hogy elvárható legyen tőle a munkaszerződés szerinti óraszám ledolgozása? Lehet úgy munkaidőkeretet megadni, hogy nincs megszabva törzsidő vagy egyéb munkarend, vagy lehet úgy kötetlen munkarend hogy közben elvárjuk a napi 8 óra munkát? 

Mivel a témával kapcsolatban jelentek meg munkajogi szabályozások, és törvények, amelyek a hibrid munkavégzést is érintették, az MTMSZ erre is reagált korábban.

Ezt a célt szem előtt tartva mondhatjuk, hogy a munkajog "kötelessége" a változó munka-világához való folyamatos alkalmazkodás, hogy végül ne céljával ellentétesen felesleges korlátokat támasszon a munkavállaló elé.

A kialakult rossz szokások mellett egyébként is nagy stresszel jár az irodába való visszatérés. A dolgozóknak mentálisan is fel kell készülniük arra, hogy egy hosszabb kihagyás után most több ingázás, mozgás lesz az életükben, és több kihívással is szembe kell nézniük. A türelem elengedhetetlen ebben az időszakban, fontos, hogy megfontoltan, toleránsan térjünk vissza az irodába.

Ilyen formában folytatódhat a home office Magyarországon

Magyarországon kormányrendelet született a távmunka- és a hibrid munka rendszeréről, amely előírja, hogy a munkavállaló az irodában vagy telephelyen a tárgyi évben legfeljebb a munkanapok egyharmad részében végezhet munkát, a többi napon a távmunkavégzés helyén köteles dolgozni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben a felek nem állapodnak meg az egyharmad munkaidőnél magasabb irodai munkavégzésben, úgy a jogszabály alapján a munkavállaló legfeljebb hetente egy-két napot dolgozhat az irodában - foglalta össze a Pénzcentrum.

Ebből tehát az következik, hogy amennyiben a cég szeretné, ha a munkavállaló több napot legyen az irodában, úgy erről külön kell megegyezni.

A kormányrendelet arra is kitér, hogy amennyiben a távmunkavégzési megállapodás nem rendelkezik másként, akkor a munkáltató utasítási joga kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjedhet ki. Azaz a munkáltató kiadja az egyes munkafeladatokat, azonban a munkavégzés módszertanát, továbbá a munkaidő beosztását a munkavállaló fogja meghatározni.