Rengeteg magyarnak csak álom az egyensúly: százezreket temet el a munka

A napokban látott napvilágot a KSH Munkavégzés és családi kötöttségek című kiadványa, mely a 2018/2. negyedéves adatokat összegzi, és felvázolja a statisztika tükrében azokat a nehézségeket, melyekkel a munka melletti gyermeknevelés miatt kell szembenézniük a magyar szülőknek. Azon belül is főként a nőknek. 

Mint kiderült, a kisgyermekes szülők számára különösen nehéz az egyensúly megteremtése, jó megoldásként működhetnének az atipikusfoglalkoztatásiformák széles körű alkalmazása - erre azonban még várnunk kell. Persze a jelenlegi járványhelyzetben számos kényszermegoldás született, ám hogy ezeknek lesz-e hosszú távú hatásuk Magyarországon, egyelőre még nagy kérdés.

A szomszéd kertje

Az Európai Unió sok országában már a járvány előtt is jelentősen előrébb tartottak ebben a kérdésben, mint Magyarország. Az Eurostat adatai szerint Hollandiában ás Finnországban például a dolgozók 14,1 százaléka rendszeresen dolgozott home officeból, a hollandoknak ráadásul 23 százaléka időnként végzett otthoni távmunkát, ez összesen több, mint a dolgozók egyharmada. Az uniós átlag rendszeres otthoni munkavégzésben 5,4 százalék, időnként pedig 9 százalék tehette meg, hogy otthonról dolgozik.

Magyarországon 2018 II. negyedévében a 18-64 éves, családi kötöttségekkel rendelkező alkalmazottak száma 1 millió 257 ezer volt, 5 százalékuk részmunkaidőben dolgozott (döntően a nők), 5,4 százalékuk pedig jellemzően vagy alkalmanként az otthonában. A rendszeresen vagy alkalmanként távmunkát végzők aránya 2,5 százalék volt (többségében férfi).

Mennyire megengedőek a magyar munkahelyek?

A munkaidő rugalmas kezelése sokkal fontosabb a magyar cégeknek, mint azt gondolnánk, hiszen egy októberi felmérésből kiderült, hogy a rugalmas munkavégzés, stabilitás és az alapfizetés a legfontosabb munkahely-választási tényezők a jövő munkavállalói számára. Arról nem is beszélve, hogy óriási megtartó ereje van a munkaadó egy-egy olyan döntésének, mely a lehetőséget ad a dolgozó szülőnek ara, hogy megfelelően gondozza gyermekét anélkül, hogy külső segítséget kelljen kérnie.

A kis cégek, a 10 fős, vagy az alatti telephellyel működők jellemzően sokkal rugalmasabbak ebben a kérdésben, mint a nagyobbak. Kiderült az is, hogy leginkább csak egy bizonyos szűk társadalmi réteg számára elérhetőek azok a kedvezmények, melyek megkönnyítik a gyerekek gondozását. Ugyanis minél magasabb végzettségű egy munkavállaló, annál könnyebben fér hozzá a rugalmas munkavégzéshez, nyilván főleg azért, mert ők jellemzően szellemi munkakörökben dolgoznak, ami sok esetben nem helyhez kötött.

A szellemi foglalkozásúak ilyen jellegű szabadsági foka kétszerese a fizikai munkakörben dolgozókénak.

Ahogy a fenti ábrán is jól látszik, a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők számára jelenti a legnagyobb nehézséget az, hogy módosítsa a munkaidejét gondozási feladatai miatt (80,41%), őket a mezőgazdasági munkából élők követik (72,1%). 

Hozzájuk képest kifejezetten könnyű helyzetben vannak az irodai és ügyviteli foglalkozásúak, mindössze 41,3 százalékuknak okoz gondot munkájuk miatt gondozni gyermeküket - jellemzően ezekben a munkakörökben több a nő, és megfelleő otthoni internetes kapcsolattal az ilyen jellegű munkák viszonyleg egyszerűen elláthatók irodán kívül is. Ugyanez a helyzet az első három sorban megjelenített, felsőfokú képesítést igénylő munkakörökben dolgozók is.