Elfogadta a brit parlament: már csak napok kérdése a Brexit megkezdése

A felsőház hétfő éjjeli végszavazásával véget ért a többhetes parlamenti eljárás, és ezután Theresa May miniszterelnök a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján bármikor hivatalos értesítést küldhet Brüsszelnek arról, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni az Európai Unióból. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva az EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalásokra.

Az előzetes értesülések arról szóltak, hogy Theresa May akár ezen a héten bejelentheti az 50. cikkely aktiválását, de a Downing Street hétfőn ezt kizárta. A miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint a kormányfő várhatóan március utolsó hetében küld értesítést az EU-nak a kilépési folyamat elindításáról.

A brit törvényhozás alsóháza a múlt hónapban már módosítások nélkül elfogadta az 50. cikkely aktiválására felhatalmazást adó törvénytervezetet, amely ezután a felsőház elé került. A Lordok Háza két olyan módosítást fűzött a tervezethez, amelyeket a kormány nem kívánt belefoglalni a törvénybe. Az egyik felsőházi módosítás a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálására szólította fel a kormányt, a másik pedig arra, hogy az Európai Unióval a kilépés feltételeiről kötendő majdani megállapodást terjessze jóváhagyásra a parlament elé.

A kormány ezekkel a szándékokkal egyetért, és jelezte is, hogy a kilépési tárgyalások lehető legkorábbi szakaszában megállapodást szeretne elérni a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, és azt is, hogy ha sikerül a tárgyalássorozat végén egyezségre jutni az EU-tagság megszűnésének feltételeiről, a megállapodást a parlament elé terjeszti, még azelőtt, hogy az egyezményt az Európai Parlament és az EU-tagországok törvényhozásai megtárgyalnák.

Theresa May miniszterelnök ugyanakkor azt elvetette, hogy ezekben a kérdésekben a brit törvényhozás előre megkösse a kormány kezét. London emellett az Európai Unióban maradó országokkal viszonossági alapon egyezségre akar jutni az ott élő britek jogosultságainak viszonos garantálásáról is.

Mivel a Lordok Háza által elfogadott két módosítást az alsóház hétfőn érvénytelenítette, a tervezet még hétfő este visszakerült a felsőház elé, amely rövid tárgyalás után maga is a korábban általa elfogadott módosítások nélkül, az eredeti szöveggel véglegesítette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválására felhatalmazást adó törvényt.

A kilépési folyamat elindításáról tartott parlamenti vitasorozat nem szerepelt a kormány eredeti menetrendjében. Theresa May korábbi hivatalos álláspontja szerint a cikkely aktiválása az ő személyes döntési jogkörébe tartozik, és e döntéséhez nem kell előzetes parlamenti jóváhagyás.

A legfelsőbb bíróság január végén hozott jogerős végzésében azonban a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni bíróság tavaly novemberi döntését. Az első fokú bíróság elé magánszemélyek terjesztették be a kormány álláspontját megtámadó keresetet, és a bírói fórum a kereset beterjesztőinek adott igazat, kimondva, hogy a parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.