Ezért nőhet a nyugdíjkorhatár: az idősek részmunkaidőben dolgozhatnak

Jó hír a negyven évnél idősebbeknek - már, ha a főnök is úgy gondolja: nem érdemes heti három napnál többet dolgozni. A középkorúak sokkal hatékonyabbak részmunkaidős állásokban, mivel így kognitív képességeik sokkal jobban működnek, mintha heti 40 órát töltenének munkával - ezt állítja egy Ausztráliában kiadott tanulmány. A Melbourne Institute kutatói háromezer férfit és három és félezer nőt teszteltek, miközben munkahelyi szokásaikat is vizsgálták.

Az eredmény az volt, hogy a heti 25 órát dolgozók sokkal hatékonyabbak voltak, mint a többiek. A heti 55 órát dolgozók pedig rosszabb eredményeket produkáltak a gondolkodási folyamatokat vizsgáló tesztek során, mint a munkanélküliek vagy a nyugdíjasok.

 - mondta Colin McKenzie, a Keio Egyetem professzora, a tanulmány egyik szerzője.

Az értelmi stimuláció a munkaóráktól is függhet, de a munka egyfajta kétélű kard. Egyfelől stimulálhatja az agyat, de a hosszú munkaórák stresszt és fáradságot okoznak, ami károsíthatja a kognitív funkciókat. A tanulmány szerint a középkorúak és az idősek esetében a rövidebb munkaidő előnyösebben hat az agyi funkciókra. Az utóbbi években több európai ország döntött úgy, hogy megemeli a nyugdíj korhatárt.

Nagy-Britanniában például 68 éves kortól jár majd állami nyugdíj az 1989 után születetteknek, jelenleg pedig 65 évtől lehet nyugdíjba menni. A brit kormány közölte, hogy öt évente felülvizsgálja, hogy tovább kell-e emelni a korhatárt. Magyarországon, Németországban, Spanyolországban, Görögországban és Olaszországban is 65 év a korhatár, de utóbbi két országban a nők már hatvanéves kortól jogosultak a juttatásra.