Tárgyalástechnika sorozatunk bevezető részében megtanultuk, hogy mindig többet kell kérni partnerünktől, mint amit feltétlenül el szeretnénk érni. Jelenlegi összeállításunkban azzal foglalkozunk, miért nem szabad igent mondani a másik fél első ajánlatára...soha!
Kezdjük rögtön egy példával, hogy szemléletesebbé tegyük a leckét! Házat szeretnénk vásárolni és úgy tűnik, meg is találtuk a megfelelőt. Legnagyobb meglepetésünkre még az ára is rendben van. Körbejárjuk, minden a lehető legjobbnak tűnik, de azért gondoljuk, megpróbáljuk kissé olcsóbban megszerezni álmaink ingatlanját. Próba szerencse: a tulajdonos pár másodperc gondolkodás után elfogadja az első ajánlatunkat. Milyen érzéssel zárjuk az üzletet?
Elsőre biztos örülünk, hogy mennyit spóroltunk, utána viszont joggal vetődik fel bennünk a kérdés, még olcsóbban is megszerezhettük volna-e a házat, illetve hogy biztos nincs-e valami olyan baj, amit nem vettünk észre. (Nem lehet, hogy kibírhatatlanok a szomszédok? Esetleg beázik a frissen festett plafon?)
Ebben az esetben a kialkudott árral magával semmi bajunk nem lenne, sokkal inkább azzal, ahogyan a partner belement ebbe. Mindez persze a másik oldalról is igaz: eladóként fontoljuk meg a fentieket, mielőtt rögtön igent mondanánk! Fontos látni, hogy ilyenkor a töprengő fél úgy gondolkodik, hogy tárgyalhatott volna sokkal eredményesebben is, hiszen túl könnyen érte el, amit akart. Ennek köszönhetően nem is lesz teljesen elégedett, ami alapvető hiba, ahogy azt az előző részben le is írtuk.
Ezzel kapcsolatban azt is látni kell, hogy ha olyannal szemben követjük el ezt a hibát, akivel több alkalommal is tárgyalhatunk (pl.: munkahelyi kapcsolat), akkor valószínűleg a következő alkalommal keményebben fog hozzánk állni (nagyobb fizetésemelést kér), amit könnyen elkerülhetnénk, ha ügyesen tárgyalunk. A probléma megoldható, ha legalább egy kis sikerélményt adunk a másiknak azáltal, hogy nem adjuk olyan könnyen a dolgot...
Ezen egyszerű lecke is rávilágít arra, hogy nem érdemes magunkban előre eltervezni a tárgyalás minden mozzanatát, ha ugyanis a fejünkben ott van a partner várt reakciója minden felvetésünkre és véletlenül kellemes meglepetést okoz nekünk (a vártnál jóval kedvezőbb ajánlatot tesz), akkor hajlamosak leszünk rögtön lecsapni a lehetőségre, amivel több kárt okozunk, mint hasznot...
Fontoljuk meg, hogy érdemes lehet ehelyett meglepődni az ajánlaton! Amikor az egyik fél elővezeti követeléseit a tárgyaláson, csak arra figyel, miként fogadja azokat a másik. Ha meglepően kedvező a fogadtatás, tovább is mehet és extra tételekkel spékelheti meg az ajánlatot. Nem árt elkerülni a különféle felárakat és meglepetést színlelni a cél érdekében.
Ha nem lepődünk meg, könnyen lehet, hogy a maximális követelésből kiindulási alappá teszi partnerünk a kezdő pozíciót és keményebb tárgyalási stílusra vált. A meglepetésnek célszerű az első pillanatban látható jeleit adni, majd finoman megfogalmazni álláspontunkat, mintegy a számunkra megfelelő irányba terelve a beszélgetést.
Több mint 4,6 millióan dolgoznak Magyarországon, miközben nagyjából 220 ezren keresnek aktívan munkát. De miért érkezett fordulóponthoz a magyar munkaerőpiac? Mutatjuk!
Beszámoló a a Prohuman Csoport és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közös szervezésében megvalósuló Humán Versenyképességi Executive Business Summit 2026 konferenciáról.
A Gazdagréti Uszoda nyugdíjas takarítót keres bruttó 2 200 forintos órabérrel, ami nyugdíj melletti adózás mellett akár havi 330 ezer forintos nettó keresetet is jelenthet.
Társadalmi egyeztetésre bocsátotta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a pedagógusok 2026-os, visszamenőleges hatályú kiegészítő béremeléséről szóló tervezetet.
Magyarország gazdasága kinőtte az összeszerelő üzemekre épülő modellt, amelynek fejlődését leginkább a szakképzett munkaerő hiánya, valamint az elmúlt tizenhat évben elhanyagolt oktatási rendszer hátráltatja.