Kirobbanó Magyarország? - Brüsszel visszafogottabban látja

Pénzcentrum

2005. december 21. 14:53 2 perc

Kirobbanó helyett csupán mérsékelt fejlődést lát a magyar gazdasággal kapcsolatban a legfrissebb adatok alapján az Eurostat, az unió statisztikai hivatala, amennyiben a tegnap közzétett 2004-es, egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP-növekedési adatokat nézzük uniós, illetve régiós szinten. 2003-ról 2004-re 59.6%-ról 60.4%-ra, azaz 0.8%-ponttal nőtt az uniós átlaghoz viszonyított egy főre jutó

Pénzcentrum előresorolása a Google találatokban

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

GDP-arányunk. Ez a 10 új EU-tag között a második legkisebb bővülés. Szlovákia ennek csak a felét (0.4%-pontot) produkálta, míg Málta 2.3%-pontos visszaesést. A 10 új EU-tag között az uniós átlaghoz képest a magyar fejlettségi szint az ötödik, Csehország után, de Szlovákia előtt vagyunk.

Az egy főre jutó vásárlóerőparitásos (PPP) GDP-adat a tagállamok fejlettségi szintjének megfelelő összehasonlítására ad lehetőséget, mivel kiszűri az egyes országok közötti eltérő árszintek torzító hatását. A 25 tagállam átlagos fejlettségi szintjét 100-nak véve a magyar 60.4%-os arány hátulról a hatodiknak felel meg.

Amennyiben a 10 új EU-tag között vizsgálódunk, láthatjuk, hogy a középmezőnyben "foglalunk helyet", de minden évben enyhe fejlődés megfigyelhető.

Hasznosabb, ha nem csak az előző évhez viszonyítjuk a fejlődési sebességet, hanem pl. az 5 évvel ezelőttihez (1999). Az ez alapján készített rangsorból látható, hogy toronymagasan Észtország mutatta a legnagyobb fejlődést (+12.5%-pont), de meg kell jegyezni, hogy a balti országok után a magyar 8.4%-pontos növekedés a negyedik legjobb.

12 éves távlatból vizsgálva

Érdemes a külön a visegrádi országokat alaposabban is szemügyre vennünk. 1995-től áll rendelkezésre adatsor, melyből az látszik, hogy hazánk mutatja a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt (közel folyamatos fejlődés). A többi országban a '90-es évek végén, illetve a 2000-es évek elején kisebb-nagyobb megtorpanás mutatkozott.

Az Eurostat a 2005-2007-es időszakra becsléseket is adott, ezeket a piros vonalat követően tüntettük fel. Látható, mint a négy ország vonatkozásában folytatódhat a felzárkózás a következő két évben is, de eltérő sebességben. A hivatal előrejelzése szerint 2007-ben Csehország már az uniós átlag 76.2%-át érheti el, míg Magyarország a 64.6%-át. Szlovákia 58.6%-ra jöhet fel, míg Lengyelország csak minimális fejlődést mutathat és az uniós átlag alig felét érheti el (52.6%).

Kik a leggazdagabbak?

Végül érdemes arra is egy pillantást vetni, hogy hogyan haladtak a már úgy is leggazdagabbnak számító tagállamok a fejlődési folyamatban. Luxemburg a kis területe ellenére toronymagasan vezet, de az igen elterjedt ingázás (szomszédos országokból való átjárás) miatt ez az adat erősen torzítja a képet. Hollandia, Dánia és Belgium inkább stagnált a 2002-2004 közötti időszakban, míg Írország és Ausztria enyhén tovább távolodott az uniós átlagtól - felfelé.

Célegyenesben az egészségügyi béremelés: itt a friss törvénytervezet, 15-17 százalékkal nőhetnek a fizetések

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a kormány az egészségügyi szakdolgozói bérrendezésről szóló javaslatot.

Kipakolt a pesti ételfutár: ennyi órabér jön össze 2026 őszén a Foodoránál és a Woltnál

A Woltnak és a Foodorának is dolgozó futár egy friss TikTok-videóban hasonlította össze a két platformot. Van különbség!

Hatalmas bajban a magyar munkaerőpiac: olyan emberek sem találnak munkát, akik korábban bárhol el tudtak helyezkedni

Megváltoztak az álláskeresés szabályai, a korábban biztosnak hitt pozíciók is veszélybe kerülhetnek a következő években.

Kifogyóban a hazai munkaerő-tartalék: váratlan fordulat jön a magyar munkahelyeken

Magas foglalkoztatottság, szűkülő munkaerő-tartalék és egyre erősebb verseny a megfelelő készségekkel rendelkező dolgozókért – ez határozza meg jelenleg Magyarország és a tágabb régió munkaerőpiacát.

Változó bevándorlási szabályok és munkaerőigény, közelgő bértranszparencia: mire készüljenek a munkáltatók?

Ugyanazért a munkáért eltérő bér is járhat. Az eltérést viszont indokolni kell. A bértranszparenciára már a magyar törvény előtt érdemes felkészülni.

Már minden magyar járásban elérhető a bölcsőde, de több ezer településen még mindig nincs helyi ellátás

Jelentősen javult a magyarországi bölcsődei hálózat területi lefedettsége és kapacitása az elmúlt években,

700 ezres fizetéssel csábít hazánk egyik legnagyobb vállalata: számos embert keresnek, sok álláshoz tapasztalat sem kell

A Richter ilyen keresetekkel, juttatásokkal és fejlődési lehetőségekkel várják a leendő dolgozókat 2026-ban.

Több mint 68 ezer az üres álláshely Magyarországon, mégis egy évig tart munkát találni: ez állhat a háttérben

Miközben Magyarországon több mint 68 ezer betöltetlen álláshelyet tartanak számon, addig az álláskeresőknek átlagosan több mint 12 hónapra van szükségesük az elhelyezkedéshez.

Felmondás előtt állhat rengeteg magyar dolgozó: elégedetlenek a fizetésükkel, de a váltás komoly kockázat lehet

A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 54 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével.

Minimálbér 2027: bemondta a kormány, mennyivel emelné a legkisebb fizetéseket - a munkáltatók nem örülnek

A kormány 7,5 százalékos minimálbér-emelést és 6,5 százalékos garantáltbérminimum-emelést javasol 2027-re, ami a szakszervezetek szerint reális és elfogadható kompromisszum.

Árthat a gazdaságnak a december 24-i munkaszüneti nap? Európai viszonylatban még így is rengeteget robotolnak a magyarok

Az európai statisztikák rávilágítanak: a magyarok a december 24-i munkaszüneti nap ellenére továbbra is a legtöbbet dolgozó nemzetek közé tartoznak az Európai Unióban

Az RTL egykori műsorvezetője csomagkézbesítőként dolgozik: kiderült, miért kényszerült váltásra

Lukács Miki, az RTL korábbi műsorvezetője jelenleg csomagkézbesítőként dolgozik.

Minimálbér 2027: körvonalazódik, mekkora béremelés jöhet jövőre - friss hírek a tárgyalóasztaltól

Közeledtek az álláspontok, de egyelőre nem született megállapodás a 2027-es minimálbérről és a garantált bérminimumról

Kiderült, ha ennyit keresel, már tehetősnek számítasz Magyarországon: havi 100 ezerből tengődik az ország 20%-a

A legalsó jövedelmi ötödben 2025-ben évente mindössze 1 millió 236 ezer forint nettó jövedelem jutott egy főre, ami havi 103 ezer forintnak felel meg.

Súlyos pénzekbe kerülhet a munkahelyi feszültség: a szakértő figyelmeztet a következményekre

Az információk visszatartása, a bizalomhiány és a pletykálkodás a vállalati eredményeket is veszélyezteti.

Külföldre mennél dolgozni? Ezekben az országokban találsz most leghamarabb munkát: nagyon más a helyzet Ausztriában, mint Németországban

Van, ahol már több mint egy éve keresnek munkát az állástalanok, Magyarországon is közel fél év a medián.

A magasabb fizetés sem garancia a gondtalan életre: kiderült, mi emészti fel a magyarok pénzét

Bár a magyar háztartások fizetőképessége országos átlagban javulást mutat, a felszín alatt egyre mélyülő területi egyenlőtlenségek húzódnak meg.

Ítélkezési szünet 2026 telén: ezekben a hetekben nem tart ülést a bíróság, nem születik ítélet, állnak az ügyek

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 148. §-a alapján 2026. december december 24-e és január 1je között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír