25 °C Budapest

Kirobbanó Magyarország? - Brüsszel visszafogottabban látja

Pénzcentrum
2005. december 21. 14:53

Kirobbanó helyett csupán mérsékelt fejlődést lát a magyar gazdasággal kapcsolatban a legfrissebb adatok alapján az Eurostat, az unió statisztikai hivatala, amennyiben a tegnap közzétett 2004-es, egy főre jutó vásárlóerő-paritásos GDP-növekedési adatokat nézzük uniós, illetve régiós szinten. 2003-ról 2004-re 59.6%-ról 60.4%-ra, azaz 0.8%-ponttal nőtt az uniós átlaghoz viszonyított egy főre jutó

GDP-arányunk. Ez a 10 új EU-tag között a második legkisebb bővülés. Szlovákia ennek csak a felét (0.4%-pontot) produkálta, míg Málta 2.3%-pontos visszaesést. A 10 új EU-tag között az uniós átlaghoz képest a magyar fejlettségi szint az ötödik, Csehország után, de Szlovákia előtt vagyunk.


Az egy főre jutó vásárlóerőparitásos (PPP) GDP-adat a tagállamok fejlettségi szintjének megfelelő összehasonlítására ad lehetőséget, mivel kiszűri az egyes országok közötti eltérő árszintek torzító hatását. A 25 tagállam átlagos fejlettségi szintjét 100-nak véve a magyar 60.4%-os arány hátulról a hatodiknak felel meg.


Amennyiben a 10 új EU-tag között vizsgálódunk, láthatjuk, hogy a középmezőnyben "foglalunk helyet", de minden évben enyhe fejlődés megfigyelhető.


Hasznosabb, ha nem csak az előző évhez viszonyítjuk a fejlődési sebességet, hanem pl. az 5 évvel ezelőttihez (1999). Az ez alapján készített rangsorból látható, hogy toronymagasan Észtország mutatta a legnagyobb fejlődést (+12.5%-pont), de meg kell jegyezni, hogy a balti országok után a magyar 8.4%-pontos növekedés a negyedik legjobb.





12 éves távlatból vizsgálva

Érdemes a külön a visegrádi országokat alaposabban is szemügyre vennünk. 1995-től áll rendelkezésre adatsor, melyből az látszik, hogy hazánk mutatja a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt (közel folyamatos fejlődés). A többi országban a '90-es évek végén, illetve a 2000-es évek elején kisebb-nagyobb megtorpanás mutatkozott.

Az Eurostat a 2005-2007-es időszakra becsléseket is adott, ezeket a piros vonalat követően tüntettük fel. Látható, mint a négy ország vonatkozásában folytatódhat a felzárkózás a következő két évben is, de eltérő sebességben. A hivatal előrejelzése szerint 2007-ben Csehország már az uniós átlag 76.2%-át érheti el, míg Magyarország a 64.6%-át. Szlovákia 58.6%-ra jöhet fel, míg Lengyelország csak minimális fejlődést mutathat és az uniós átlag alig felét érheti el (52.6%).



Kik a leggazdagabbak?

Végül érdemes arra is egy pillantást vetni, hogy hogyan haladtak a már úgy is leggazdagabbnak számító tagállamok a fejlődési folyamatban. Luxemburg a kis területe ellenére toronymagasan vezet, de az igen elterjedt ingázás (szomszédos országokból való átjárás) miatt ez az adat erősen torzítja a képet. Hollandia, Dánia és Belgium inkább stagnált a 2002-2004 közötti időszakban, míg Írország és Ausztria enyhén tovább távolodott az uniós átlagtól - felfelé.

HR BLOGGER
perfekt  |  2022.05.17 09:11
A megváltozott munkaképességűvé vált munkavállalók ellátására, (tovább)foglalkoztatására vonatkozó ...
hrdoktor  |  2022.05.16 04:20
Néha mindenki elfárad, elálmosodik a munkahelyén, de ha ez gyakran megtörténik, akkor érdemes alapos...
legacykft  |  2022.05.13 13:52
A múltkori blogposztomban a teamcoachingról, mint a szervezetfejlesztés varázspálcájáról írtam. Egy-...
ajovomunkahelye  |  2022.05.12 15:40
Ahogy a legutóbbi blogposztban bemutattuk, a „Talent Uprising”, azaz „A munkavállalók lázadása” névr...
laskainelli  |  2022.05.12 10:14
A pandémia két éve, majd az azt követő háborús helyzet jócskán megtépázta sok ember idegeit, úgyhogy...
Erről ne maradj le!
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2022
A jövő vállalata - Zöld az út a fenntarthatóság felé!
Portfolio Digital Transformation 2022
Szektorokon átívelő tudás a belső folyamatoktól a termékig!
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?