Eladósodó Magyarország - 1995-öshöz közelít a nettó külföldi teher aránya

A félév végi közel 65%-os eladósodottság lényegesen eltér a kormányzati propagandában, illetve célokban szereplő 57-59% körüli szinttől (2004. év végi adat). A kettő közötti különbség döntő része abból adódik, hogy az MNB nem veszi figyelembe a magánnyugdíjpénztári korrekció lehetőségét. Ez még bő egy évig lehetővé teszi az alacsonyabb hiányszámok kimutatását, de érvelésük szerint mire az euró-bevezetés valóban reálissá válik, már régen nem számolhatunk a korrekciós segítséggel. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy már negyedik éve folyamatosan emelkedik a bruttó konszolidált GDP-arányos államadósság.

Az 1995-ös helyzet felé

A nemzetgazdaság (azaz a válallatok, a háztartások és az állam) nettó külföldi adóssága 2005. júniusában nominálisan 24 milliárd eurót (1995-ben 11 mrd EUR), míg a GDP arányában 28.4%-ot tett ki, mely már igen közel van az 1995-ben mért 31.8%-os arányhoz. 5 év alatt mintegy 10%-ponttal nőtt ez az eladósodási kategória, ami igen figyelemre méltó és kedvezőtlen tendencia, melyben természetesen benne van az egyre inkább terjedő devizahitelezés hatása is.

2005. június végén a nemzetgazdaság bruttó devizaadóssága 37 milliárd eurót ért el, ami 62%-kal magasabb, mint 2002. év végén (lokális mélypont). Az igen dinamikus nominális bővülés a GDP-hez mért mutatóban is jól látszik: 2002-höz képest mintegy 10%-pontos emelkedés figyelhető meg.

Mivel a legutóbbi időkben erőteljesen felpörgött az állami szféra devizában való eladósodása, a folyamatok tisztábban látása érdekében ezért érdemes szétbontani a devizaeladósodást külön az államháztartásra és külön a magánszektorra. Az állam bruttó devizaadóssága a 2002-eshez képest 53%-kal 16.1 milliárd euróra ugrott idén június végére, ami a GDP-hez mérten 4%-pontos emelkedésben csapódott le.

Többek között a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt időszakban egyre intenzívebben hívja fel a figyelmet a devizahitelezés elterjedésének veszélyeire. Egy nagyobb forintgyengülés esetén a törlesztőrészletek megemelkedése a lakossági fogyasztás- és a GDP-növekedés visszaesését okozhatja, illetve esetlegesen a bankrendszer stabilitására is kihathat. Ne feledjük el, hogy míg a vállalatok export- és importügyleteiken keresztül bizonyos értelemben természetes fedezettséggel rendelkeznek a nagyobb árfolyammozgásokkal szemben, addig ez a háztartások döntő többségénél nincs így.

Egyelőre nyoma sincs annak, hogy a figyelmeztetéseknek érdemi hatása lenne a hitelfelvételi adatokra. Bízzunk benne, hogy ezúttal nem saját kárán tanul a magyar...