9 °C Budapest

1000 magyar őszintén bevallotta

Pénzcentrum
2005. november 4. 14:57

Összességében Szlovénia mellett Magyarország számít a 10 új EU-tagállam között a leginkább euró-támogatónak az Eurobarometer által szeptember 2. és 15. között készített és ma közzétett felmérés alapján. Hazánkban pontosan 1000 magyart kérdeztek meg véleményéről, akik közül az átlagnál több, 83% már látott, 55% pedig használt is euró-bankjegyet. A megkérdezetteknek ugyanakkor csak 3%-a vallotta magát nagyon jól, 33% viszonylag jól tájékozottnak az euró kérdésében. 53% szerint nem igazán jól informált, míg 9% tájékozatlannak mondta magát. Úgy látszik, hogy ebben a témában nem hagyjuk az utolsó pillanatra a felkészülésünket: csupán 4% válaszolta azt, hogy elég csak néhány héttel a konkrét pénzcserét megelőzően információt gyűjtenie, 37% szerint néhány évvel előtte már meg kell ezt tennie.


Az összesítéséből az derül ki, hogy Magyarországon az euró-bevezetés az emberek 64%-át érdekli, szemben a 10 ország 48%-os átlagával. Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy egy évvel ezelőtt még a magyarok 69%-át, míg a 10 ország átlagában az emberek 50%-át érdekelte a téma. Csehországgal együtt nálunk volt a legnagyobb (5%-pontos) visszaesés az érdeklődésben 2004-hez képest. Az új tagállamokban átlagosan 10% mondta azt, hogy őt kifejezetten érdekli az euró-bevezetés kérdésköre, Magyarországon ez az arány 18% lett. A 10 ország állampolgárainak átlagosan 19%-át egyáltalán nem érdekli a téma, nálunk ez csupán 10%. Ha már ilyen érdeklődőnek mutatkoztunk a kérdéskör iránt, akkor nézzük meg kicsit bővebben a felmérés adatait.

A statisztikákból kiderül, hogy a férfiakat általánosságban jobban érdekli a közös pénz majdani bevezetése, mint a nőket (EU10-ben férfiak: 54%, nők: 44%), és az is látható, hogy az 55 évesek és idősebbek korosztályát már kevésbé "izgatja" a téma, mint a fiatalabbakat. Egyébként is gondolni lehetett, hogy minél hosszabb ideig tanult valaki, annál inkább érdekli a téma, és az is könnyen belátható, hogy a városokban lakók (56%) nagyobb érdeklődést tanúsítanak a kérdéskör iránt, mint a községekben, vagy falvakban élők (44%).

Míg egy évvel ezelőtt átlagosan 44% mondta, hogy szerinte a saját országának hasznos, ha bevezeti az eurót, most csak 38% állította ezt (minden országban csökkent a pozitív válaszok aránya). A bizonytalanok aránya gyakorlatilag stagnált (15-ről 16%-ra nőtt), ebből tehát az következik, hogy a pesszimisták aránya nőtt érdemben (41-ről 46%-ra).

A jelentés készítői szerint ennek hátterében egyrészt a 18 hónapos EU-tagság után alábbhagyó kezdeti "eufória", másrészt az Európai Alkotmány körüli huza-vona, illetve az arról rendezett francia és holland népszavazási eredmények (elutasítás) állhatnak, mint főbb befolyásoló tényezők. (Ha már a befolyásoló tényezőknél tartunk, érdemes utalni rá, hogy a szeptember végén megszaporodott kedvezőtlen magyar hírek (költségvetési problémák, euró-bevezetés várható csúszása) esetleges negatív hatásai a felmérés adatfelvételi ideje miatt nincsenek benne a magyar eredményekben.)

A 10 ország közül a magyarok vélik a legnagyobb arányban (51%) azt, hogy összességében pozitívak lesznek az euróbevezetés következményei, és nálunk a legkevesebb azok aránya (35%), akik szerint negatív következményekkel kell számolni. Meg kell jegyezni azonban, hogy a pozitívak aránya 3%-ponttal csökkent, míg a negatívaké hasonló mértékben nőtt az egy évvel ezelőtti felmérés adataihoz képest. Az EU10 átlagában 38% a pozitív, míg 46% a negatív következményekre "szavazott".

Arra a kérdésre, hogy önnek személy szerint pozitív, vagy negatív lesz az euró-bevezetés; a magyarok 46%-a mondta, hogy pozitív (5%-pontos csökkenés), míg 33%-a, hogy negatív (messze a legalacsonyabb, 2%-pontos növekedés). Fontos, hogy itt is a magyaroké volt a legnagyobb pozitív, és a legkisebb a negatív válaszarány. Az EU10 átlagában 35% volt a pozitív, és 49% a negatív hatásokra számítók aránya.

"Boldogan" megszabadulnánk a forinttól...

Az EU10 átlagában csupán 37% örül annak, hogy leváltja nemzeti fizetőeszközét az euró (6%-pontos csökkenés), míg 53% nem örül annak (6%-pontos növekedés). A szlovénok után (58%) a magyarok a "legboldogabbak" (49%), hogy felváltja majd a nemzeti fizetőeszközét az euró. A megkérdezettek 37%-a ellenzi a pénzcserét. Az összes többi országban a "boldogtalanok" aránya meghaladja a "boldogokét". Leginkább a litvánok (69%), az észtek (64%) és a lettek (64%) ellenzik a jövőbeli pénzcserét.

Ráérünk arra még?

Kiemelten fontos kérdés, hogy az egyes országok állampolgárai mikor szeretnék átélni a pénzcserét. Az EU 10 átlagában 17% szeretné, ha ez minél hamarabb bekövetkezne, 32% várna még vele "egy bizonyos időt", míg 46% szerint a lehető legkésőbbre kellene halasztani. Magyarországon ez az arány Szlovénia után a második legmagasabb (30%), 33% még várna vele, és 29% a lehető legkésőbbi időpontot javasolná.

Nálunk tehát szembetűnő a társadalmi megosztottság a kérdésben. Fontos utalni rá, hogy egy év alatt 2%-ponttal csökkent a minél hamarabbi bevezetést javaslók, 9%-ponttal esett a "bizonyos időre" voksolók aránya, ugyanakkor 8%-ponttal megugrott az "ej ráérünk arra még" hozzáállású válaszadók aránya.

A válaszadó magyarok 80%-a szerint a közös európai fizetőeszköz egyik nagy előnye az árak összehasonlíthatósága lenne, 84%-uk szerint megkönnyítené a vásárlást az euró-zónában, 71%-uk szerint kiküszöbölné a pénzváltásból adódó többletköltségeket. Ez utóbbi arány a többi országhoz képest alacsonynak számít, ez kisebb gyanakvásra utal. Eléggé egyértelmű előnynek vélik a válaszadók (93%), hogy a közös pénz megkönnyítené az euró-zónán belüli utazást. Az 1000 magyar 57%-a tagadta, hogy a forint euróval való lecserélése személy szerint neki kényelmetlenséget okozna (második legmagasabb, EU10 átlag: 51%).

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Féljünk, vagy megijedjünk?

A régi euró-zóna tagok példái miatt is igen magas (75%) azok aránya az EU10-ben, akik attól félnek, hogy az euróban kifejezett árak egyrészt megtévesztőek lesznek (túl alacsony szám nominálisan, ezért fokozottabb költekezés), másrészt az átállást a kereskedők az árak felfelé kerekítésére fogják kihasználni. Érdekes ugyanakkor, hogy a szlovénok és mi magyarok lényegesen kevésbé aggódunk ezen lehetséges problémák miatt (43, illetve 53%). A bevásárlással rendszerint gyakrabban foglalkozó nők jobban félnek attól, hogy megrövidítik a pénztárcájukat (78%), mint a férfiak (72%).

A fentiekhez kapcsolódik az az igen érdekes eredmény, hogy általánosságban az emberek 48%-a úgy gondolja: az euró bevezetése növelni fogja az inflációt az adott országban, míg csupán 24% gondolta úgy, hogy épp az árstabilitás megteremtéséhez, fenntartásához járul hozzá a pénzcsere (a magyar adat kedvezőbb: 39, illetve 26%).

Érdekes volt az a kérdés, hogy a megkérdezettek vajon úgy gondolják-e, hogy a közös pénz bevezetése az adott ország gazdaságpolitikája feletti kontrollról való lemondást jelenti. Általában 35% értett egyet ezzel, 45% szerint a kettő nem függ össze, míg igen magas, 20%-os volt a bizonytalanok aránya. A magyarok a tudatosabbak közé tartoztak: itt csak 25% szerint veszítjük el az irányítást a teljes gazdaságpolitika felett, míg 63% nem értett egyet ezzel a megfogalmazással.

Alapvető információhiányra utal az, hogy a 10 országban az emberek 58%-a szerint a saját országa választhat, hogy bevezeti-e az eurót, vagy sem (magyar adat: 51%). Az EU csatlakozási szerződés értelmében konkrét határidő nélkül, de mindegyik új EU-tagországnak be kell vezetnie az eurót.

Az összes 10190 megkérdezettnek csupán a 38%-a volt tisztában azzal, hogy jelenleg 12 ország vezette be készpénzként az eurót, 18% 6 országot, 16% 15 országot mondott. Pozitív, hogy a magyarok tudták a legnagyobb arányban a helyes választ (44%).

Arra a kérdésre, hogy konkrétan az ön országában mikor fogják bevezetni az eurót: a magyarok 20%-a (!) 2007-2008-at mondott, 58%-a 2009-2010-et, 11%-a 20011-2012-őt, míg 5%-uk 2013-at, illetve későbbi dátumot. Ne feledjük el, hogy az euró-bevezetés csúszásának valószínűsége a felmérés készítését követően (szeptember végén) nőtt jelentősen.

Ha már nem állunk túlságosan a helyzet magaslatán az információknak, a megkérdezettek 42%-a Magyar Nemzteti Bankban bízna leginkább, mint elsődleges információforrás a pénzcserével kapcsolatban. A kormányban csak 20% bízna. A 10 ország átlagában ez az arány 41 és 16%. Másodlagos információforrásként a jegybank még mindig vezetne (25%), a kormány 21%-ot, a kereskedelmi bankok a válaszok 13%-át kapták.

A tv-ből majd megtudjuk...

Igen érdekes, de az átlagnak teljesen megfelel, hogy a magyarok 79%-a szerint leginkább a televízióból lehet majd a hasznos információkat megszerezni az euróról, illetve az átállásról, 70% szerint az újságok és a magazinok is sokat segítenek, 62% a rádióban bízik, 55% az internetben és a bankfiókokban.

A magyarok szerint a felvilágosító kampányban a legfontosabb a konkrét forint/euró átváltási árfolyamot hangsúlyozni, a második legfontosabb pedig az lenne, hogy hogyan lehet elkerülni az átváltásból eredő veszteségeket (megtévesztéseket).

Az euróra való felkészülés során a magyarok 83%-a szerint hasznos lenne, ha mind forintban, mind euróban kifüggesztenék a boltokban az árcédulákat. 75% azt is hasznosnak tartaná, ha a számlákon (pl. villany, gáz) is feltüntetnék, hogy euróban mennyi lenne. 69% szerint euróban is ki kellene fejezni a fizetési értesítőnket. A tv- a rádió-és az újságreklámok használatát a felvilágosító kampányban 68, 62, illetve 67% tartaná szükségesnek.

HR BLOGGER
coachco  |  2024.04.16 16:42
Nekem a csend! A csendre való vágyakozás maga! [...] Bővebben!
perfekt  |  2024.04.10 14:41
Az utazási költségtérítési támogatásról a Kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi L...
hrdoktor  |  2024.04.09 12:06
„A nem az új igen” – olvashatjuk cikkek tucatjaiban. Nézzük, miért több ez, mint egy divatos életmód...
laskainelli  |  2024.03.26 12:00
A házasság egy olyan szövetséget jelentene, amelynek mélysége biztonságot és figyelmet biztosít a fe...
vezetoi-coaching  |  2024.02.12 22:30
Gondoltam, ezt elmesélem már. Gyakorlatilag kétszer megnéztem…:-))) Életemben először... Ki tudja, a...
Itt a díjnyertes fiatal vállalkozó újabb nagy dobása (X)

Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.

Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

NAPTÁR
Tovább
2024. április 17. szerda
Rudolf
16. hét
Április 17.
Hemofília világnap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Itt a Pénzcentrum App!
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm