19 °C Budapest

1000 magyar őszintén bevallotta

Pénzcentrum
2005. november 4. 14:57

Összességében Szlovénia mellett Magyarország számít a 10 új EU-tagállam között a leginkább euró-támogatónak az Eurobarometer által szeptember 2. és 15. között készített és ma közzétett felmérés alapján. Hazánkban pontosan 1000 magyart kérdeztek meg véleményéről, akik közül az átlagnál több, 83% már látott, 55% pedig használt is euró-bankjegyet. A megkérdezetteknek ugyanakkor csak 3%-a vallotta magát nagyon jól, 33% viszonylag jól tájékozottnak az euró kérdésében. 53% szerint nem igazán jól informált, míg 9% tájékozatlannak mondta magát. Úgy látszik, hogy ebben a témában nem hagyjuk az utolsó pillanatra a felkészülésünket: csupán 4% válaszolta azt, hogy elég csak néhány héttel a konkrét pénzcserét megelőzően információt gyűjtenie, 37% szerint néhány évvel előtte már meg kell ezt tennie.


Az összesítéséből az derül ki, hogy Magyarországon az euró-bevezetés az emberek 64%-át érdekli, szemben a 10 ország 48%-os átlagával. Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy egy évvel ezelőtt még a magyarok 69%-át, míg a 10 ország átlagában az emberek 50%-át érdekelte a téma. Csehországgal együtt nálunk volt a legnagyobb (5%-pontos) visszaesés az érdeklődésben 2004-hez képest. Az új tagállamokban átlagosan 10% mondta azt, hogy őt kifejezetten érdekli az euró-bevezetés kérdésköre, Magyarországon ez az arány 18% lett. A 10 ország állampolgárainak átlagosan 19%-át egyáltalán nem érdekli a téma, nálunk ez csupán 10%. Ha már ilyen érdeklődőnek mutatkoztunk a kérdéskör iránt, akkor nézzük meg kicsit bővebben a felmérés adatait.

A statisztikákból kiderül, hogy a férfiakat általánosságban jobban érdekli a közös pénz majdani bevezetése, mint a nőket (EU10-ben férfiak: 54%, nők: 44%), és az is látható, hogy az 55 évesek és idősebbek korosztályát már kevésbé "izgatja" a téma, mint a fiatalabbakat. Egyébként is gondolni lehetett, hogy minél hosszabb ideig tanult valaki, annál inkább érdekli a téma, és az is könnyen belátható, hogy a városokban lakók (56%) nagyobb érdeklődést tanúsítanak a kérdéskör iránt, mint a községekben, vagy falvakban élők (44%).

Míg egy évvel ezelőtt átlagosan 44% mondta, hogy szerinte a saját országának hasznos, ha bevezeti az eurót, most csak 38% állította ezt (minden országban csökkent a pozitív válaszok aránya). A bizonytalanok aránya gyakorlatilag stagnált (15-ről 16%-ra nőtt), ebből tehát az következik, hogy a pesszimisták aránya nőtt érdemben (41-ről 46%-ra).

A jelentés készítői szerint ennek hátterében egyrészt a 18 hónapos EU-tagság után alábbhagyó kezdeti "eufória", másrészt az Európai Alkotmány körüli huza-vona, illetve az arról rendezett francia és holland népszavazási eredmények (elutasítás) állhatnak, mint főbb befolyásoló tényezők. (Ha már a befolyásoló tényezőknél tartunk, érdemes utalni rá, hogy a szeptember végén megszaporodott kedvezőtlen magyar hírek (költségvetési problémák, euró-bevezetés várható csúszása) esetleges negatív hatásai a felmérés adatfelvételi ideje miatt nincsenek benne a magyar eredményekben.)

A 10 ország közül a magyarok vélik a legnagyobb arányban (51%) azt, hogy összességében pozitívak lesznek az euróbevezetés következményei, és nálunk a legkevesebb azok aránya (35%), akik szerint negatív következményekkel kell számolni. Meg kell jegyezni azonban, hogy a pozitívak aránya 3%-ponttal csökkent, míg a negatívaké hasonló mértékben nőtt az egy évvel ezelőtti felmérés adataihoz képest. Az EU10 átlagában 38% a pozitív, míg 46% a negatív következményekre "szavazott".

Arra a kérdésre, hogy önnek személy szerint pozitív, vagy negatív lesz az euró-bevezetés; a magyarok 46%-a mondta, hogy pozitív (5%-pontos csökkenés), míg 33%-a, hogy negatív (messze a legalacsonyabb, 2%-pontos növekedés). Fontos, hogy itt is a magyaroké volt a legnagyobb pozitív, és a legkisebb a negatív válaszarány. Az EU10 átlagában 35% volt a pozitív, és 49% a negatív hatásokra számítók aránya.

"Boldogan" megszabadulnánk a forinttól...

Az EU10 átlagában csupán 37% örül annak, hogy leváltja nemzeti fizetőeszközét az euró (6%-pontos csökkenés), míg 53% nem örül annak (6%-pontos növekedés). A szlovénok után (58%) a magyarok a "legboldogabbak" (49%), hogy felváltja majd a nemzeti fizetőeszközét az euró. A megkérdezettek 37%-a ellenzi a pénzcserét. Az összes többi országban a "boldogtalanok" aránya meghaladja a "boldogokét". Leginkább a litvánok (69%), az észtek (64%) és a lettek (64%) ellenzik a jövőbeli pénzcserét.

Ráérünk arra még?

Kiemelten fontos kérdés, hogy az egyes országok állampolgárai mikor szeretnék átélni a pénzcserét. Az EU 10 átlagában 17% szeretné, ha ez minél hamarabb bekövetkezne, 32% várna még vele "egy bizonyos időt", míg 46% szerint a lehető legkésőbbre kellene halasztani. Magyarországon ez az arány Szlovénia után a második legmagasabb (30%), 33% még várna vele, és 29% a lehető legkésőbbi időpontot javasolná.

Nálunk tehát szembetűnő a társadalmi megosztottság a kérdésben. Fontos utalni rá, hogy egy év alatt 2%-ponttal csökkent a minél hamarabbi bevezetést javaslók, 9%-ponttal esett a "bizonyos időre" voksolók aránya, ugyanakkor 8%-ponttal megugrott az "ej ráérünk arra még" hozzáállású válaszadók aránya.

A válaszadó magyarok 80%-a szerint a közös európai fizetőeszköz egyik nagy előnye az árak összehasonlíthatósága lenne, 84%-uk szerint megkönnyítené a vásárlást az euró-zónában, 71%-uk szerint kiküszöbölné a pénzváltásból adódó többletköltségeket. Ez utóbbi arány a többi országhoz képest alacsonynak számít, ez kisebb gyanakvásra utal. Eléggé egyértelmű előnynek vélik a válaszadók (93%), hogy a közös pénz megkönnyítené az euró-zónán belüli utazást. Az 1000 magyar 57%-a tagadta, hogy a forint euróval való lecserélése személy szerint neki kényelmetlenséget okozna (második legmagasabb, EU10 átlag: 51%).

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Féljünk, vagy megijedjünk?

A régi euró-zóna tagok példái miatt is igen magas (75%) azok aránya az EU10-ben, akik attól félnek, hogy az euróban kifejezett árak egyrészt megtévesztőek lesznek (túl alacsony szám nominálisan, ezért fokozottabb költekezés), másrészt az átállást a kereskedők az árak felfelé kerekítésére fogják kihasználni. Érdekes ugyanakkor, hogy a szlovénok és mi magyarok lényegesen kevésbé aggódunk ezen lehetséges problémák miatt (43, illetve 53%). A bevásárlással rendszerint gyakrabban foglalkozó nők jobban félnek attól, hogy megrövidítik a pénztárcájukat (78%), mint a férfiak (72%).

A fentiekhez kapcsolódik az az igen érdekes eredmény, hogy általánosságban az emberek 48%-a úgy gondolja: az euró bevezetése növelni fogja az inflációt az adott országban, míg csupán 24% gondolta úgy, hogy épp az árstabilitás megteremtéséhez, fenntartásához járul hozzá a pénzcsere (a magyar adat kedvezőbb: 39, illetve 26%).

Érdekes volt az a kérdés, hogy a megkérdezettek vajon úgy gondolják-e, hogy a közös pénz bevezetése az adott ország gazdaságpolitikája feletti kontrollról való lemondást jelenti. Általában 35% értett egyet ezzel, 45% szerint a kettő nem függ össze, míg igen magas, 20%-os volt a bizonytalanok aránya. A magyarok a tudatosabbak közé tartoztak: itt csak 25% szerint veszítjük el az irányítást a teljes gazdaságpolitika felett, míg 63% nem értett egyet ezzel a megfogalmazással.

Alapvető információhiányra utal az, hogy a 10 országban az emberek 58%-a szerint a saját országa választhat, hogy bevezeti-e az eurót, vagy sem (magyar adat: 51%). Az EU csatlakozási szerződés értelmében konkrét határidő nélkül, de mindegyik új EU-tagországnak be kell vezetnie az eurót.

Az összes 10190 megkérdezettnek csupán a 38%-a volt tisztában azzal, hogy jelenleg 12 ország vezette be készpénzként az eurót, 18% 6 országot, 16% 15 országot mondott. Pozitív, hogy a magyarok tudták a legnagyobb arányban a helyes választ (44%).

Arra a kérdésre, hogy konkrétan az ön országában mikor fogják bevezetni az eurót: a magyarok 20%-a (!) 2007-2008-at mondott, 58%-a 2009-2010-et, 11%-a 20011-2012-őt, míg 5%-uk 2013-at, illetve későbbi dátumot. Ne feledjük el, hogy az euró-bevezetés csúszásának valószínűsége a felmérés készítését követően (szeptember végén) nőtt jelentősen.

Ha már nem állunk túlságosan a helyzet magaslatán az információknak, a megkérdezettek 42%-a Magyar Nemzteti Bankban bízna leginkább, mint elsődleges információforrás a pénzcserével kapcsolatban. A kormányban csak 20% bízna. A 10 ország átlagában ez az arány 41 és 16%. Másodlagos információforrásként a jegybank még mindig vezetne (25%), a kormány 21%-ot, a kereskedelmi bankok a válaszok 13%-át kapták.

A tv-ből majd megtudjuk...

Igen érdekes, de az átlagnak teljesen megfelel, hogy a magyarok 79%-a szerint leginkább a televízióból lehet majd a hasznos információkat megszerezni az euróról, illetve az átállásról, 70% szerint az újságok és a magazinok is sokat segítenek, 62% a rádióban bízik, 55% az internetben és a bankfiókokban.

A magyarok szerint a felvilágosító kampányban a legfontosabb a konkrét forint/euró átváltási árfolyamot hangsúlyozni, a második legfontosabb pedig az lenne, hogy hogyan lehet elkerülni az átváltásból eredő veszteségeket (megtévesztéseket).

Az euróra való felkészülés során a magyarok 83%-a szerint hasznos lenne, ha mind forintban, mind euróban kifüggesztenék a boltokban az árcédulákat. 75% azt is hasznosnak tartaná, ha a számlákon (pl. villany, gáz) is feltüntetnék, hogy euróban mennyi lenne. 69% szerint euróban is ki kellene fejezni a fizetési értesítőnket. A tv- a rádió-és az újságreklámok használatát a felvilágosító kampányban 68, 62, illetve 67% tartaná szükségesnek.

HR BLOGGER
perfekt  |  2021.05.10 16:26
A közelmúltban olvashattunk arról, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított...
hrdoktor  |  2021.05.10 06:35
A munkahelyi egészségvédelem részeként az elhízás megelőzésével is foglalkoznunk kell. [...] Bőve...
legacykft  |  2021.05.07 18:55
Mielőtt erre a kérdésre válaszolnék, elmesélem, hogyan is fogalmazódott meg bennem. Ahogy minden fol...
hrbonbon  |  2021.04.27 21:03
Egy nem teljesen friss, de nagyon érdekes cikkre bukkantunk az Industrial and Organizational Psychol...
kovacstunde  |  2021.04.16 17:03
  Ebben a blogbejegyzésben Kovács Tünde andragógus, munkaköri trénerrel beszélgettünk azonos szempo...
NAPTÁR
Tovább
2021. május 12. szerda
Pongrác
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. május 12. 05:44