12 °C Budapest

Csökkenő kamatok - jó hozamok a régióban a második negyedévben

Pénzcentrum
2005. július 4. 10:37

Az elmúlt negyedévben a régió négy fontosabb országában (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) jelentős kamatcsökkentések következtek be, ebből a legtöbb Lengyelországban (100 bp), illetve Magyarországon (75 bp) volt. A régiós devizák euróval szembeni kurzusa korrigálni tudott a március elején elindult "botlás" után, míg ezzel párhuzamosan az állampapírok másodpiacán több hullámban lendületes hozamcsökkenések következtek be. A régió vonzereje tehát a csökkenő kamatszint ellenére újra emelkedni tudott. Jogos kérdésként vetődik fel, hogy mindez hogyan befolyásolta a piacok megítélését az adott országok euró-bevezetéséről, tarthatónak vélik-e a céldátumot? Sajnos Magyarország a konvergencia-folyamatban továbbra is jócskán elmarad a versenytársaktól, de az első "reménysugár" a 2010-es euró eléréséhez a negyedév során felcsillant.


Az alábbi ábrán a régiós devizák relatív árfolyam-mozgása arra utal, hogy a március elején megindult korrekció a lengyel zloty-nál okozta a legnagyobb gyengülést (a kurzus közel 10%-ot változott március eleje és április vége között). Ezt követően az év negyedik hónapjának végén hirtelen hangulatváltozás következett, és a lengyel fizetőeszköz érdemben erősödött, míg a többi deviza a következő hetekben enyhe további gyengülést produkált az euróval szemben (a forint tűnik ki leginkább további leértékelődésével, 255-ig mozdult az árfolyam).


Június elején még kedvezőbb megítélés alá került a kelet-közép-európai régió, ami tetten érhető a devizák euróval szembeni hullámszerű erősödésén is. A negyedév végére így a forint és a cseh korona gyakorlatilag a március végi szintre tért vissza, míg a zloty és a szlovák korona árfolyama 1%-kal erősebb szintre ért, mint az előző negyedév végén.

Számszerűen is kifejezve különböző időtávokra a régiós devizák mozgását, ki kell emelni, hogy a zloty június végi szintje több mint 10%-os erősödést mutat egy éves összehasonlításban (ez márciusban éves szinten még 20%-ot jelentett.) A forint erősödött a legkevésbé (1.6%) tavaly júniushoz képest a négy devizapár közül.


Ezek után röviden tekintsük át, hogy mi történt a régiós állampapír-piacokon.

A régiós állampapír-piaci folyamatok jobb érzékeltetése szempontjából mindenképpen ki kell térnünk rá, milyen irányadó kamatváltoztatások következtek be az elmúlt három hónap során. Ezeket táblázatba foglaltuk a jobb áttekinthetőség céljából.


Az alábbi ábrákon láthatjuk, hogy a magyar és a lengyel hozamgörbénél a kamatváltoztatások miatt érdemi eltolódások következtek be. A magyar hozamgörbe esetében külön kiemelendő, hogy a hozamcsökkenések nem csak a rövidebb, hanem a hosszabb futamidejű papírokat is jellemezték (ld. konvergencia-folyamatra való hatást később). A 3 hónapos hozam mintegy 70 bp-ot esett, míg a 15 éves papír esetében ez 45 bp-ot jelentett.


A 3 hónappal ezelőtt csaknem vízszintes lengyel hozamgörbe alakja kezd normál hozamgörbe-alakot felvenni, a rövid hozam mintegy 100 bp-ot esett, míg a hosszú "csak" 65-öt. A cseheknél a 25 bp-os áprilisi kamatcsökkentés a rövid hozamokat hasonló nagyságrendben lejjebb tolta, de mivel a következő hónapokban nem vár a piac további kamatmérséklést, így az 1 éves lejáratig gyakorlatilag vízszintes a hozamgörbe. A többi lejáratnál 30-40 bp-tal mérséklődtek a hozamok. (A szlovák hozamadatoknál különböző hosszúságú idősorokat találtunk, melyek nem teszik lehetővé a változások megfelelő bemutatását.)

Amennyiben ahozamok időbeli alakulását napi szintre lebontva nézzük, láthatjuk, hogy a magyar benchmark-oknál április második felében volt egy intenzív hozamemelkedés, majd május és június utolsó napjaiban intenzív hozamcsökkenéseknek lehettünk tanúi. A lengyel papíroknál a május és június végi intenzív hozamcsökkenések szintén megfigyelhetők, így ekkor régiós szintű tőke-beáramlási hullámról beszélhetünk. A cseh hozamoknál nagyobb elmozdulásokat nem, csak fokozatos lassú hozamcsökkenéseket láthatunk a hosszabb futamidők esetében.

NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!

Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)


Az imént bemutatott hozamcsökkenések nyomán jogosan vetődik fel a kérdés, hogy hogyan teljesített a régió a konvergencia-folyamatbeli előrehaladás tekintetében. Míg Szlovákia 2009-es, addig a többi ország inkább 2010-es (eseleg az utáni) euróbevezetést céloz meg, azaz kb. 5 évre vagyunk a pénzcsere bekövetkezésétől. Ez azt is jelenti, hogy 5 év múlva pl. az 5 éves magyar, vagy cseh hozamnak közel azonos szinten kell lennie az euró-zóna 5 éves hozamával.

A jelenlegi hozamok (5 és 10 éves zérókupon) alapján azonban ezt már most is ki lehet számolni, hogy várhatóan így lesz-e. Most úgy tűnik, hogy a piac továbbra sem szavaz bizalmat a magyar 2010-es euró-bevezetési céldátumnak (inkább 2012 utánra teszi a bevezetés várható idejét), ezzel szemben a cseh, a szlovák és a lengyel euróbevezetési céldátumok egyre inkább hitelesek a befektetők körében (nullához közelít az 5 év múlvai 5 éves forward hozamkülönbség az euró-zóna hasonló hozamához képest, azaz kezd eltűnni a hozamfelár).


Ki kell emelni, hogy mintegy 5 hónapos stagnálás (enyhe emelkedés után) az utóbbi egy hónapban mintegy 50 bp-tal csökkent a magyar hozamfelár az euró-zóna hozama felett, ami az első reménysugarat jelentheti - a piaci megítélés szempontjából - a magyar 2010-es euróbevezetési törekvésekre. A június végi 162 bp-os hozamfelár azonban még mindig tetemes nagyságrend. (Utalunk rá, hogy külföldi tapasztalatok alapján a hozamkülönbség érdemi csökkenésére van még idő, a tényleges euróbelépést esetenként csak 2-3 évvel előzte meg, de természetesen kedvező lenne, ha már most a régiós versenytásakéhoz hasonló bizalom övezné a magyar euróbevezetési terveket).

A bekövetkezettnél nagyobb hosszú oldali magyar hozamcsökkenést gátolhatta az államháztartás helyzetéről napvilágot látott számos kedvezőtlen hír az utóbbi időben (pl. S&P leminősítés, június végére közel 100%-ra emelkedhet a teljes éves hiányterv teljesítettsége, az 5 éves adócsomag jelentős kedvezőtlen hatással van az államháztartás egyensúlyi helyzetére, és így a konvergencia-programtarthatóságára is)

Az előző oldalon bemutatott dinamikus magyar állampapír-piaci hozamcsökkenések mögött a külföldi befektetői aktivitás fokozódása meghatározó lehetett. Erre vall az, hogy a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány az utóbbi mintegy 3 hétben dinamikus emelkedést mutat. A június közepi 2410 milliárdról június végére 2560 milliárd forint fölé emelkedett az állomány, mely az utóbbi egy év folyamatainak tükrében kiemelkedő periódusnak mondható.


A jelenlegi magyar makrogazdasági helyzet egyik legnagyobb kérdése, hogy a várhatóan tovább csökkenő magyar kamatszint (júliusra újabb 25 bp-os vágást áraz a piac, kedvező inflációs kilátások) a jelentős (és az adócsökkentések miatt fokozódó) egyensúlytalansági helyzetben elegendő kompenzációt nyújt-e a befektetőknek a magyar túlköltekezés finanszírozására, vagy az állandóan változó globális pénz-és tőkepiaci hangulatban egy (akár komolyabb) korrekcióval néz szembe a magyar piac. Ez az állampapír-eladásokon keresztül a forint gyengülésével és a konvergencia-folyamat megakadásával, a kockázati felár növekedésével járna.

Amint arra már többször is utaltunk: ha nem is az egyedüli üdvözítő megoldás, de egy fontos eszköz a pénzügyi kormányzat kezében van (államháztartási hiánycsökkentés). A legutóbbi hírek azonban továbbra is arról szólnak, hogy közel 100%-os deficitteljesítés ellenére nincs szükség idén további kiadáscsökkentő intézkedésekre az államháztartásban. Vigyázni kell a húr feszítésével...

HR BLOGGER
hrdoktor  |  2024.02.20 07:15
A munkahelyi hiányzások második leggyakoribb okozója (közvetlen az influenza után) a gyomorbántalmak...
perfekt  |  2024.02.13 10:31
A mesterséges intelligencia (AI) már nem csupán a jövő technológiája, hanem a jelen valóságunk része...
vezetoi-coaching  |  2024.02.12 22:30
Gondoltam, ezt elmesélem már. Gyakorlatilag kétszer megnéztem…:-))) Életemben először... Ki tudja, a...
laskainelli  |  2024.02.01 17:46
Manapság egyre gyakrabban halljuk az önmagunk iránti szeretet és elfogadás fogalmát. De valóban tudj...
coachco  |  2024.01.17 17:08
Általában akkor blogolok, amikor hatás ér. [...] Bővebben!
Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Óriásit húzott a magyar Kickstarter: ilyen lehetőség kevés alkalommal lesz 2024-ben, most bárki élhet vele

Ahogy Jeff Bezos, az Amazon alapítója híres mondása is szól: "A márkád az, amit az emberek mondanak rólad, amikor nem vagy ott.”

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. február 23. péntek
Alfréd
8. hét
EZT OLVASTAD MÁR?
Itt a Pénzcentrum App!
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm