Csökkenő kamatok - jó hozamok a régióban a második negyedévben

Pénzcentrum
2005. július 4. 10:37

Az elmúlt negyedévben a régió négy fontosabb országában (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) jelentős kamatcsökkentések következtek be, ebből a legtöbb Lengyelországban (100 bp), illetve Magyarországon (75 bp) volt. A régiós devizák euróval szembeni kurzusa korrigálni tudott a március elején elindult "botlás" után, míg ezzel párhuzamosan az állampapírok másodpiacán több hullámban lendületes hozamcsökkenések következtek be. A régió vonzereje tehát a csökkenő kamatszint ellenére újra emelkedni tudott. Jogos kérdésként vetődik fel, hogy mindez hogyan befolyásolta a piacok megítélését az adott országok euró-bevezetéséről, tarthatónak vélik-e a céldátumot? Sajnos Magyarország a konvergencia-folyamatban továbbra is jócskán elmarad a versenytársaktól, de az első "reménysugár" a 2010-es euró eléréséhez a negyedév során felcsillant.


Az alábbi ábrán a régiós devizák relatív árfolyam-mozgása arra utal, hogy a március elején megindult korrekció a lengyel zloty-nál okozta a legnagyobb gyengülést (a kurzus közel 10%-ot változott március eleje és április vége között). Ezt követően az év negyedik hónapjának végén hirtelen hangulatváltozás következett, és a lengyel fizetőeszköz érdemben erősödött, míg a többi deviza a következő hetekben enyhe további gyengülést produkált az euróval szemben (a forint tűnik ki leginkább további leértékelődésével, 255-ig mozdult az árfolyam).


Június elején még kedvezőbb megítélés alá került a kelet-közép-európai régió, ami tetten érhető a devizák euróval szembeni hullámszerű erősödésén is. A negyedév végére így a forint és a cseh korona gyakorlatilag a március végi szintre tért vissza, míg a zloty és a szlovák korona árfolyama 1%-kal erősebb szintre ért, mint az előző negyedév végén.

Számszerűen is kifejezve különböző időtávokra a régiós devizák mozgását, ki kell emelni, hogy a zloty június végi szintje több mint 10%-os erősödést mutat egy éves összehasonlításban (ez márciusban éves szinten még 20%-ot jelentett.) A forint erősödött a legkevésbé (1.6%) tavaly júniushoz képest a négy devizapár közül.


Ezek után röviden tekintsük át, hogy mi történt a régiós állampapír-piacokon.

A régiós állampapír-piaci folyamatok jobb érzékeltetése szempontjából mindenképpen ki kell térnünk rá, milyen irányadó kamatváltoztatások következtek be az elmúlt három hónap során. Ezeket táblázatba foglaltuk a jobb áttekinthetőség céljából.


Az alábbi ábrákon láthatjuk, hogy a magyar és a lengyel hozamgörbénél a kamatváltoztatások miatt érdemi eltolódások következtek be. A magyar hozamgörbe esetében külön kiemelendő, hogy a hozamcsökkenések nem csak a rövidebb, hanem a hosszabb futamidejű papírokat is jellemezték (ld. konvergencia-folyamatra való hatást később). A 3 hónapos hozam mintegy 70 bp-ot esett, míg a 15 éves papír esetében ez 45 bp-ot jelentett.


A 3 hónappal ezelőtt csaknem vízszintes lengyel hozamgörbe alakja kezd normál hozamgörbe-alakot felvenni, a rövid hozam mintegy 100 bp-ot esett, míg a hosszú "csak" 65-öt. A cseheknél a 25 bp-os áprilisi kamatcsökkentés a rövid hozamokat hasonló nagyságrendben lejjebb tolta, de mivel a következő hónapokban nem vár a piac további kamatmérséklést, így az 1 éves lejáratig gyakorlatilag vízszintes a hozamgörbe. A többi lejáratnál 30-40 bp-tal mérséklődtek a hozamok. (A szlovák hozamadatoknál különböző hosszúságú idősorokat találtunk, melyek nem teszik lehetővé a változások megfelelő bemutatását.)

Amennyiben ahozamok időbeli alakulását napi szintre lebontva nézzük, láthatjuk, hogy a magyar benchmark-oknál április második felében volt egy intenzív hozamemelkedés, majd május és június utolsó napjaiban intenzív hozamcsökkenéseknek lehettünk tanúi. A lengyel papíroknál a május és június végi intenzív hozamcsökkenések szintén megfigyelhetők, így ekkor régiós szintű tőke-beáramlási hullámról beszélhetünk. A cseh hozamoknál nagyobb elmozdulásokat nem, csak fokozatos lassú hozamcsökkenéseket láthatunk a hosszabb futamidők esetében.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)


Az imént bemutatott hozamcsökkenések nyomán jogosan vetődik fel a kérdés, hogy hogyan teljesített a régió a konvergencia-folyamatbeli előrehaladás tekintetében. Míg Szlovákia 2009-es, addig a többi ország inkább 2010-es (eseleg az utáni) euróbevezetést céloz meg, azaz kb. 5 évre vagyunk a pénzcsere bekövetkezésétől. Ez azt is jelenti, hogy 5 év múlva pl. az 5 éves magyar, vagy cseh hozamnak közel azonos szinten kell lennie az euró-zóna 5 éves hozamával.

A jelenlegi hozamok (5 és 10 éves zérókupon) alapján azonban ezt már most is ki lehet számolni, hogy várhatóan így lesz-e. Most úgy tűnik, hogy a piac továbbra sem szavaz bizalmat a magyar 2010-es euró-bevezetési céldátumnak (inkább 2012 utánra teszi a bevezetés várható idejét), ezzel szemben a cseh, a szlovák és a lengyel euróbevezetési céldátumok egyre inkább hitelesek a befektetők körében (nullához közelít az 5 év múlvai 5 éves forward hozamkülönbség az euró-zóna hasonló hozamához képest, azaz kezd eltűnni a hozamfelár).


Ki kell emelni, hogy mintegy 5 hónapos stagnálás (enyhe emelkedés után) az utóbbi egy hónapban mintegy 50 bp-tal csökkent a magyar hozamfelár az euró-zóna hozama felett, ami az első reménysugarat jelentheti - a piaci megítélés szempontjából - a magyar 2010-es euróbevezetési törekvésekre. A június végi 162 bp-os hozamfelár azonban még mindig tetemes nagyságrend. (Utalunk rá, hogy külföldi tapasztalatok alapján a hozamkülönbség érdemi csökkenésére van még idő, a tényleges euróbelépést esetenként csak 2-3 évvel előzte meg, de természetesen kedvező lenne, ha már most a régiós versenytásakéhoz hasonló bizalom övezné a magyar euróbevezetési terveket).

A bekövetkezettnél nagyobb hosszú oldali magyar hozamcsökkenést gátolhatta az államháztartás helyzetéről napvilágot látott számos kedvezőtlen hír az utóbbi időben (pl. S&P leminősítés, június végére közel 100%-ra emelkedhet a teljes éves hiányterv teljesítettsége, az 5 éves adócsomag jelentős kedvezőtlen hatással van az államháztartás egyensúlyi helyzetére, és így a konvergencia-programtarthatóságára is)

Az előző oldalon bemutatott dinamikus magyar állampapír-piaci hozamcsökkenések mögött a külföldi befektetői aktivitás fokozódása meghatározó lehetett. Erre vall az, hogy a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány az utóbbi mintegy 3 hétben dinamikus emelkedést mutat. A június közepi 2410 milliárdról június végére 2560 milliárd forint fölé emelkedett az állomány, mely az utóbbi egy év folyamatainak tükrében kiemelkedő periódusnak mondható.


A jelenlegi magyar makrogazdasági helyzet egyik legnagyobb kérdése, hogy a várhatóan tovább csökkenő magyar kamatszint (júliusra újabb 25 bp-os vágást áraz a piac, kedvező inflációs kilátások) a jelentős (és az adócsökkentések miatt fokozódó) egyensúlytalansági helyzetben elegendő kompenzációt nyújt-e a befektetőknek a magyar túlköltekezés finanszírozására, vagy az állandóan változó globális pénz-és tőkepiaci hangulatban egy (akár komolyabb) korrekcióval néz szembe a magyar piac. Ez az állampapír-eladásokon keresztül a forint gyengülésével és a konvergencia-folyamat megakadásával, a kockázati felár növekedésével járna.

Amint arra már többször is utaltunk: ha nem is az egyedüli üdvözítő megoldás, de egy fontos eszköz a pénzügyi kormányzat kezében van (államháztartási hiánycsökkentés). A legutóbbi hírek azonban továbbra is arról szólnak, hogy közel 100%-os deficitteljesítés ellenére nincs szükség idén további kiadáscsökkentő intézkedésekre az államháztartásban. Vigyázni kell a húr feszítésével...

HR BLOGGER
perfekt  |  2021.07.21 15:24
Értékhelyesbítés elszámolása A saját tőke rendezésének ez a módja akkor jöhet szóba, ha a vállalkoz...
kovacstunde  |  2021.07.21 14:55
  Optimista, derűlátó ember vagyok, de mint mindenkit az életem során engem is értek veszteségek. H...
hrdoktor  |  2021.07.19 06:57
A körömgomba nem múlik el magától, mindenképpen kezelni kell a felnőtt lakosság 20-40 százalékát éri...
hrbonbon  |  2021.07.15 11:46
Elmúlt héten zajlott az AIMS International EMEA régiójának online konferenciája. Az AIMS független H...
vezetoi-coaching  |  2021.07.11 01:50
Érdekes kiragadott kinyomtatott könyvekre vonatkozó statisztikai adatok… Egy könyves csoportban idé...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. július 26. hétfő
Anna, Anikó
30. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. július 25. 14:35