Csökkenő kamatok - jó hozamok a régióban a második negyedévben

Pénzcentrum

2005. július 4. 10:37

Az elmúlt negyedévben a régió négy fontosabb országában (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) jelentős kamatcsökkentések következtek be, ebből a legtöbb Lengyelországban (100 bp), illetve Magyarországon (75 bp) volt. A régiós devizák euróval szembeni kurzusa korrigálni tudott a március elején elindult "botlás" után, míg ezzel párhuzamosan az állampapírok másodpiacán több hullámban lendületes hozamcsökkenések következtek be. A régió vonzereje tehát a csökkenő kamatszint ellenére újra emelkedni tudott. Jogos kérdésként vetődik fel, hogy mindez hogyan befolyásolta a piacok megítélését az adott országok euró-bevezetéséről, tarthatónak vélik-e a céldátumot? Sajnos Magyarország a konvergencia-folyamatban továbbra is jócskán elmarad a versenytársaktól, de az első "reménysugár" a 2010-es euró eléréséhez a negyedév során felcsillant.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az alábbi ábrán a régiós devizák relatív árfolyam-mozgása arra utal, hogy a március elején megindult korrekció a lengyel zloty-nál okozta a legnagyobb gyengülést (a kurzus közel 10%-ot változott március eleje és április vége között). Ezt követően az év negyedik hónapjának végén hirtelen hangulatváltozás következett, és a lengyel fizetőeszköz érdemben erősödött, míg a többi deviza a következő hetekben enyhe további gyengülést produkált az euróval szemben (a forint tűnik ki leginkább további leértékelődésével, 255-ig mozdult az árfolyam).

Június elején még kedvezőbb megítélés alá került a kelet-közép-európai régió, ami tetten érhető a devizák euróval szembeni hullámszerű erősödésén is. A negyedév végére így a forint és a cseh korona gyakorlatilag a március végi szintre tért vissza, míg a zloty és a szlovák korona árfolyama 1%-kal erősebb szintre ért, mint az előző negyedév végén.

Számszerűen is kifejezve különböző időtávokra a régiós devizák mozgását, ki kell emelni, hogy a zloty június végi szintje több mint 10%-os erősödést mutat egy éves összehasonlításban (ez márciusban éves szinten még 20%-ot jelentett.) A forint erősödött a legkevésbé (1.6%) tavaly júniushoz képest a négy devizapár közül.

Ezek után röviden tekintsük át, hogy mi történt a régiós állampapír-piacokon.

A régiós állampapír-piaci folyamatok jobb érzékeltetése szempontjából mindenképpen ki kell térnünk rá, milyen irányadó kamatváltoztatások következtek be az elmúlt három hónap során. Ezeket táblázatba foglaltuk a jobb áttekinthetőség céljából.

Az alábbi ábrákon láthatjuk, hogy a magyar és a lengyel hozamgörbénél a kamatváltoztatások miatt érdemi eltolódások következtek be. A magyar hozamgörbe esetében külön kiemelendő, hogy a hozamcsökkenések nem csak a rövidebb, hanem a hosszabb futamidejű papírokat is jellemezték (ld. konvergencia-folyamatra való hatást később). A 3 hónapos hozam mintegy 70 bp-ot esett, míg a 15 éves papír esetében ez 45 bp-ot jelentett.

A 3 hónappal ezelőtt csaknem vízszintes lengyel hozamgörbe alakja kezd normál hozamgörbe-alakot felvenni, a rövid hozam mintegy 100 bp-ot esett, míg a hosszú "csak" 65-öt. A cseheknél a 25 bp-os áprilisi kamatcsökkentés a rövid hozamokat hasonló nagyságrendben lejjebb tolta, de mivel a következő hónapokban nem vár a piac további kamatmérséklést, így az 1 éves lejáratig gyakorlatilag vízszintes a hozamgörbe. A többi lejáratnál 30-40 bp-tal mérséklődtek a hozamok. (A szlovák hozamadatoknál különböző hosszúságú idősorokat találtunk, melyek nem teszik lehetővé a változások megfelelő bemutatását.)

Amennyiben ahozamok időbeli alakulását napi szintre lebontva nézzük, láthatjuk, hogy a magyar benchmark-oknál április második felében volt egy intenzív hozamemelkedés, majd május és június utolsó napjaiban intenzív hozamcsökkenéseknek lehettünk tanúi. A lengyel papíroknál a május és június végi intenzív hozamcsökkenések szintén megfigyelhetők, így ekkor régiós szintű tőke-beáramlási hullámról beszélhetünk. A cseh hozamoknál nagyobb elmozdulásokat nem, csak fokozatos lassú hozamcsökkenéseket láthatunk a hosszabb futamidők esetében.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Az imént bemutatott hozamcsökkenések nyomán jogosan vetődik fel a kérdés, hogy hogyan teljesített a régió a konvergencia-folyamatbeli előrehaladás tekintetében. Míg Szlovákia 2009-es, addig a többi ország inkább 2010-es (eseleg az utáni) euróbevezetést céloz meg, azaz kb. 5 évre vagyunk a pénzcsere bekövetkezésétől. Ez azt is jelenti, hogy 5 év múlva pl. az 5 éves magyar, vagy cseh hozamnak közel azonos szinten kell lennie az euró-zóna 5 éves hozamával.

A jelenlegi hozamok (5 és 10 éves zérókupon) alapján azonban ezt már most is ki lehet számolni, hogy várhatóan így lesz-e. Most úgy tűnik, hogy a piac továbbra sem szavaz bizalmat a magyar 2010-es euró-bevezetési céldátumnak (inkább 2012 utánra teszi a bevezetés várható idejét), ezzel szemben a cseh, a szlovák és a lengyel euróbevezetési céldátumok egyre inkább hitelesek a befektetők körében (nullához közelít az 5 év múlvai 5 éves forward hozamkülönbség az euró-zóna hasonló hozamához képest, azaz kezd eltűnni a hozamfelár).

Ki kell emelni, hogy mintegy 5 hónapos stagnálás (enyhe emelkedés után) az utóbbi egy hónapban mintegy 50 bp-tal csökkent a magyar hozamfelár az euró-zóna hozama felett, ami az első reménysugarat jelentheti - a piaci megítélés szempontjából - a magyar 2010-es euróbevezetési törekvésekre. A június végi 162 bp-os hozamfelár azonban még mindig tetemes nagyságrend. (Utalunk rá, hogy külföldi tapasztalatok alapján a hozamkülönbség érdemi csökkenésére van még idő, a tényleges euróbelépést esetenként csak 2-3 évvel előzte meg, de természetesen kedvező lenne, ha már most a régiós versenytásakéhoz hasonló bizalom övezné a magyar euróbevezetési terveket).

A bekövetkezettnél nagyobb hosszú oldali magyar hozamcsökkenést gátolhatta az államháztartás helyzetéről napvilágot látott számos kedvezőtlen hír az utóbbi időben (pl. S&P leminősítés, június végére közel 100%-ra emelkedhet a teljes éves hiányterv teljesítettsége, az 5 éves adócsomag jelentős kedvezőtlen hatással van az államháztartás egyensúlyi helyzetére, és így a konvergencia-programtarthatóságára is)

Az előző oldalon bemutatott dinamikus magyar állampapír-piaci hozamcsökkenések mögött a külföldi befektetői aktivitás fokozódása meghatározó lehetett. Erre vall az, hogy a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány az utóbbi mintegy 3 hétben dinamikus emelkedést mutat. A június közepi 2410 milliárdról június végére 2560 milliárd forint fölé emelkedett az állomány, mely az utóbbi egy év folyamatainak tükrében kiemelkedő periódusnak mondható.

A jelenlegi magyar makrogazdasági helyzet egyik legnagyobb kérdése, hogy a várhatóan tovább csökkenő magyar kamatszint (júliusra újabb 25 bp-os vágást áraz a piac, kedvező inflációs kilátások) a jelentős (és az adócsökkentések miatt fokozódó) egyensúlytalansági helyzetben elegendő kompenzációt nyújt-e a befektetőknek a magyar túlköltekezés finanszírozására, vagy az állandóan változó globális pénz-és tőkepiaci hangulatban egy (akár komolyabb) korrekcióval néz szembe a magyar piac. Ez az állampapír-eladásokon keresztül a forint gyengülésével és a konvergencia-folyamat megakadásával, a kockázati felár növekedésével járna.

Amint arra már többször is utaltunk: ha nem is az egyedüli üdvözítő megoldás, de egy fontos eszköz a pénzügyi kormányzat kezében van (államháztartási hiánycsökkentés). A legutóbbi hírek azonban továbbra is arról szólnak, hogy közel 100%-os deficitteljesítés ellenére nincs szükség idén további kiadáscsökkentő intézkedésekre az államháztartásban. Vigyázni kell a húr feszítésével...

Égető a helyzet, élhetetlen a magyar minimálbér: ennyi emelést követelnek a szakszervezetek

Itt az alkalom, hogy a minimálbér Magyarországon jövőre átlépje a 300 ezer forintos lélektani határt, amihez több mint 12 százalékos emelés kell.

Egyre több a munkanélküli: de mik a kilátások? Erre számíthatnak a jövőben, akik nem találnak állást

A 2024. április és június közötti három hónapban a foglalkoztatottak száma (15-74 éves korosztály) 4 millió 745 ezer fő volt, 21 ezerrel több, mint egy...

Ennek nem lesz így jó vége: egyre több a munkanélküli, sokan nem tudnak elhelyezkedni

4 millió 768 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,2%.

Zöld utat kapott a módosítás: orosz vendégmunkások özöne áraszthatja el Magyarországot?

A szakértő szerint komoly potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelenthet, ha több ezres nagyságrendben adnák be a kérelmeket.

Indult a józan robot: ennyi évet tölthet el munkával egy mai 15 éves élete során

A munkával várhatóan eltöltött évek száma az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben az elmúlt évtizedben.

Komoly bérváltozás jön az osztrákoknál: rengeteg magyart érint, sok pénzről van szó

Az osztrák adórendszer 2024-ről 2025-re 4%-os emelést hajt végre a béradó sávokban, ami növeli a munkavállalók nettó fizetését.

Óriási dilemmában a magyar szülők: fontos döntést kell hozniuk a gyerekek jövőjéről

A diákmunkának megvannak az előnyei és árnyoldalai, mind a diákok, mind a munkáltatók, mind pedig a nemzetgazdaság szempontjából.

Teljesen új utat választ sok fiatal a karrierépítéshez: nem bajlódnak a szamárlétrával

Most is van, aki számára az előmenetelt a magasabb pozíció jelenti, azonban egyre több olyan munkavállaló akad, aki horizontális, azaz szakterületeken átívelő pályafutást épít.

Már megint a magyar dolgozók zsebében turkálnak: állítólag 450 nettót visz haza az átlag

A bruttó kereset mediánértéke 525 100, a nettó kereset mediánértéke 363 900 forintot ért el a KSH szerint.

Őrjítő félelem lett úrrá a dolgozókon: emiatt féltik nagyon az állásukat, hamarosan kirúghatják őket

Az utóbbi években rendkívül fontossá vált a munkavállalóknak, hogy egy állás hosszú távon is biztosított legyen.

Ez ennyi volt: lekapcsolták a gátlástalan kripto csalókat, többet nem verhetnek át senkit

A gyanuítottak nem hagyhatják el lakóhelyüket és nyomkövetőt kell viselniük folyamatosan.

Az angol már a múlté: kiderítettük, ezek a nyelvek most aranyat érnek a munkaerőpiacon

Általános tendencia, hogy a jelöltek és a munkavállalók többsége csak írásban használja az angolt, de nem mindig beszélnek magabiztosan.

Óriásit nőtt ezeknek a melósoknak a fizetése az elmúlt fél évben: ennyit visznek most haza

Az idei második negyedévben 2104 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére.

Fellélegezhetnek a magyar melósok: itt a fordulat a munkaerőpiacon

A pénzügyi vezetők (CFO-k) 70%-a nem tervezi átszervezni pénzügyi osztályát a következő két évben

Magyar melósokat várnak német munkára: 570 ezer a fizu, nyelvtudás és végzettség sem kell

Egy magyar nyelvű álláshirdetésben németországi sertéstelepre keresnek állatgondozókat és havonta akár 570 ezer forintot is adnak a munkáért.

Ők ma a legszegényebb dolgozók Magyarországon: hihetetlen, mekkora fizetésből tengődnek családok

Budapest erősen felhúzza a hazai bérstatisztikákat: a fővárosban 503 108 forint volt a havi nettó átlagkereset az I. negyedévben, az országos átlag csak 414 301...

Már tárgyalnak a minimálbérről: ekkora emelésre készülhetnek a magyar dolgozók

Az európai uniós minimálbér irányelvek végrehajtására is nagy hangsúlyt fektetnek.

Gyorsan avul a magyar dolgozók szakértelme: nem veszi el az AI a munkát, de ezt muszáj lesz megtanulni

A mesterséges intelligencia beépül a vállalatok pénzügyi folyamataiba.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír