Csökkenő kamatok - jó hozamok a régióban a második negyedévben

Pénzcentrum

2005. július 4. 10:37

Az elmúlt negyedévben a régió négy fontosabb országában (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) jelentős kamatcsökkentések következtek be, ebből a legtöbb Lengyelországban (100 bp), illetve Magyarországon (75 bp) volt. A régiós devizák euróval szembeni kurzusa korrigálni tudott a március elején elindult "botlás" után, míg ezzel párhuzamosan az állampapírok másodpiacán több hullámban lendületes hozamcsökkenések következtek be. A régió vonzereje tehát a csökkenő kamatszint ellenére újra emelkedni tudott. Jogos kérdésként vetődik fel, hogy mindez hogyan befolyásolta a piacok megítélését az adott országok euró-bevezetéséről, tarthatónak vélik-e a céldátumot? Sajnos Magyarország a konvergencia-folyamatban továbbra is jócskán elmarad a versenytársaktól, de az első "reménysugár" a 2010-es euró eléréséhez a negyedév során felcsillant.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az alábbi ábrán a régiós devizák relatív árfolyam-mozgása arra utal, hogy a március elején megindult korrekció a lengyel zloty-nál okozta a legnagyobb gyengülést (a kurzus közel 10%-ot változott március eleje és április vége között). Ezt követően az év negyedik hónapjának végén hirtelen hangulatváltozás következett, és a lengyel fizetőeszköz érdemben erősödött, míg a többi deviza a következő hetekben enyhe további gyengülést produkált az euróval szemben (a forint tűnik ki leginkább további leértékelődésével, 255-ig mozdult az árfolyam).

Június elején még kedvezőbb megítélés alá került a kelet-közép-európai régió, ami tetten érhető a devizák euróval szembeni hullámszerű erősödésén is. A negyedév végére így a forint és a cseh korona gyakorlatilag a március végi szintre tért vissza, míg a zloty és a szlovák korona árfolyama 1%-kal erősebb szintre ért, mint az előző negyedév végén.

Számszerűen is kifejezve különböző időtávokra a régiós devizák mozgását, ki kell emelni, hogy a zloty június végi szintje több mint 10%-os erősödést mutat egy éves összehasonlításban (ez márciusban éves szinten még 20%-ot jelentett.) A forint erősödött a legkevésbé (1.6%) tavaly júniushoz képest a négy devizapár közül.

Ezek után röviden tekintsük át, hogy mi történt a régiós állampapír-piacokon.

A régiós állampapír-piaci folyamatok jobb érzékeltetése szempontjából mindenképpen ki kell térnünk rá, milyen irányadó kamatváltoztatások következtek be az elmúlt három hónap során. Ezeket táblázatba foglaltuk a jobb áttekinthetőség céljából.

Az alábbi ábrákon láthatjuk, hogy a magyar és a lengyel hozamgörbénél a kamatváltoztatások miatt érdemi eltolódások következtek be. A magyar hozamgörbe esetében külön kiemelendő, hogy a hozamcsökkenések nem csak a rövidebb, hanem a hosszabb futamidejű papírokat is jellemezték (ld. konvergencia-folyamatra való hatást később). A 3 hónapos hozam mintegy 70 bp-ot esett, míg a 15 éves papír esetében ez 45 bp-ot jelentett.

A 3 hónappal ezelőtt csaknem vízszintes lengyel hozamgörbe alakja kezd normál hozamgörbe-alakot felvenni, a rövid hozam mintegy 100 bp-ot esett, míg a hosszú "csak" 65-öt. A cseheknél a 25 bp-os áprilisi kamatcsökkentés a rövid hozamokat hasonló nagyságrendben lejjebb tolta, de mivel a következő hónapokban nem vár a piac további kamatmérséklést, így az 1 éves lejáratig gyakorlatilag vízszintes a hozamgörbe. A többi lejáratnál 30-40 bp-tal mérséklődtek a hozamok. (A szlovák hozamadatoknál különböző hosszúságú idősorokat találtunk, melyek nem teszik lehetővé a változások megfelelő bemutatását.)

Amennyiben ahozamok időbeli alakulását napi szintre lebontva nézzük, láthatjuk, hogy a magyar benchmark-oknál április második felében volt egy intenzív hozamemelkedés, majd május és június utolsó napjaiban intenzív hozamcsökkenéseknek lehettünk tanúi. A lengyel papíroknál a május és június végi intenzív hozamcsökkenések szintén megfigyelhetők, így ekkor régiós szintű tőke-beáramlási hullámról beszélhetünk. A cseh hozamoknál nagyobb elmozdulásokat nem, csak fokozatos lassú hozamcsökkenéseket láthatunk a hosszabb futamidők esetében.

JÓL JÖNNE 5 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 5 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 106 053 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,39%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,61%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Az imént bemutatott hozamcsökkenések nyomán jogosan vetődik fel a kérdés, hogy hogyan teljesített a régió a konvergencia-folyamatbeli előrehaladás tekintetében. Míg Szlovákia 2009-es, addig a többi ország inkább 2010-es (eseleg az utáni) euróbevezetést céloz meg, azaz kb. 5 évre vagyunk a pénzcsere bekövetkezésétől. Ez azt is jelenti, hogy 5 év múlva pl. az 5 éves magyar, vagy cseh hozamnak közel azonos szinten kell lennie az euró-zóna 5 éves hozamával.

A jelenlegi hozamok (5 és 10 éves zérókupon) alapján azonban ezt már most is ki lehet számolni, hogy várhatóan így lesz-e. Most úgy tűnik, hogy a piac továbbra sem szavaz bizalmat a magyar 2010-es euró-bevezetési céldátumnak (inkább 2012 utánra teszi a bevezetés várható idejét), ezzel szemben a cseh, a szlovák és a lengyel euróbevezetési céldátumok egyre inkább hitelesek a befektetők körében (nullához közelít az 5 év múlvai 5 éves forward hozamkülönbség az euró-zóna hasonló hozamához képest, azaz kezd eltűnni a hozamfelár).

Ki kell emelni, hogy mintegy 5 hónapos stagnálás (enyhe emelkedés után) az utóbbi egy hónapban mintegy 50 bp-tal csökkent a magyar hozamfelár az euró-zóna hozama felett, ami az első reménysugarat jelentheti - a piaci megítélés szempontjából - a magyar 2010-es euróbevezetési törekvésekre. A június végi 162 bp-os hozamfelár azonban még mindig tetemes nagyságrend. (Utalunk rá, hogy külföldi tapasztalatok alapján a hozamkülönbség érdemi csökkenésére van még idő, a tényleges euróbelépést esetenként csak 2-3 évvel előzte meg, de természetesen kedvező lenne, ha már most a régiós versenytásakéhoz hasonló bizalom övezné a magyar euróbevezetési terveket).

A bekövetkezettnél nagyobb hosszú oldali magyar hozamcsökkenést gátolhatta az államháztartás helyzetéről napvilágot látott számos kedvezőtlen hír az utóbbi időben (pl. S&P leminősítés, június végére közel 100%-ra emelkedhet a teljes éves hiányterv teljesítettsége, az 5 éves adócsomag jelentős kedvezőtlen hatással van az államháztartás egyensúlyi helyzetére, és így a konvergencia-programtarthatóságára is)

Az előző oldalon bemutatott dinamikus magyar állampapír-piaci hozamcsökkenések mögött a külföldi befektetői aktivitás fokozódása meghatározó lehetett. Erre vall az, hogy a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány az utóbbi mintegy 3 hétben dinamikus emelkedést mutat. A június közepi 2410 milliárdról június végére 2560 milliárd forint fölé emelkedett az állomány, mely az utóbbi egy év folyamatainak tükrében kiemelkedő periódusnak mondható.

A jelenlegi magyar makrogazdasági helyzet egyik legnagyobb kérdése, hogy a várhatóan tovább csökkenő magyar kamatszint (júliusra újabb 25 bp-os vágást áraz a piac, kedvező inflációs kilátások) a jelentős (és az adócsökkentések miatt fokozódó) egyensúlytalansági helyzetben elegendő kompenzációt nyújt-e a befektetőknek a magyar túlköltekezés finanszírozására, vagy az állandóan változó globális pénz-és tőkepiaci hangulatban egy (akár komolyabb) korrekcióval néz szembe a magyar piac. Ez az állampapír-eladásokon keresztül a forint gyengülésével és a konvergencia-folyamat megakadásával, a kockázati felár növekedésével járna.

Amint arra már többször is utaltunk: ha nem is az egyedüli üdvözítő megoldás, de egy fontos eszköz a pénzügyi kormányzat kezében van (államháztartási hiánycsökkentés). A legutóbbi hírek azonban továbbra is arról szólnak, hogy közel 100%-os deficitteljesítés ellenére nincs szükség idén további kiadáscsökkentő intézkedésekre az államháztartásban. Vigyázni kell a húr feszítésével...

Ezer embert rúg ki az Aldi: nagyon sokan kerülnek utcára, ezzel indokolják a létszámleépítést

A vállalat azzal indokolja a németországi leépítést, hogy költségcsökkentést kell véghezvinni, de a termékkínálat is szűkebb lesz.

Kész rémálom lett az álláskeresés Magyarországon: elképesztő, mennyi időbe telik most új munkát találni

A munkanélküliek száma 219 ezer fő volt, ami mérsékelt, de továbbra is érdemi jelenlétet jelez a munkaerőpiacon.

Kegyetlenül ráfáztak a magyar cégek a külföldi vendégmunkásokra: mostantól kíméletlen módszerrel szűrik ki az alkalmatlanokat

Kritikus ponthoz érkezett a hazai fuvarozási szektor, jönnek a külföldi sofőrök Magyarországra.

Jön a többkulcsos adórendszer Magyarországon: annak fog fájni igazán, akinek ennyi félretett pénze van

Egyeseknek több tízezer forinttal is nőhet a nettó bére, a leggazdagabbak viszont új adó bevezetésével szembesülhetnek.

Erkölcsi bizonyítvány igénylése 2026-ban papíron és online: itt van az új okmány ára, a kiállítás költsége

Hogyan a legegyszerűbb és mennyibe kerül a hatósági erkölcsi bizonyítvány igénylése 2026-ban? Összegyűjtöttük, amit tudni érdemes.

Titkos fegyver a fluktuáció ellen: így tarthatják meg a legjobb dolgozókat a magyar cégek béremelés nélkül

A hosszútávú ösztönzőprogramok Magyarországon továbbra sem elterjedtek széles körben.

Komoly szigorítás jöhet a külföldiek foglalkoztatásában: váratlanul aranyat érhet minden magyar munkavállaló

A romló gazdasági környezet és a növekvő munkanélküliség ellenére egyre élesebb verseny várható a hazai munkavállalókért.

Vaskos béremelést jelentett be a Lidl: ennyivel fognak többet keresni a dolgozók 2026-tól

A béreket gazdag juttatási csomag egészíti ki, köztük egy nagy értékű, ingyenes magánegészségügyi csomag.

Nem az AI veszi el a munkánkat

Viszont az fogja eldönteni, ki marad talpon

Rettegnek a dolgozók a mesterséges intelligenciától: milliók munkája kerülhet veszélybe, de van a történetben egy óriási csavar

Mennyire tartanak az emberek attól, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja a munkaerőpiacot? Sokan úgy érzik, hogy a probléma inkább „globális”, mint személyes.

Végleg kifulladt a magyar gazdaság eddigi motorja: áttörhetetlen falba ütköztünk, kiderült az egyetlen kiút

Bő egy évtizeden át a hazai gazdaság fejlődését a foglalkoztatottak számának drasztikus növelése hajtotta.

Kiderült a fájó igazság: hiába a brutális hajrá, több régiós rivális is csúnyán állva hagyta Magyarországot

A lista azt mutatja, hogy az inflációval korrigált keresetek növekedésében több korábban felzárkózó gazdaság is megelőzte a fejlettebb nyugati államokat.

Busás végkielégítés jár a parlamentből kieső képviselőknek: 12 milliónál is többet kapnak ezek a politikusok

A távozó politikusoknak le kell mondaniuk hivatali juttatásaikról, ugyanakkor háromhavi végkielégítésre jogosultak. Ennek együttes összege eléri a bruttó 1,35 milliárd forintot.

Drámaian nyílik a bérolló Magyarországon: súlyos, mennyi pénzért robotolnak a legszegényebb dolgozók

Miközben Budapesten közel 600 ezer forint az átlagos nettó fizetés, több megyében alig haladja meg a 360 ezret, és egyes ágazatokban még a 200 ezret...

Forrnak az indulatok a magyar munkahelyeken: nagyon sokaknak nem jött be, amit vártak 2026-tól - jöhetnek a felmondások?

Bár az év eleje hagyományosan a bérrendezések időszaka, idén a versenyszféra dolgozóinak kevesebb mint fele (48%) részesült emelésben.

Elképesztő bérigények a nyaralóhelyeken: kiderült, mennyi pénzt várnak el idén a vendéglátósok

Horvátországban tovább nőttek az idénymunkások bérelvárásai.

Tömeges felmondáshullám fenyeget: ezen a látszólag apró dolgon múlik, maradnak-e a magyar dolgozók

A rugalmas és hibrid munkavégzés ma már nem kényelmi kérdés, hanem a munkaerőpiac egyik kulcsa:

Zseniális trükkhöz folyamodott egy magyar álláskereső: 100 ezer forintot fizet, ha intézel neki állást

Szokatlan, de igen ötletes álláskereső hirdetésbe futhattak bele a napokban azok, akik a budapesti Frankel Leó úton sétálgattak.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír