34 °C Budapest

Csökkenő kamatok - jó hozamok a régióban a második negyedévben

Pénzcentrum
2005. július 4. 10:37

Az elmúlt negyedévben a régió négy fontosabb országában (Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország) jelentős kamatcsökkentések következtek be, ebből a legtöbb Lengyelországban (100 bp), illetve Magyarországon (75 bp) volt. A régiós devizák euróval szembeni kurzusa korrigálni tudott a március elején elindult "botlás" után, míg ezzel párhuzamosan az állampapírok másodpiacán több hullámban lendületes hozamcsökkenések következtek be. A régió vonzereje tehát a csökkenő kamatszint ellenére újra emelkedni tudott. Jogos kérdésként vetődik fel, hogy mindez hogyan befolyásolta a piacok megítélését az adott országok euró-bevezetéséről, tarthatónak vélik-e a céldátumot? Sajnos Magyarország a konvergencia-folyamatban továbbra is jócskán elmarad a versenytársaktól, de az első "reménysugár" a 2010-es euró eléréséhez a negyedév során felcsillant.


Az alábbi ábrán a régiós devizák relatív árfolyam-mozgása arra utal, hogy a március elején megindult korrekció a lengyel zloty-nál okozta a legnagyobb gyengülést (a kurzus közel 10%-ot változott március eleje és április vége között). Ezt követően az év negyedik hónapjának végén hirtelen hangulatváltozás következett, és a lengyel fizetőeszköz érdemben erősödött, míg a többi deviza a következő hetekben enyhe további gyengülést produkált az euróval szemben (a forint tűnik ki leginkább további leértékelődésével, 255-ig mozdult az árfolyam).


Június elején még kedvezőbb megítélés alá került a kelet-közép-európai régió, ami tetten érhető a devizák euróval szembeni hullámszerű erősödésén is. A negyedév végére így a forint és a cseh korona gyakorlatilag a március végi szintre tért vissza, míg a zloty és a szlovák korona árfolyama 1%-kal erősebb szintre ért, mint az előző negyedév végén.

Számszerűen is kifejezve különböző időtávokra a régiós devizák mozgását, ki kell emelni, hogy a zloty június végi szintje több mint 10%-os erősödést mutat egy éves összehasonlításban (ez márciusban éves szinten még 20%-ot jelentett.) A forint erősödött a legkevésbé (1.6%) tavaly júniushoz képest a négy devizapár közül.


Ezek után röviden tekintsük át, hogy mi történt a régiós állampapír-piacokon.

A régiós állampapír-piaci folyamatok jobb érzékeltetése szempontjából mindenképpen ki kell térnünk rá, milyen irányadó kamatváltoztatások következtek be az elmúlt három hónap során. Ezeket táblázatba foglaltuk a jobb áttekinthetőség céljából.


Az alábbi ábrákon láthatjuk, hogy a magyar és a lengyel hozamgörbénél a kamatváltoztatások miatt érdemi eltolódások következtek be. A magyar hozamgörbe esetében külön kiemelendő, hogy a hozamcsökkenések nem csak a rövidebb, hanem a hosszabb futamidejű papírokat is jellemezték (ld. konvergencia-folyamatra való hatást később). A 3 hónapos hozam mintegy 70 bp-ot esett, míg a 15 éves papír esetében ez 45 bp-ot jelentett.


A 3 hónappal ezelőtt csaknem vízszintes lengyel hozamgörbe alakja kezd normál hozamgörbe-alakot felvenni, a rövid hozam mintegy 100 bp-ot esett, míg a hosszú "csak" 65-öt. A cseheknél a 25 bp-os áprilisi kamatcsökkentés a rövid hozamokat hasonló nagyságrendben lejjebb tolta, de mivel a következő hónapokban nem vár a piac további kamatmérséklést, így az 1 éves lejáratig gyakorlatilag vízszintes a hozamgörbe. A többi lejáratnál 30-40 bp-tal mérséklődtek a hozamok. (A szlovák hozamadatoknál különböző hosszúságú idősorokat találtunk, melyek nem teszik lehetővé a változások megfelelő bemutatását.)

Amennyiben ahozamok időbeli alakulását napi szintre lebontva nézzük, láthatjuk, hogy a magyar benchmark-oknál április második felében volt egy intenzív hozamemelkedés, majd május és június utolsó napjaiban intenzív hozamcsökkenéseknek lehettünk tanúi. A lengyel papíroknál a május és június végi intenzív hozamcsökkenések szintén megfigyelhetők, így ekkor régiós szintű tőke-beáramlási hullámról beszélhetünk. A cseh hozamoknál nagyobb elmozdulásokat nem, csak fokozatos lassú hozamcsökkenéseket láthatunk a hosszabb futamidők esetében.

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)


Az imént bemutatott hozamcsökkenések nyomán jogosan vetődik fel a kérdés, hogy hogyan teljesített a régió a konvergencia-folyamatbeli előrehaladás tekintetében. Míg Szlovákia 2009-es, addig a többi ország inkább 2010-es (eseleg az utáni) euróbevezetést céloz meg, azaz kb. 5 évre vagyunk a pénzcsere bekövetkezésétől. Ez azt is jelenti, hogy 5 év múlva pl. az 5 éves magyar, vagy cseh hozamnak közel azonos szinten kell lennie az euró-zóna 5 éves hozamával.

A jelenlegi hozamok (5 és 10 éves zérókupon) alapján azonban ezt már most is ki lehet számolni, hogy várhatóan így lesz-e. Most úgy tűnik, hogy a piac továbbra sem szavaz bizalmat a magyar 2010-es euró-bevezetési céldátumnak (inkább 2012 utánra teszi a bevezetés várható idejét), ezzel szemben a cseh, a szlovák és a lengyel euróbevezetési céldátumok egyre inkább hitelesek a befektetők körében (nullához közelít az 5 év múlvai 5 éves forward hozamkülönbség az euró-zóna hasonló hozamához képest, azaz kezd eltűnni a hozamfelár).


Ki kell emelni, hogy mintegy 5 hónapos stagnálás (enyhe emelkedés után) az utóbbi egy hónapban mintegy 50 bp-tal csökkent a magyar hozamfelár az euró-zóna hozama felett, ami az első reménysugarat jelentheti - a piaci megítélés szempontjából - a magyar 2010-es euróbevezetési törekvésekre. A június végi 162 bp-os hozamfelár azonban még mindig tetemes nagyságrend. (Utalunk rá, hogy külföldi tapasztalatok alapján a hozamkülönbség érdemi csökkenésére van még idő, a tényleges euróbelépést esetenként csak 2-3 évvel előzte meg, de természetesen kedvező lenne, ha már most a régiós versenytásakéhoz hasonló bizalom övezné a magyar euróbevezetési terveket).

A bekövetkezettnél nagyobb hosszú oldali magyar hozamcsökkenést gátolhatta az államháztartás helyzetéről napvilágot látott számos kedvezőtlen hír az utóbbi időben (pl. S&P leminősítés, június végére közel 100%-ra emelkedhet a teljes éves hiányterv teljesítettsége, az 5 éves adócsomag jelentős kedvezőtlen hatással van az államháztartás egyensúlyi helyzetére, és így a konvergencia-programtarthatóságára is)

Az előző oldalon bemutatott dinamikus magyar állampapír-piaci hozamcsökkenések mögött a külföldi befektetői aktivitás fokozódása meghatározó lehetett. Erre vall az, hogy a külföldiek kezében lévő állampapír-állomány az utóbbi mintegy 3 hétben dinamikus emelkedést mutat. A június közepi 2410 milliárdról június végére 2560 milliárd forint fölé emelkedett az állomány, mely az utóbbi egy év folyamatainak tükrében kiemelkedő periódusnak mondható.


A jelenlegi magyar makrogazdasági helyzet egyik legnagyobb kérdése, hogy a várhatóan tovább csökkenő magyar kamatszint (júliusra újabb 25 bp-os vágást áraz a piac, kedvező inflációs kilátások) a jelentős (és az adócsökkentések miatt fokozódó) egyensúlytalansági helyzetben elegendő kompenzációt nyújt-e a befektetőknek a magyar túlköltekezés finanszírozására, vagy az állandóan változó globális pénz-és tőkepiaci hangulatban egy (akár komolyabb) korrekcióval néz szembe a magyar piac. Ez az állampapír-eladásokon keresztül a forint gyengülésével és a konvergencia-folyamat megakadásával, a kockázati felár növekedésével járna.

Amint arra már többször is utaltunk: ha nem is az egyedüli üdvözítő megoldás, de egy fontos eszköz a pénzügyi kormányzat kezében van (államháztartási hiánycsökkentés). A legutóbbi hírek azonban továbbra is arról szólnak, hogy közel 100%-os deficitteljesítés ellenére nincs szükség idén további kiadáscsökkentő intézkedésekre az államháztartásban. Vigyázni kell a húr feszítésével...

HR BLOGGER
perfekt  |  2022.08.18 08:58
A tagok úgy is dönthetnek, hogy ha a vezető tisztségviselők az átalakuláshoz szükséges okiratokat el...
vezetoi-coaching  |  2022.08.17 11:35
Utóirat előiratként. Ezt a postot eredetileg a Linkedin-re írtam közvetlenül. Idementem az örökkéva...
laskainelli  |  2022.08.16 21:28
A párkapcsolatban (mint minden emberi kapcsolatban) a távolodás természetes jelenség. A problémát ak...
coachco  |  2022.08.15 15:19
Amikor 1986-ban a diplomamunkámat egy olasz témából írtam, még fogalmam sem volt róla, milyen csodál...
hrdoktor  |  2022.08.15 04:15
A várandósság miatt megnehezülhet a nők számára a munkahelyi helytállás. Milyen jogaik vannak, hogya...
Nagy siker a közösségépítő agrárprogram: így fogadhatsz Te is örökbe egy birsalmafát

Hatalmas siker a birsalmafa-örökbefogadó program, az a cél pedig, hogy közösséget építsenek, egyre inkább beérni látszik.

Semmit nem ér csak az ötlet: sok magyar így rontja el az esélyeit arra, hogy a saját főnöke lehessen

Sokakat vonz az, hogy a saját főnöke legyen, ráadásul többen éreztük már úgy, hogy olyan ötlettel rukkoltunk elő, ami tényleg felpörgetné a piacot.

Alapvető hibákon úszik el a magyarok pénze: erre figyelj, ha nem akarsz legatyásodni

A mostani gazdasági helyzetbe szinte bármit megtennénk, hogy spóroljunk, azonban sokan tapasztalhatják azt, hogy hiába igyekeznek, még így is elfolyik a pénz a bankszámlájukról.

Ilyet még nem láttál: így adnák ki a magyar gyerekek kedvenc könyvét újra

Közösségi finanszírozással adnák ki újra a 2012-es év gyerekkönyvét, a Dobozvárost.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. augusztus 18. csütörtök
Ilona
33. hét
KONFERENCIA
Tovább
Portfolio Future of Finance 2022
Októberben jön a magyar pénzügyi szakma nagy találkozója.
Energy Investment Forum 2022 - A MEKH szakmai támogatásával
Válság kontra klímacélok? Lesz miről beszélni az Energy Investment Forum-on!
Private Health Forum 2022
A hazai magánegészségügy legkiemelkedőbb konferenciája.
EZT OLVASTAD MÁR?