Ecostat: optimisták a nagyvállalatok - 1.5 éves mélyponton a kkv konjunktúra-index

Az utóbbi tizenegy hónap bizalmi indexei a szektor kiegyensúlyozott gazdasági várakozásait jelzik és a reálgazdaság kedvező teljesítményét valószínűsítik. A pozitív várakozások trendvonala az utóbbi hónapokban megtörni látszik, ebből következően a növekedés folytatódik, üteme azonban várhatóan mérsékeltebb lesz az előző évinél.

A hazai multinacionális vállalatok rövid távú gazdasági várakozásait 2005 második felére optimizmus jellemzi, a cégek többsége derűlátóan értékeli mind a nemzetgazdaság, mind saját cége fejlődési esélyeit. A nagyvállalatok körében a korábbinál kedvezőbb a külföldi kereslet megítélése. Eszerint stabilitásban, illetve élénkülésben bízik a nagyvállalatok 96 százaléka, gyengébb keresleti viszonyoktól tart 4 százalékuk. A nagyvállalatok számára kedvező konjunkturális helyzet fennmaradására utal, hogy a TOP-100 kör 59 százaléka a következő fél évben stabil exportpiaci lehetőségekkel, egyharmaduk javuló értékesítéssel számol külföldön. Az áprilisi előrejelzés fél éven belül a legkedvezőbb, különösen a pesszimista válaszok aránya alacsony, 8 százalék.

Példátlanul magas beruházási aktivitás

Az export-orientált nagyvállalati kör rövid távú fejlesztési elkötelezettségét összegző mutató március-áprilisban emelkedett, a havi indexek tendenciája tíz hónapja javuló. 2005 áprilisában a hazai multinacionális vállalatok beruházási aktivitása erősödött, a fejlesztési tervekkel rendelkező cégek aránya 64 százalék. Az év első harmadában az indexek átlagértéke 62 százalék, két éves visszatekintésben példátlanul magas.

Az erősödő beruházási aktivitás összefügg a felvevő piacok bővülésével, valamint a piaci verseny élesedésével támasztott növekvő minőségi és korszerűségi igényekkel.2005-ben az európai külpiaci kereslet némi lanyhulása miatt azonban a fejlesztések üteme mérséklődhet, a vállalati beruházások szolidabb bővülésével lehet számolni, amelyek többsége a korszerűség növelését fogja szolgálni.

A nagyvállalatok előrejelzése szerint 2005-ben a fogyasztói árak átlagos növekedése 4,5 százalék lesz, szemben az Ecostat 3.9%-os eves átlagos inlfációs prognózisával. A decemberre vonatkozó nagyvállalati inflációs előrejelzés év eleje óta folyamatosan csökken, áprilisban 4,2 százalék. Jelentősen csökkent a nagyvállalati kör éves értékesítési árprognózisa, az előző havi 3,6 százalék után legutóbb 2,9 százalékra korrigáltak a cégek.

Áprilisban a hazai kis- és középvállalatok fél éves gazdasági várakozásai borúlátóbbak, mint az első negyedévben voltak. A makro- és mikroszinten várhatóan szűkülő mozgásteret a reálgazdaság első negyedévi gyengélkedése, a növekedési ütemek lassulása idézi elő. Az utóbbi hónapokban a magyar gazdaság nemzetközi megítélése meglehetősen ellentmondásos.

Meghatározó külkereskedelmi partnereink fejlődési kilátásai nem túl kedvezőek, jelentős felvevőpiacaink bővülésével rövid távon nem lehet reálisan számolni. 2004-ben a reáljövedelem mérsékelt növekedése miatt a lakossági fogyasztás mindössze 2,8 százalékkal bővült. Idén a kormány egyensúly javító törekvései továbbra is szerény, a tavalyit valamivel meghaladó reáljövedelem emelkedést tesznek lehetővé, így az év egészében a fogyasztás 3,2 százalékos bővülésével számolunk. A KKV szektor belföldi piaci kilátásait az éles versenyben való helytállásuk határozza meg.

A következő fél évben nemzetgazdasági szinten a feltételek és az eredmények kismértékű javulását reméli a cégek 28 százaléka, változatlanságot vár 38 százalékuk. Az ország gazdasági helyzetének romlásával több, mint egyharmaduk számol, ez egy éves visszatekintésben a legmagasabb arány.

Saját vállalkozásuk fejlődési kilátásait a korábbinál mérsékeltebb optimizmussal értékelik a cégek. E szerint vállalkozása helyzetét kismértékben javulónak tartja a vállalkozások 29 százaléka, változatlannak 42 százalékuk. A pesszimista válaszok aránya csökkent, értéke 29 százalék.

A KKV szektor visszafogottabb derűlátását támasztja alá, hogy a teljesítménynövelés lehetőségével számoló cégek aránya áprilisban több mint tíz százalékponttal 26 százalékra csökkent, éves összehasonlításban negatív rekordot ért el.

Még egy évvel a csatlakozás is aggodalmak

Egy évvel Magyarország uniós csatlakozása után piaci pozícióit megingató verseny kialakulásától a vállalatok egynegyede tart. Új tőkeerős versenytárs megjelenését működési területén a KKV-k viszonylag magas aránya, 39 százaléka valószínűsíti. Az ország uniós tagságának egy éves tapasztalatai alapján látható, hogy a csatlakozás, a hazai vállalatok szűk körét érinti kedvezően. Rövid távon a cégek többsége az új versenyhelyzet kihívásaival szembekerülve korábbi piaci pozíciói gyengülését éli meg.

A beszállítói lehetőségek megítélése év eleje óta romlik. Áprilisban a nagyvállalatokkal rövid távon kiépíthető gazdasági együttműködés lehetőségében mindössze a cégek egyötöde bizakodik. A kis- és középvállalatok előrejelzése szerint a termelési feltételekben ebben az évben pozitív változás már nem várható.

A belföldi értékesítés lehetőségének megítélése borúlátóbb. Hat hónapon belül stabil hazai piacokat feltételez a cégek 54 százaléka, gyengébb kereslettel számol 34 százalékuk. A lakossági fizetőképes kereslet kismértékű bővülését éven belül a legkevesebben várják, optimizmus a cégek egytizedét jellemzi.

A külpiaci értékesítés bővülésével a cégek 14 százaléka, változatlanságával 66 százalékuk számol. A külső piacok szűkülését egyötödük feltételezi.

A rendelkezésre álló makrogazdasági tendenciák szerint az utolsó fél évben a gazdálkodó szféra beruházási aktivitása fokozatosan gyengül. A múlt év első háromnegyedében regisztrált dinamikus fejlesztés-növekedéshez a KKV szektor a maga szerényebb lendületével hozzájárult. Túljutva a konjunktúra csúcspontján, a mérsékelten bővülő értékesítési lehetőségekre és a növekvő kihasználatlan kapacitásokra figyelemmel az új beruházások indítása egyelőre sok vállalkozásnál elveszítette időszerűségét. Áprilisban a KKV szektor beruházási szándéka gyengült, fél éven belül a cégek 41 százaléka tervezi technológiai fejlesztés indítását. A fejlesztések megvalósításához hitelt igénylő cégek aránya alig változik, részesedésük 52 százalék.