Felborulhat-e idén a "komp" - mit hoz 2005 a befektetőknek? Beszélgetés Szabó Lászlóval, a Concorde Alapkezelő vezérigazgatójával

Pénzcentrum

2005. március 7. 10:09

Klikk a képre!"Széllel szemben is lehet" címmel négy évvel ezelőtt olvashatták olvasóink két részes interjúnkat az azt követő évben az "Év Alapkezelő"-jének választott Szabó Lászlóval, a Concorde Alapkezelő Rt. vezérigazgatójával. A beszélgetés óta eltelt négy évben a hazai értékpapírpiacot figyelemmel követők mélységeket és magasságokat egyaránt tapasztalhattak, s maga a befektetési alap piac is hatalmas felfutáson, majd komoly visszaesésen ment keresztül. Mi történt a Concorde Alapkezelővel az elmúlt években, milyen tervei vannak a jövőre vonatkozóan, s nem utolsósorban mit vár a részvény-, kötvény- és forint piactól az idei évben Szabó László, a piac által is elismerten egyik legsikeresebb hazai intézményi befektető?

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Portfolio: Milyen éve volt tavaly az alapkezelő piacnak és a Concorde Alapkezelőnek?

Szabó László: A Concorde Alapkezelő által kezelt vagyon 45 százalékos növekedés révén 2004 végére meghaladta a 70 milliárd forintot. Ezzel a nagyságrenddel nagyjából a nagy hálózattal, de csoporton belül nyugdíjpénztárral nem rendelkező banki vagyonkezelők szintjén mozgunk, amelyet jó eredménynek tartunk tekintettel arra, hogy értékesítési hálózat nélkül, egy irodából végezzük tevékenységünket. Ezt a hátrányunkat csakis jó hozamokkal tudjuk ellensúlyozni.
Több mint tíz éve végezzük a vagyonkezelést, s úgy érezzük "lassan leesik" a piacnak, hogy lelkesen és eredményesen dolgozunk. Nem túl gyors tempó, de a tendencia bíztató. Ami ennél fontosabb és talán elgondolkodtató, hogy lényegében az egyetlen jelentős méretű független vagyonkezelő cég vagyunk Magyarországon.

Speciális adottságaink - szolgáltatásainkat elsősorban professzionális intézmények számára végezzük - révén ebből csak kisebb részt képviselnek a nagyobb nyilvánosságot kapó befektetési alapok, de az ott elért 33 százalékos bővülésre is büszkék vagyunk, főleg annak a tükrében, hogy mi történt az alapok piacán. Ott ugyanis 2004 folyamán megtört az alapok nettó eszközértékének dinamikus növekedése, az állampapírpiac összeomlása negatívan hatott a leglényegesebb eszközcsoport, a kötvényalapok népszerűségére. Mivel a kötvényalapok nettó eszközértéke az év folyamán 150 milliárd forinttal csökkent, az év nagy részében alacsonyabb volt a magyarországi alapokban befektetett össztőke, mint az év elején.

P.: Mit vársz a 2005-ös évtől?

Sz.L.: A 2005-ös évtől azt várjuk, hogy az alapok piaca jelentősen bővülni fog. Jellemzően az elmúlt hónapok teljesítménye határozza meg az alapokba beáramló pénzek mértékét. A 2004 utolsó és 2005 első hónapjai nagyon jók voltak teljesítmény tekintetében, a múltbéli hozamok pedig vonzóak a befektetők számára. A Concorde esetében az első két hónapban 20%-kal nőtt a befektetési alapokban lévő vagyon. Ez a tendencia természetesen más alapkezelőknél is megfigyelhető.

P.: Mely alap típusokban látsz piaci átlagot meghaladó eszközérték növekedést az idei év hátralévő részében?

Sz.L.: A radikális részvénypiaci mozgások miatt nyilvánvalóan a részvényalapok nettó eszközértéke növekedik a legmarkánsabban. Részben az árfolyamnyereség miatt, részben pedig azért, mert a kimagaslóan magas hozamok "lépesmézként" vonzzák a befektetőket.
Mi ugyanakkor a hozzánk érkező ügyfeleknek folyamatosan a diverzifikáció és a több lábon állás fontosságát hangsúlyozzuk. Bár talán a jó hozamok azok, amelyek becsalogatják az irodánkba az ügyfeleket, nagyon fontosnak tartjuk elmondani, hogy függetlenül attól, hogy mit gondolnak a következő egy-két hónaptól, egy hosszú távú és kiegyensúlyozott befektetési politikát kellene követniük. Alapcsaládunk kész arra, hogy általuk az adott befektető számára optimalizált befektetési portfoliót ki lehessen alakítani.

P.: Segítitek-e az ügyfeleiteket valamilyen módon az egyes alapjaitok közötti eligazodásban, mikor, milyen arányban váltsanak az egyes alaptípusok között?

Sz.L.: Nem hiszek abban, hogy a befektetők tökéletes időzítéssel tudnak ugrálni a különböző befektetési instrumentumok között. Ha megnézzük az alapokba áramló pénz általános tendenciáit, az tűnik ki a számokból, hogy amikor olcsó egy adott befektetési eszköz, az ilyen típusú alap befektetési jegyeit a befektetők inkább eladják (lásd olcsó kötvényalapok eladása 2004-ben), és amikor egy instrumentum felértékelődik és visszamenőlegesen jó hozamokat mutat, akkor megnő az iránta való kereslet. Ez azt mutatja, hogy az átlagos befektető inkább a már jó piaci teljesítményt nyújtó, így egy kicsit megdráguló alapokat favorizálja. Ez a hosszú évek óta a világ sok országában egyértelműen megfigyelhető tendencia azt bizonyítja, hogy a befektetőknek az időzítési képessége "nem mondható kivételesen jónak". Ha elfogadjuk a hosszú évek statisztikáiból adódó igazságot, akkor a mi megközelítésünk a helyes, amikor próbálunk az ügyfeleinkkel minél többet beszélni egy befektetési portfolió kialakításának szükségességéről. Sokkal inkább olyan diverzifikált portfoliót ajánlunk nekik, ami az ő hosszú távú kockázatviselő képességükkel konform, s nem arra biztatjuk, hogy próbálja meg kitalálni melyik eszközcsoport fog a legjobban teljesíteni a következő három hónapban. Nagyon fontos megemlíteni, hogy a mi ügyfeleink (és általában az alapokat vásároló befektetők) nem tőzsdei spekulánsok, azaz kis kockázat mellett a piacot kevésbé szorosan követve próbálnak meg hosszútávon érdemleges reálhozamot elérni.

P.: A befektetések diverzifikációjáról beszélve mi a véleményed a földrajzi diverzifikációról. Milyen lehetőséget tudtok kínálni azoknak a befektetőknek, akik nem kizárólag magyar értékpapírokban akarják tartani megtakarításaikat?

Sz.L.: Van egy nemzetközi alapunk, amely egy world index alapján fektet be, tehát a világ részvénytőzsdéinek a kapitalizációja alapján van súlyozva. Általa elég könnyen és olcsón követhető a világ részvénypiacain devizában elérhető átlagos hozam. De a vagyonkezelt ügyfeleink részére nem csak saját termékeket veszünk, hanem lehetőségünk van bármilyen más befektetési eszköz megvételére. Néha szoktunk ezzel is élni. Köthetünk határidős vagy opciós ügyleteket a magyar tőzsdén éppúgy, mint a kinti tőzsdéken. Erre mind a szerződéses lehetőségeink, mind a tárgyi és szellemi infrastruktúra adott. Az elmúlt években ugyanakkor nem preferáltuk ezeket a befektetéseket, mert bíztunk a forint erejében és a hihetetlenül magas magyar reálkamatszint kihagyhatatlan volt. Lassan - vagy talán nem is annyira lassan - ez a helyzet változik. Összetettebb, színesebb portfoliókat látok magam előtt a következő években.

P.: Milyen összeget kell betenni egy ügyfélnek a Concorde alapokba ahhoz, hogy segítsétek a befektetési döntésében?

Sz.L.: Bárkinek, aki megkérdezi a véleményünket, segítünk. Nem szoktuk megkérdezni, hogy éppen mennyi pénzt fizetett be a pénztárba 5 perccel korábban.

P.: A befektetési alapok menedzselésén túl foglalkoztok-e privát vagyonkezeléssel?

Sz.L.: Ügyfeleinknek két típusú szolgáltatást nyújtunk. Egyrészt akár 10 Ft-tal is lehet Concorde-os alapok befektetési jegyeit vásárolni, másrészt az 50 millió Ft feletti összeggel rendelkező ügyfelek választhatnak egy ún. magán portfoliókezelési szolgáltatást. Természetesen ez utóbbihoz egy sokkal-sokkal alaposabb ügyfélkiszolgálás tartozik, mintha valaki csak megveszi az alapok befektetési jegyeit, de az alapcsaládunk segítségével, illetve a privát portfoliókezelés esetében minden egyéb instrumentum segítségével könnyedén ki tudunk keverni bármilyen igénynek megfelelő portfoliót. A portfoliókezelésnél fontosnak tartom megjegyezni, hogy a szerződés sikerdíj központú. Ha nincs jó hozam, nincs többletköltség a sima alapvásárláshoz képest.

P.: Milyen csatornákon keresztül vásárolhatnak az érdeklődő befektetők alapjaitok befektetési jegyeiből?

Sz.L.: Az alapok a Concorde budapesti és szegedi fiókjában, ezenkívül két kereskedelmi bank privát banki hálózatában hozzáférhetők. Emellett a Concorde Direct-en keresztül interneten keresztül is vásárolhatóak befektetési jegyeink.

P.: Hogyan látod a forint és a magyar kötvénypiac kilátásait?

Sz.L.: Két dolog nagyon erősen védte a forintot az elmúlt egy évben. Az egyik a nagy kamatkülönbség a fejlett piacok kötvényeihez képest, ahol a befektetők negatív reálkamatokkal szembesültek. A másik, hogy a legtöbb ember nagyon pesszimista volt a forinttal kapcsolatban. A forintot sokan shortolták, a legtöbb nemzetközi elemző szélsőségesen pesszimista volt a forint kilátásait illetően. Aki akart, 2004 első felében eladott, így "üres volt a komp". Bangladeshben havonta borulnak fel kompok, de arról még nem hallottam, hogy egy üres komp felborult volna. Míg 250-255 körül mindenki nagyon pesszimista volt a forinttal kapcsolatban, most a sáv széléhez közelítve egyre több az optimista nyilatkozat a közép-európai tőkebeáramlás tapasztalatai nyomán. A komp lassan telik meg az utasokkal, így jobban oda kell figyelni, mert mostantól bármi történhet. A devizapiac pedig nem kevésbé veszélyes, mint a Gangesz.

P.: Hogyan tud egy átlagos magyar befektető felkészülni egy esetleges forintgyengülésre? Milyen javaslatod, ajánlatod van az ettől tartó befektetők számára?

Sz.L.: A befektetési alapcsaládok ma már nagyon kiterjedtek. Ha az ember egy nemzetközi diverzifikációt meg akar oldani, akkor ezt könnyen és olcsón meg tudja valósítani - nem kell bonyolult és drága instrumentumokat vásárolnia. A nemzetközi kötvény és részvény alapok segítségével nagyon könnyen tudja megosztani a deviza kockázatokat. Ugyanakkor mindenkinek azt is át kell gondolnia, hogy miben számol. Egy jövedelmét Magyarországon megkereső, 99%-ban forintban költő ember számára egy 4-5%-os euróval szembeni forintgyengülés nem feltétlenül jelent problémát, hiszen az inflációban egy ilyen limitált változás nem fog drasztikus emelkedést okozni. Számára a forintnak csak egy elképesztően nagy arányú gyengülése jelent kockázatot, hiszen az az infláción és a kamatokon keresztül ténylegesen gondot okozhat. Mérsékelt gyengülés esetén tehát az euró nem sokban tér el az az új zélandi dollártól. Ugyanakkor míg senkinek nem jut eszébe új zélandi dollárban kifejezni a hozamát, az euróval valahogyan másképpen vagyunk.

Természetesen más a helyzete azoknak, akiknek jelentős devizahitelük van. Nekik tényleges nyitott pozíciójuk van, kockázatot vállaltak a deviza ügyletek megnyitásával, ezért sokkal jobban oda kell figyelniük e kockázat kezelésére.

P.: Milyen javaslatod van a devizahitel, vagy devizalízing szerződéssel rendelkezők számára?

Sz.L.: Azt gondolom, hogy a deviza instrumentumoknak a vonzereje a kamatkülönbözet jelentős csökkenésével és a forint sávszélhez való nagyon erős közelítésével most már jóval kevésbé vonzó, mint volt egy évvel ezelőtt. Nem csodálkoznék azon, ha - amennyiben erre a szerződések lehetőséget adnak - a devizahitelt felvevő tudatos pénzügyi gondolkodók lépnének, és a devizahiteleiket átváltanák forint alapú hitelre, besöpörve a devizahitelen az árfolyamnyereséget, élvezve az eddig fennálló alacsony kamatokat. Hiszen mindig egy potenciális nyereséget kell összehasonlítani a fennálló kockázatokkal. A forint további erősödésének nagyon kicsi a tere, a kamatkülönbözet csökkent - tehát keveset lehet rajta keresni, és nagy kockázatot kell felvállalni érte. Ez a dolog sokkal kevésbé vonzó, mint volt kb. egy éve.

P.: Hogyan látod a kötvény- és részvénypiaci kilátásokat?

Sz.L.: Az első és legfontosabb: ha mind a három fontos piacot megfigyeljük, mindhármon a forint eszközök erőteljes felértékelődését tapasztalhatjuk. Nem mondhatjuk azt, hogy a részvénypiac emelkedik, vagy a forintpiac emelkedik, vagy a kötvénypiac drágul. Mindhárom piac markáns nyereséget könyvelhetett el az év eleje óta, mivel egy nagyon masszív tőkebeáramlás van a régióban. Nem csak a forinteszközök drágulnak, hanem ugyanezek a részpiacok a környező országokban - Lengyelország, Szlovákia, Csehország - szintén hasonló nyomás alatt vannak. Ezeknek a közép-európai országoknak minden pénzügyi piaca a beáramló tőke nyomása alatt áll, s nem nagyon tudnak ezzel mit kezdeni. A csehek hiába vágták le 2,5%-ról 2,25-re egy pár hete a jegybanki alapkamatot, nem tudtak gyengülni. A szlovákok hiába vágták le 4%-ról a kamatokat 3%-ra, tovább folytatódott a korona erősödése. Lengyelországban hiába mondott le a gazdasági miniszter, azóta jelentős zloty erősödés volt. Ez a nagyon durva, "mindent veszünk" típusú dolog azt láttatja, hogy rövid távon a fundamentumoknak nincs túl nagy szerepe... Nehéz okosnak lenni, hiszen azt kellene eltalálni, hogy ez a tőkebeáramlás meddig tart, és mikor ér véget. Jelenleg speciális tényezők mozgatják a piacokat, így hagyományos, logikus, racionális befektetői magatartással nem biztos, hogy nagy rövid távú sikereket lehet most elérni.

P.: A már az EU-hoz csatlakozott országokba beáramló tőke mellett a következő célpontok az EU-hoz a következő körben csatlakozó román, bolgár, esetleg horvát piac lehetnek. Látod-e esélyét egy hasonló konvergencia sztori megismétlődésének ezekben az országokban a következő években?

Sz.L.: A tőkebeáramlás, amit a közép-európai fejlettebb országok piacán megtapasztalhattunk, ugyanúgy érinti ezeket a kevésbé fejlett piacokat is. Minél kevésbé likvid egy piac, az egységnyi tőke annál nagyobb árfolyammozgást okoz az adott piacon. Ez a szabály jól fellelhető a bolgár, horvát és román tőzsdénél is. Az, ami bejött néhány nyugat-európai országnál - a konvergencia sztori - láthatóan most már másodszor bejött a közép-kelet európai országokban, s sokak szerint ez függvényszerűen működik az elkövetkezőkben is. Ha megnézzük a román lejt, a román kötvényeket és a román equity piacot, akkor ugyanazt tapasztaljuk, mint a magyaron, csak nagyobb volatilitással. Ugyanaz a tendencia van, amiről az előbb beszéltem. Mindent vesznek válogatás nélkül, nincs kockázat csak lehetőség.

P.: Hogyan látod a hazai intézményi vagyonkezelési piacon a Concorde pozícióját?

Sz.L.: Az intézményi vagyonkezelést a 90-es évek közepén kezdtük el építeni, amikor a legtöbb nyugdíjpénztárnak már megvolt a vagyonkezelője, kvázi nulláról kellett felépítenünk az üzletünket, hálózat és különösebb kapcsolatok nélkül. Amire hagyatkozhattunk: az ügyfelek jó kiszolgálása meg a jó hozamok. Az 1997-98-as időszak vízválasztó volt ebben a tekintetben, hiszen akkor nagyon sok pénztár megégette magát. Azok a pénztárak, akik már akkor velünk dolgoztak, nagyon szépen átvészelték ezt a kritikus időszakot. Ez a renoménkat jelentősen megdobta, és egyre több pénztár mert kísérleti jelleggel szerződést kötni velünk. Büszkék vagyunk arra, hogy a pénztárak 99%-a, aki egyszer nekünk bizalmat szavazott, mind a mai napig ügyfelünk. A pici portfoliók, amiket kísérleti jelleggel megkaptunk, mára gyakran a legnagyobb portfoliókká váltak az adott pénztár vagyonán belül. Ott, ahol versenypiac van, ahol az intézmények versenyeztetik a vagyonkezelőket, mi az egyik piacvezetőnek tekintjük önmagunkat. Mivel nincs saját nyugdíjpénztárunk, így minden megbízásunkat versenyeztetés útján nyerjük el. Jól teljesítettünk az elmúlt években, de tudjuk azt, hogy a következő években is nagyon jól kell teljesíteni, mert ez az egyetlen módja annak, hogy továbbra is élvezzük az ügyfeleink bizalmát.

P.: Milyen céljaitok vannak 2005-2006 év végére? Nagyságrendileg mekkora kezelt vagyon növekedéssel számolsz az üzleti terveidben?

Sz.L.: Terveink szerint a következő két évben meg fogjuk haladni a 100 milliárd forintos kezelt vagyont. Alapjainkat tovább bővítjük, új érdekes, speciális alapok is be fognak kerülni a kínálatba.
Ezek mellett évek óta készülünk arra, hogy a magyarországi piacon elért befektetési sikereinket a nemzetközi piacokon is kamatoztassuk.

Klímaválság, AI, bizonytalan pénzügyek: milyenek a kilátásai egy fiatal magyar felnőttnek?

Folytatódik a Portfolio Z generációnak szánt programsorozata: a GEN Z Fest-en arra keressük a választ, hogyan tudnak egyszerre pénzügyileg tudatos döntéseket hozni.

Ezek a cégek a magyar vármegyék legnagyobb munkáltatói: Posta, Spar, Audi a toplista élén

Térképen mutatjuk, hogy az egyes vármegyékben mely vállalkozások foglalkoztatják a legtöbb embert. Előre szólunk: a hazai legnagyobb foglalkoztatók zöme külföldi tulajdonban van.

Mi történik ezekben a gyárakban, üzemekben? Alig tudják megtartani a magyar dolgozókat

A szellemi munkavállalók között meghaladja a 30%-ot, míg fizikai munkatársak esetében nem ritka az 50-60%-ot meghaladó fluktuációs ráta.

Ezért nem vesznek fel sok magyart álmai állásába: itt hibáznak, a cégek is sokat buknak ezen

A vállalatok vonzóvá akarják tenni a pozíciókat a munkavállalóik és ügyfeleik szemében, ezért jól csengő, imponáló neveket adnak a munkaköröknek.

Így lehet igazi luxusban élni magyar nyugdíjasként: elárulta hosszú életének titkát a 99 éves Sári néni

A CashTag stábja Pécsre utazott, hogy meglátogassa a 99 éves, aktívan tevékenykedő Sári nénit.

Ennek rengeteg magyar dolgozó örülhet: így szabályoznák újra a digitális munkavégzést

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról.

Itt vállalnának külföldön munkát az élelmes magyarok: így keresik a lehetőségeket, elég jól járhatnak

Ausztrália a legkívánatosabb célország a munka miatt költözni vágyók számára és London vezeti a városok listáját.

Kiderült, innen érkeznek külföldi melósok a győri Audi-gyárba: létszámstopról is vallott a vállalat

Foglalkoztatnak külföldi munkavállalókat az Audi Hungáriánál, többségük a Volkswagen Konszern más országokban működő gyáraiból érkezik Győrbe.

Orbán Viktor: "reszkethetnek az irodisták, a jogászok, a fogalmazók és a programozók"

A miniszterelnök szerint ma a magyar gazdaság gerincét a szakmunka, a szakmunkások, a szakiparosok adják.

Rengeteg magyar fiatal veszítheti el hirtelen az állását: nem becsülik semmire a munkájukat?

Még mindig bőven van tér a fejlődésre a munkahely megítélésében a fiatal dolgozók körében.

Újabb pszichés betegség gyűjti áldozatait: sok szülőt érint, mégsem beszélünk róla

Anne Helmes két gyermek nevelése mellett teljes munkaidőben dolgozik és gyakran küzd az elszigeteltség és magány érzésével otthoni munkavégzés során.

Ismét tömegesen mennek a magyarok Ausztriába: sokan azt hiszik, ott még kolbászból van a kerítés

Januárról márciusra csökkent a külföldi munkavállalók száma Ausztriában, így gőz erővel toboroznak az osztrákok a nyári szezonra.

Elképesztő, mennyit keresnek a magyar bírók: emelést szeretnének, de mi lesz ebből?

Nagyon rég nem kaptak béremelést a bírók és más jogi alkalmazottak a bíróságokon, és a helyzet már eddig is komoly elvándorlást okozott.

Bruttóban 605, nettóban 417 ezer? Pontosan ennyit keres az átlag Magyarországon havonta a KSH szerint

A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban a KSH friss közlése szerint.

Leesik az állad: ennyit keres egy szoftverfejlesztő az Amazon Prime streaming-szolgáltatónál

Az álláslehetőségek bőséges repertoárja tárul elénk a programmenedzserektől kezdve egészen a szoftverfejlesztőkig.

Hiába nem teljes állás, rakat pénzt fizetnek érte: heti 8 óra munkáért 200 ezer forintot is adnak itthon

Lassan itt van a nyári szünet és beindul a turizmus időszaka, amivel párhuzamosan a diákmunka piac is erőteljesebb lendületet vesz.

Vallott a vendégmunkásokról a Wolt: ezzel találkozhatnak a vásárlók

Nem alkalmaz vendégmunkásokat a Wolt – válaszolta a futárcég újságírói megkeresésre.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír