A külkereskedelem-statisztika 2004. évi tapasztalatairól és a 2005. év főbb változásairól

Számos komoly kihívással volt kénytelen tavaly szembenézni a KSH a külkereskedelmi statisztikák készítése folyamán. Ezek közé tartozott az ÁFA szabályok megváltozása, a regisztrációs adó módosulása, a Vámunióba történő belépés illetve a vámrendszer egyéb módosulásai. A csatlakozás után a vámáru-nyilvántartás új rendszere technikai problémák miatt nem indult el, a regisztrációk manuális formában történtek. Ez a KSH munkáját is megnehezítette, jelentős volt az adatvesztés.

A külkereskedelmi statisztikák készítésénél a hivatal erősen támaszkodik az ÁFA bevallás adataira. Mivel az ÁFA bevallás rendszere májustól érdemben változott, ezért a KSH is módosítani volt kénytelen korábbi gyakorlatán. Az új bevallási rend eddigi formája a KSH főosztályvezetője szerint a korábbinál kevésbé informatív, emiatt az idei év egyik nagy kihívása lesz, hogy ez változzon. A statisztikai követelményeket csak részben vette figyelembe az új bizonylati rend.

A vámunióba történő belépés kapcsán számos intézményi változás történt az ÁFA bevallási rend módosulásán túl is. Több vámhivatalt bezártak, aminek nem várt következményei lettek. A bezárások miatt többször előfordult, hogy már exportengedéllyel rendelkező vállalatok lebonyolították a kivitelt, ugyanakkor a kivitelt igazoló okmánnyal a hivatalok bezárása miatt már probléma volt, az a statisztikákba így nem tudott bekerülni. Emiatt fordulhatott elő, hogy a tényleges folyamatokat az átállás időszakában sok esetben nem lehetett rekonstruálni, melyet a KSH szakértői becsléssel próbált korrigálni. Ehhez az iparstatisztikai adatokat és egyéb vállalati felméréseket hívták segítségül. Kelecsényiné elmondta, hogy a KSH becslése szerint ebből következően 35 mrd Ft-nyi export eshetett ki a márciusi adatokból.

A májusi csatlakozás körül nemcsak az exportdinamika visszaesését, de az import indokolatlannak tűnő meglódulását is tapasztalni lehetett. A behozatal egyrészt az ún. taktikai vásárlásokkal magyarázható, mely az adminisztratív rendszerrel kapcsolatos bizalmatlanságokkal, illetve a módosuló vámkontingensekkel állt összefüggésben. A KSH adatai szerint pl. jelentősen nőtt a színesfém import Ukrajnából a csatlakozás előtt.

Másik oldalról a Csatlakozási Okmány rendelkezik a csatlakozás időpontjában valamely felfüggesztő jellegű eljárás (vámraktározás, ideiglenes behozatal, aktív feldolgozás stb.) alatt álló közösségi áruk vámkezeléséről, a megkezdett vámeljárások lezárásával, úgynevezett technikai EV (vámáru-nyilatkozat) alkalmazásával. A statisztika ezt az árumennyiséget a nemzetközi ajánlások alapján, a közösségen belüli importban veszi számba. E tételek adatforrása nem az uniós forgalom megfigyelésére kialakított Intrastat-adatgyűjtés, hanem a vám által kiállított bizonylatok (ún. technikai EV-k). A KSH eddig közzétett külkereskedelmi termékforgalmi adataiban a vámadatok feldolgozásával (az említett technikai EV-ken) jelentett teljes forgalom is szerepelt. 2004. május-november között a csatlakozással összefüggésben az importban elszámolt átmeneti tételek értéke 295.5 milliárd forint volt.

Az adatok felülvizsgálatát az tette szükségessé, hogy a technikai EV-k nem tartalmaztak elegendő információt a statisztikai számbavétel körébe tartozó ügyletek megkülönböztetésére. A forgalomba nem tartozó adatoktól megtisztított állomány előállítása csak külön vállalati adatgyűjtésen alapuló statisztikai szakértői becsléssel vált lehetségessé. Az utólagosan elvégzett vállalati adatgyűjtés során a KSH felmérte e forgalom tartalmát és összetételét.

Ennek alapján az alábbiakat állapította meg a KSH:

• Az adatokban 109.2 milliárd forint értékben (37%) szerepelt olyan importforgalom, mely vagy ideiglenes jellegű, tehát az alkalmazott módszertan szerint nem kell számba venni (pl. vásárokra, kiállításokra stb. a visszaszállítás igényével szállított termékek) vagy már korábban - a tényleges behozatal idején - szerepelt a statisztikában, mint aktív feldolgozásra (bérmunkára) szánt anyag. Ezeket a tételeket törölték a forgalomból.


• 81.3 milliárd értékű forgalom a vámáru-nyilatkozatok hibás kitöltése miatt, tévesen került az átmeneti tételek közé (ázsiai származású és feladású árukat szisztematikusan európai uniós beszerzésnek tüntettek fel). Ez a tétel a behozatal értékét nem, csak annak relációs szerkezetét módosítja.


• Az átmeneti tételek közül 105.0 milliárd forint értékű termelési és fogyasztási célú behozatal számbavételét továbbra is indokoltnak tartotta a hivatal, a vállalati megkérdezések visszaigazolták, hogy azok elszámolása az előírásoknak megfelelő volt.

Kelecsényiné szerint az idei év egyik nagy kihívása, hogy az Intrastat és az Extrastat rendszert együtt és konzisztensen kezeljék. Célszerű lenne módosítani azokat a bizonylatokat, melyek alapján a KSH az összesített statisztikákat készíti. Amint említettük az ÁFA bevallások fontos inputot jelentenek a KSH külkereskedelmi statisztikáinak becsléseihez. Míg a statisztika azonban a tényleges árumozgásra koncentrál, addig az adó típusú megközelítés a számlamozgásokat tekinti elsődlegesnek. A KSH változtatni kíván becslési modelljén is, és a szakértői becsléseknek a közgazdaságilag értelmezhető információnyerés céljából nagyobb szerepet kíván adni.

Publikációs rend

A KSH első becslését a külkereskedelmi statisztikákra a tárgyidőszak után 40 nappal adja. Ilyenkor az adatok kb. 50%-os feldolgozottságot mutatnak, a maradékot a hivatal becsli. A részletesebb közzététel a tárgyidőszak után 63 nappal következik. Termékszintű adatokat a KSH ilyen gyorsasággal eddig nem becsült, erre ma került sor először. A 2004-es végleges adatok 2005 szeptember 1-jén lesznek ismertek.

Néhány magyarázat:
2004. május 1-től a korábbi vámnyilvántartás helyett egy statisztikai adatgyűjtésen alapuló rendszert kell a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által kijelölt szervezeteknek megvalósítani.

Az Intrastat rendszer (ezt a Központi Statisztikai Hivatal felügyeli) az EU belső piacán megvalósuló áruforgalom regisztrálását célzó statisztikai megfigyelési rendszer. Az egységes belső piac létrejöttével megszűnik a lehetősége annak, hogy az egyes tagállamok közötti kereskedelem alakulását a vámstatisztikák alapján kövessék. A megoldást az Intrastat rendszer bevezetése jelenti, amely statisztikai bejelentési kötelezettséget ír elő a résztvevő vállalatoknak.

A vámunióban a külkereskedelmi statisztika másik része az ún. Extrastat. A Közösségen kívüli országokkal folytatott kereskedelem figyelésére - a jelenlegivel azonos szisztéma alapján- a vámbizonylatok adatain alapuló Extrastat jelentés a mérvadó. A folyamat statisztikai nyomon követéséhez ezután is a VPOP szolgáltatja az adatokat a KSH-nak.