2004: négy év óta a legkedvezőbb esztendő

Az újonnan csatlakozott EU tagországoknál a külső egyensúlyhiány (Szlovénia kivételével) továbbra is magas, de az államháztartási egyenlegek többnyire kismértékben javulnak. A nyár vége óta ismét lassul az infláció. A magas munkanélküliség (13.6%) azonban az előző évekhez képest felgyorsult gazdasági dinamizmus mellett sem csökkent érdemben.

A magyar gazdaság a GDP és számos egyéb növekedési mutató (ipari termelés, beruházások, export) alakulását tekintve 2004 négy év óta a legkedvezőbb esztendő lehet. Az év első fele 4%-ot meghaladó GDP-bővülést, 10% feletti ipari fellendülést hozott. A későbbiekben a növekedés alábbhagyott - a belgazdasági feszültségek mellett a nemzetközi konjunktúra alakulását is tükrözve. A növekedés az év egészében is elérheti vagy megközelítheti a 4%-ot.

Az ipari termelés idén 6.5%-kal bővülhet. A beruházás kiemelkedő ütemben (10%-kal), a magánfogyasztás a 2002-2003. évinél jóval lassabban (3% alatti ütemben) nő, az előző évek dinamikus növekedése után idén stagnáló reálkeresettel összhangban.

A makrogazdasági gondok a 2003. évinél magasabb (az utóbbi hónapokban már mérséklődő) inflációban, a foglalkoztatottság újabb keletű csökkenésében, továbbá az új EU-tagországok között a legmagasabb folyó fizetésimérleg-hiányban, az államháztartási egyenleg alig érzékelhető javulásában, végül a magas kamatokban fejeződnek ki.

A fiskális politika nem volt hatékony a korábban felhalmozódott hiány csökkentésében. Számos bizonytalanságot és kockázatot tartalmaz a jövő évi költségvetés tervezete is. A makacs és nehezen kezelhető fiskális deficit nem sajátos magyar probléma - a hazai deficit mértéke és várható alakulása a drága és kockázatos finanszírozás és az eurózónához tervezett csatlakozás szigorú feltételrendszere miatt mégis felettébb aggályos.

Az MNB túlzottan óvatos kamatcsökkentési politikája következtében a forint árfolyama az év utolsó hónapjaiban is a sáv erős széléhez közel maradt. Ez az állapot a belföldi termelők összességét sújtja. Emellett a magasan tartott kamatok által generált erőteljes tőkebeáramlás és túl erős árfolyam a befektetői magatartás esetleges hirtelen megváltozásával járhat.

A növekedés belső és külső korlátait figyelembe véve, de feltéve, hogy határozott előrelépés történik az egységes gazdaságpolitika kialakítása felé, 2005-ben a magyar gazdaságban az idei második félévi folyamatok folytatódására számít a Kopint Datorg, a GDP-nek az idén várhatóhoz hasonló ütemű növekedését (3.9%) prognosztizálják. Az ipari termelés dinamikája kevéssel csökkenhet (8%-ra). Az export feltehetően lassul. Ezt nem ellensúlyozza a háztartási fogyasztásnak az emelkedő reálkeresetek és egyéb jövedelmek bővülő jövedelmek közepette megvalósuló növekedése, s a várt dinamikus beruházási tevékenység sem. A kamatcsökkentések folytatódása és a forint valamelyes gyengülése mellett is az infláció további lassulását várják.