2019. szeptember 23. hétfő Tekla

A kiváltságosoknak még mindig jár a devizahitel: jól járnak?


Sokak gyomra rándul görcsbe ma Magyarországon, ha valaki kiejti azt a szót, hogy devizahitel. Ez a termék nem csak a köztudatban él rendkívül negatív formában, de még a banki kínálatból is eltűnt. Pedig kevesen tudják, hogy valamilyen formában még mindig létezik Magyarországon devizahitel: a fogyasztási hitelek egy részének törlesztése még mindig devizaelszámolás alapján történik, és aki nagyon akar, ma is fel tud venni ilyen hitelt. A kérdés csak az: megéri-e?

Magyarországon a devizahitelezés a 2000-es évek végén hatalmas katasztrófához vezetett: a devizában eladósodott magyar lakosság törlesztői elszálltak, és még mindig rengetegen vannak azok, akik az akkor felvett hiteleik többszörösét nyögik hónapról hónapra. Az utóéletét a dolognak ismerjük: a szereplők azóta is egymásra mutogatnak, bírósági döntések sora születik, és még a bankszektor szereplőinek véleménye sem egységes azzal kapcsolatban, hogy kié is a felelősség.

Fix hitelekért keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

Hogy mi vezetett idáig, illetve mi volt az oka annak, hogy a devizahitelesek élete ment tökre, sokak lakása úszott el? Miért vették fel tömegesen a devizahitelt, ha ennyire kockázatos termék? Egyrészt sokan nem tudták, hogy kockázatos-e (itt megint felmerül a kérdés: ez kinek a felelőssége?), másrészt sokkal olcsóbb volt, mint a forinthitel. Azok a magyarok, akik akkor a devizahitel mellett döntöttek, valójában sokszor nem is voltak döntéshelyzetben: a forinthitelt magas kamatai miatt nem tudták volna felvenni. Azaz picit túlnyújtózkodtak azon, ameddig a takarójuk ért. És nem volt szerencséjük, mert a forint árfolyama gyorsan bezuhant (érdekesség, hogy maga a devizahitelezés mesterségesen erősítette a forintot, hosszú távon azonban a devizakereslet miatt kódolva volt a gyengülés. De ez csak mellékes hatás volt, a forint nem emiatt omlott össze).

Mi a baj a devizahitellel?

Azt is tudni kell, hogy a devizahitel valójában forinthitel, az elszámolás azonban devizában történik. A devizahitel felvételének akkor van értelme, ha alacsonyabbak a devizahitel kamatai, mint a forinthitelé - a kétezres években ez a helyzet állt fenn. A baj akkor van, ha a hazai valuta leértékelődik a külföldivel szemben, ekkor a devizehitelesek nagyon ráfáznak, hiszen a törlesztőjük drasztikusan megugrik.

Biztonságos hitelekért keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

Sokan a változó kamatozású hitelekhez hasonlítják a devizahiteleket, és a korábbi krachból tanulva ma inkább fix hiteleket választanak. Ezt a kettőt azonban össze sem lehet hasonlítani: a kamatkockázat annyit tesz, hogy adott esetben a meglévő tőketartozásunk feletti havi kamatterhek nőnek - ennek mértéke azonban törvényileg maximált (pontosabban a kamatfelár maximált, a referenciahozamok ugyanúgy elszállhatnak). Ha azonban végtörlesztünk, akkor csak a meglévő tőketartozást kell törlesztenünk, olyankor már senkit nem érdekel a kamat.

A devizahitelnél más a helyzet: ha ott elszáll a hazai deviza, akkor brutális módon nő meg a tőketartozásunk - azaz lehet, hogy a felvett 10 milliónk ezután már 20 milliót ér. Ha végtörleszteni akarunk, akkor ennyit kell fizetnünk a banknak. Hogy mi a helyzet az előbb ismertetett kamatkockázattal? A devizahitelnél ugyanúgy fennáll az is. Ami azonban a hátránya, az az előnye is lehet: ha a hazai valuta erősödik meg, akkor bizony csökken a törlesztőnk. A magyar devizahitelesek esetén viszont pont az ellentéte történt.

Van-e még devizahitel?

A rövid válasz az, hogy nincs. A devizahiteleket 2010-ben betiltotta a kormány (az EU szerint a közösségi jogba ütköző módon), így ma már nem lehet lakossági hitelt külföldi devizában felvenni. Ha az állományt nézzük, akkor is ez a helyzet, a forintosítás után alig maradt már lakáshitel, amit deviza elszámolás szerint törlesztenek.

Természetesen az ügyfeleknek nem tetszett, hogy a forintosítás az új, kedvezőtlenebb árfolyamon történt, és nem a régin. Ezt sajnos máshogy megoldani nem biztos, hogy lehetséges lett volna. Mindenesetre az azóta is romló forintot látva még így is jól jártak a devizahitelesek, hogy konzerválták a meglévő állományt.

A fogyasztási hiteleknél azonban más a helyzet. Ha megnézzük az MNB statisztikáit, azt látjuk, hogy a személyi hiteleknél az állomány 2015-ben futott ki, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig még mindig van külföldi elszámolású hitel. Ennek kamatai ráadásul nagyon alacsonyak:

De a gépjármű-vásárlási hitelek esetén is van állomány, itt is alacsony kamatokkal találkozhatunk. Mindenesetre azt azért hozzátennénk, hogy az alacsony kamatok csak enyhítik az adós kárát, hiszen az árfolyamváltozással sokkal rosszabbul jártak, mint amilyen jól jártak az alacsony kamatokkal.

Ennek ellenére ma még mindig létezik devizahitel. Aki akar, az meg tudja oldani, hogy euróban vagy svájci frankban, esetleg japán jenben vagy dollárban szerezzen hitelt. Ezek közül a legkönnyebb az euróban felvett hitel. Ha valakinek például külföldről érkezik a jövedelme, akkor jellemzően felvehet külföldi banktól hitelt. Ugyan nem elterjedt dolog, de hitelközvetítők is kínálnak euro alapú hitelt - ez még mindig devizahitelnek minősül. És ahogy írtuk, a meglévő állományban még mindig kimutatható bizonyos mennyiségű, máig devizában elszámolt (jellemzően fogyasztási) hitel.

Manapság azonban a világon semmi értelme nincs a devizahiteleknek.

A magyar kamatkörnyezet ma annyira alacsony, hogy egyszerűen semmi értelme nincs devizahitelt felvenni. A forinthitel kamatkockázata ugyanis sokkal alacsonyabb, mint a devizahitel árfolyamkockázata - és ma már nem is sokkal drágább. A vállalatok egyébként még ma is vehetnek fel devizahitelt - más kérdés, hogy rájuk is teljes mértékben igaz az árfolyamkockázat, és esetükben sem feltétlenül érdemes most ezt választani a forinthitel helyett.

Fix hitelekért keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

A Pénzcentrum kalkulátorával könnyedén megtalálhatod a legolcsóbb személyi kölcsönt. Íme, itt egy konkrét példa: kalkulátorunkban 1 millió forintos hitelösszeget és 60 hónapos futamidőt adtunk meg. A törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 20 252 forintos törlesztőrészlettel a Raiffeisen nyújtja (THM 8,97%), de nem sokkal marad el ettől a K&H 22 748 forintos törlesztőt (THM 13,79%) ígérő ajánlata sem. Emellett érdemes még megemlíteni a Cetelem, az MKB, valamint a Budapest Bank konstrukcióját is. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
11
22
33
 Kedvelem az oldalt

A címlapról ajánljuk

Ez már a válság szele: az autóipar után újabb szektorokra terjedhet át a létszámstop
"Nem lehet azt prognosztizálni most, hogy ez a válság hasonló lesz, mint a 2008-as volt, de lesz." Interjú


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Interspar

09.19-09.25
Országos

Spar

09.19-09.25
Országos

Lidl

09.19-09.25
Országos

Aldi

09.19-09.25
Országos

Tesco

09.19-09.25
Országos

Auchan

09.19-09.25
Országos

Kika

09.18-10.01
Országos

Praktiker

09.02-12.31
Országos