Így szedik meg magukat a CSOK-on a bankok: fizethetünk, mint a katonatiszt

Nagy sikere volt a családvédelmi akcióterv programjainak, ezek közül is nagyon népszerű volt a babaváró hitel. A CSOK is nagy népszerűségnek örvend, bár ez nem számít újnak a program egyéb elemihez képest. Akinek lehetősége van felvenni a CSOK-ot, és lakásvásárlásra készül, annak szinte kötelező élnie vele. Pár dologgal azonban jobb tisztában lenni, mert a CSOK - akárcsak a többi lakáshitel - azért rejt csapdákat. Ez pedig nem más, mint a rejtett költségek.

Találd meg a legolcsóbb lakáshitelt a Pénzcentrum kalkulátorában!

Hogy a lakáshitel rejtett költségei mekkorák lehetnek, arra remek példa egyik olvasónk története. a lakásvásárlás előtt az olvasó összegyűjtötte az önrészre elegendő pénzt, a jövedelme lehetővé tette, hogy lakáshitelt vegyen fel, így aztán meg is tudta volna vásárolni a kiszemelt lakást. Csakhogy a lakáshitel és lakásvásárlás egyéb költségeivel annyira nem számolt, hogy végül személyi hitelt kellett felvennie, hogy egyáltalán létre tudjon jönni a tranzakció (pontosabban személyi kölcsönt kellett felvetetnie egy ismerősével, mert az ő jövedelme már nem engedte volna meg a hitelfelvételt). De mi a helyzet a CSOK-nál? Kitér a rendelet a rejtett költségekre, vagy ott is nekiszaladhatunk a falnak? Ezt vizsgáljuk most meg.

Kezdjük a bírálati díjjal, itt ugyanis van némi különbség a CSOK és a sima lakáshitel között. A lakáshitel bírálati díját a bank határozza meg, a CSOK-nál ezzel szemben a rendelet 1,5 százalékban határozza meg azt (de legfeljebb 30 ezer forint lehet). Más kérdés, hogy az egyszerű lakáshitelnél is a legtöbb bank hasonló arányt alkalmaz.

Fix hitelekért keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

A CSOK-nál is van értékbecslési díj, ami jellemzően szintén 30 ezer forint körül alakul, ez így van a lakáshiteleknél is. Az összeg bankfüggő. Az értékbecslés ugyanakkor nem tartalmazza a helyszíni szemle díját, amit ezen felül szintén ki kell fizetni. A CSOK igényléséhez emellett szükség van tulajdoni lapra is, ennek összege pár ezer forint, jellemzően 1000 és 6000 forint körül alakul (ez attól függ, hogy milyen formában kérik azt).

Itt még nem áll meg a rejtett költségek köre. Térjünk most ki egy olyan összegre, amiben ismét eltérés lehet a CSOK-hitel és a lakáshitel között. Ez a folyósítási díj. A bank jellemzően 1 százalék körüli összeget számol fel egy lakáshitel folyósításáért (persze adott esetben ezt el is engedheti), a minősített fogyasztóbarát lakáshiteleknél ez maximált. Ha valaki a CSOK támogatás után igényli a CSOK-hitelt is, ott a bank folyósítási díjat már nem számolhat fel.

Hogy milyen egyéb költségek vannak? A lakáshiteleknél például tudjuk, hogy van ügyvédi munkadíj. Nos, ez a CSOK esetén is van, és jellemzően a vételár 1-2 százalékáig terjed - ez is tetemes összeg lehet. Kell fizetnünk földhivatali illetéket is, ez azonban jelentősen kisebb összeg, pár ezer forint. Adott esetben a NAV-nak is fizethetünk vagyonszerzési illetéket is, de erre több mentességet is igénybe lehet venni. Aztán még szóba jönnek olyan költségek, mint építési engedély, energiatanúsítvány, és bizony egy TB-igazolásra is szükségünk lesz, NAV-igazolás. Ezeket a pár ezer forintos tételeket nem a banknak fizettük. És mit fizetünk még a banknak? Fizetünk természetesen számlavezetési díjat, ha nem a számlavezető bankunknál adjuk be az igénylést.

Lakás vennél? Biztonságos hitelekért keresd fel kalkulátorunkat!

Adódik a kérdés, hogy sima lakáshitel, vagy a CSOK-hitel éri-e meg jobban? Ha csak azt nézzük, hogy a bírálati díj maximált, és a folyósítási díjjal nem kell számolnunk, akkor csak ezt látva is egyértelműen jobb választás a CSOK. De ezek a tételek és az adminisztráció inkább bosszantó és időigényes, mint költséges: ha a CSOK-hitel kamatait nézzük, és pláne ha számolunk a CSOK támogatással, akkor is az jön ki, hogy teljesen egyértelmű, hogy ha tehetjük, érdemes a CSOK-ot választani. De az ügyintézés menetében ne számítsunk egyszerűbb menetre, mint a lakáshitelek esetén.