Ezekre kell odafigyelnie az árfolyamgátasoknak

• Az elszámolás miatt nekik visszajáró összeget (a gyűjtőszámla-tartozás összege erejéig) csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet az árfolyamgát során a bank elengedett nekik (az állam által elengedett részt nem kell tehát belőle levonni), vagyis kicsivel (átlagosan 144 ezer forinttal) kevesebbet kapnak vissza másoknál

• Mivel azonban a gyűjtőszámla-tartozásnál jóval nagyobb összeg jár vissza az árfolyamgátasok nagy részének, ezért a gyűjtőszámlák döntő többsége várhatóan nullára fog csökkenni, vagyis le fog zárulni a gyűjtőszámla

• Akinek azonban még így is maradna gyűjtőszámla-tartozása, annak a gyűjtőszámlája ugyan megmarad, de a normál (BUBOR szerinti) kamatozásán túl nem halmozódik rajta további összeg, ugyanis a "ki nem fizetett" különbözet ezután magához a normál hiteltartozáshoz lesz hozzáírva

• Minden árfolyamgátasra vonatkozik, hogy annak érdekében, hogy az árfolyamrögzítés lehetőségének megszűnése miatt ne növekedjen a törlesztőrészlet, a forintosítási törvény kimondta, hogy a törlesztőrészletnek a jelenlegi szinten kell maradnia egészen addig, amíg az eredeti árfolyamgát is tartott volna (összesen 5 évig, vagyis 2017-2019-ig), kivéve, ha a törlesztőrészlet-emelkedést a hitel kamatváltozása okozza

• A törlesztőrészlet szinten tartása miatt természetesen folyamatosan képződik egy ki nem fizetett különbözet az elszámolás révén csökkentett elméleti és az árfolyamgátas törlesztőrészletnél maradás miatti gyakorlati törlesztőrészlet között

• Ezt a különbözetet nem engedik el részben, mint eddig, hanem folyamatosan hozzá kell csapniuk a bankoknak a normál hiteltartozáshoz, ami miatt az árfolyamgát időszakának lejárta után megnő a törlesztőrészlet (hasonlóan működik tehát a rendszer 2017-2018-ig, mint amilyen az Árfolyamgát I. volt, igaz, gyűjtőszámla nélkül)

• Ha emiatt 15 százaléknál nagyobb mértékben nőne meg a törlesztőrészlet a fixálthoz képest néhány év múlva, akkor meghosszabbodik a hitel futamideje úgy, hogy a törlesztőrészlet lehetőség szerint 115 százalékon maradjon, a legfiatalabb adóstárs esetében se kerüljön a várható lejárat a 75. életév utánra

• Bármikor dönthetnek azonban úgy az árfolyamgátasok, hogy kilépnek az árfolyamgátas fix törlesztőrészletből (ezt a banknak jelezni kell), így megúszhatják a későbbi drasztikus törlesztőrészlet-emelkedést vagy futamidő-hosszabbítást

• Ezt már csak azért is érdemes lehet megtenniük, mert az elszámolások következtében az új, normál törlesztőrészlet nem feltétlenül lesz magasabb vagy jóval magasabb a jelenleg fizetett, árfolyamgátas törlesztőrészletnél. Így nem lesz folyamatosan halmozódó, ki nem fizetett tartozásuk.

• A fenti szabályok a lakáshitelekre és a szabad felhasználású jelzáloghitelekre egyaránt vonatkoznak.

Mit mond az elemző?

A Portfolio elemzője szerint az árfolyamgátasoknak nagyon észnél kell lenniük, érdemes pontosan utánaszámol(tat)niuk, mennyivel ugorhat meg a törlesztőrészlet később, ha most maradnak a törlesztőrészlet rögzítésénél. Mivel az elszámolás révén az elméleti (piaci) törlesztőrészlet egyébként is alacsonyabb lesz az eddiginél, a későbbi sokk elkerülése érdekében érdemes lehet jelentkezniük a bankjuknál, hogy kérjék a törlesztőrészlet-fixálás megszüntetését.