Komoly gyomrosként hatott a magyar kereskedőkre a kormány készpénzes lépése: mi lesz a folytatás?

"Az Országos Kereskedelmi Szövetség a társadalmi egyeztetés keretében találkozott először a készpénzhasználatról szóló törvény tervezett módosításával, és értetlenül áll az előtt" – nyilatkozta Kozák Tamás, a szövetség főtitkára. Az OKSZ a javaslat módosítását kéri a kormánytól, mert az több olyan ponton is kötelezővé tenné a készpénzhasználat biztosítását, ahol kiválóan működnek az elektronikus fizetési formák, nincs semmilyen lakossági igény a készpénzfizetésre, a megvalósítás nem életszerű, viszont komoly költségekbe veri a kereskedőket, az üzemeltetőket, és veszélynek teszi ki a kiszállításban résztvevő munkatársakat.

A szövetség különösen problémásnak tartja, hogy a tervezett módosítás nem érinti a külföldi székhelyű vállalatokat, így a hátrányok kizárólag a magyar tulajdonú kereskedőknél jelentkeznek. Ez tovább növeli a versenyképességi szakadékot a magyar és külföldi e-kereskedők között, ami hosszabb távon a magyar kereskedők és termékek piaci kiszorulásához vezethet.

Az OKSZ rámutat, hogy a kiskereskedelem szereplői a piaci versenyt szem előtt tartva a vásárlók igényei szerint alakították ki a különböző fizetési formákat. Ahol jelenleg nem adott a készpénzes fizetés lehetősége, ott erre nincs vásárlói igény, vagy a készpénzhasználat súlyos problémákat vetne fel.

A szövetség több konkrét problémát is azonosított a tervezettel kapcsolatban. A készpénzforgalom súlyos biztonsági kockázatot jelentene a kiszállításban résztvevő több ezer munkatárs számára. Az élelmiszerkereskedelemben a vásárlók a legtöbb településen választhatják a fizikai boltokat, ahol biztosított a készpénz használata. A click & collect modellben működő kiskereskedők üzleti modelljében nincs helye készpénzes fizetésnek.

Házhozszállítás esetén nem indokolt készpénzfizetési lehetőséget előírni, mert biztonsági kockázattal járhat, illetve a nem élelmiszer jellegű termékek (például bútor) házhozszállítása meghaladhatja a készpénzfizetési korlátot (1,5 millió forint). Vannak olyan szolgáltatások is, ahol a szolgáltató és a megrendelő alapesetben nem találkozik egymással (például konzultáció, tanácsadás), itt a készpénz átadás fizikailag nem tud megvalósulni.

"A javaslat az élet számos területén konkrétan visszalépést jelentene a lakosság által megszokott, és előszeretettel használt megoldásokhoz képest" – hangsúlyozta Kozák Tamás. A főtitkár szerint a csomagautomaták, a kezelőszemélyzet nélküli automata berendezések és önkiszolgáló üzletek alapvetően csak digitális, illetve kártyás fizetési megoldást tartalmaznak. Ezek átalakítása idő- és beruházásigényes folyamat lenne, és nincs garancia arra, hogy az üzemeltetők ilyen feltételek mellett fenntartanák ezeket a szolgáltatásokat, holott jelenleg évente több százezer felhasználó több tízmillió tranzakciót bonyolít le rajtuk zökkenőmentesen.

Az élelmiszer kiskereskedelemben a készpénzhasználat kényszerű bevezetése olyan kistérségekben veszélyeztetheti az ellátásbiztonságot, ahol nincs valódi alternatívája a házhozszállításnak, mert a megmaradt kiskereskedelmi egységek alapterülete, árukészlete vagy árszintje nem tudja pótolni a kiszállítást.

A módosítást a fizetési trendek sem indokolják. Az OKSZ adatai szerint a Covid előtt még 40 százalék feletti volt az online kereskedelemben a készpénzes utánvét fizetési arány, a pandémia alatt ez visszaesett és azóta sem nő. Az összes fizetési tranzakció közel kétharmada kártyás, illetve e-wallet formában történik. Az online kereskedelemben a leggyorsabban növekvő fizetési forma a mobiltárcás fizetés, amellyel negyedévente már több mint 100 millió tranzakciót regisztrálnak, ami ötszörös növekedést jelent az öt évvel ezelőtti adatokhoz képest.