Illetéktörvény 2024: mit ír elő az illetéktörvény ingatlan, gépjármű megszerzése esetében?

Cikkünkben az illetéktörvény 2024 évi tudnivalóit gyűjtöttük össze olvasóinknak: tudd meg, mi az illetéktörvény lényege, mit mondanak ki az illetéktörvény hatályos rendelkezései, avagy mit ír a hatályos illetéktörvény 2024 évére vonatkozólag a vagyonszerzési illeték, az ajándékozási illeték vagy az örökösödési illeték kapcsán? Mi az ITV, azaz az illetéktörvény magyarázata, mire figyeljünk a hatályos illetéktörvény 2024 évi szabályaival kapcsolatban? Történt változás az ITV törvény 2024 évi rendelkezésit érintőleg?

Mi az illeték jelentése?

Az illeték egy olyan tehertípus, amit az államnak fizetünk, legegyszerűbben úgy különböztethetjük meg az adótól, hogy az adóért cserébe nem jár közvetlen ellenszolgáltatás, míg az illetékekből befolyó jövedelmeket a kormány a különféle állami szolgáltatások finanszírozására fordítja. Az illetékek kezelése a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hatáskörébe tartozik, az illeték alapját mindig valamilyen megszerzett dolog (valós vagy forgalmi) értéke képezi.

A lakosság az illeték kötelezettségével leggyakrabban az ingatlanok vagy a gépjárművek visszterhes vagyonátruházása kapcsán találkozik, de keletkezhet illetékfizetési kötelezettség például örökösödés vagy ajándékozás útján is. Az illetéktörvény 2024 évi szabályai változatlanul rögzítik, hogy az ITV törvény szerint az illeték mértéke mindig arányossági alapon kerül megállapításra, értékét százalékban fejezik ki – azaz a hatályos illetéktörvény 2024 évi szabályainak megfelelően minél nagyobb értékű vagyontárggyal gyarapodunk, annál magasabb összegű illetéket kell a megszerzése után befizetni.

Illetéktörvény 2024 (ITV 2024)

A hatályos illetéktörvény magyarázata valójában nem bonyolult, ugyanis az illetéktörvény hatályos, mindenkire egységesen vonatkozó, aktuális verziója bárki számára elérhető. Az illetéktörvény 2024 évében is összefoglalja, hogy milyen esetekben keletkezik a magyar jogszabályok szerint illetékfizetési kötelezettség, milyen esetek jelentenek kivételt az ITV törvény hatálya alól, és hogy milyen illetékkedvezményeket vehetünk igényben a hatályos illetéktörvény 2024 évi szabályainak megfelelően egyedi helyzetünkre vonatkozóan.

Az illetéktörvény 2024 évében is kimondja, hogy Magyarországon illetékfizetési kötelezettségünk keletkezik az ingatlanok és ingóságok, vagyoni értékű jogok bírósági, hatósági határozattal történő, végleges megszerzése során, illetve azok szerződéskötéssel való megszerzése során, de illeték alapját képezheti az árverési vétel és a vagyonszerzés más speciális esetei is.

A hatályos illetéktörvény 2024 évi szabályainak megfelelően nincs illetékfizetési kötelezettség abban az esetben, ha a vagyonátruházás szűk családi körben történik. A szűk családi körhöz tartoznak a házastársak vagy a le- és felmenő ági rokonok, ellenben a távoli rokonok, barátok esetében – legyen szó akár vásárlásról, öröklésről vagy ajándékozásról – az illetéktörvény 2024 évi szabályai szerint már kell illetéket fizetni. Az illetéktörvény 2024 évében is az illetékköteles ingóságok esetében a gépjárműveknél húzza meg a határt (a tranzakciók, jogi változások mind bejelentéskötelesek), emellett az ingatlanok és a hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jogok tulajdonlásában bekövetkezett bármilyen változás is hivatalos ügynek számít.

Az illetéktörvény 2024 évi szabályai tekintetében az elmúlt évek során nem történt számottevő jogszabályi módosítás: korábbi cikkeinkben részletesen megírtuk, mit érdemes tudni az illetéktörvény 2023 évi szabályairól, az illetéktörvény 2022 évi aktualitásairól és az illetéktörvény 2021-es sarkalatos pontjairól. Na de térjünk vissza a hatályos illetéktörvény 2024 évi verziójára, nézzük, hogy a 2024 illetéktörvény szerint mikor keletkezik illetékfizetési kötelezettség és hogy mikor élhetünk az illetékmentesség eseteivel!

ITV 2024: a hatályos illetéktörvény magyarázata

Mindenekelőtt tekintsük át, hogy az illetéktörvény hatályos jogszabályai értelmében melyek azok a vagyonátruházási és egyéb esetek, amelyekre nem vonatkozik az illetékfizetési kötelezettség! Az ITV törvény 2024 évében a következő esetekben állapít meg illetékmentességet:

• egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás;
• házastársak egymás közötti visszterhes vagyonátruházása és házastársi vagyonközösség megszüntetése;
• lakás tulajdonjogának vagy tulajdoni hányadának családi otthonteremtési kedvezmény felhasználásával történő megvásárlása (CSOK-os ingatlanvásárlás);
• lakóház építésére alkalmas telektulajdon szerzése 4 éven belüli építkezés esetén (építési telek vásárlása építkezési szándékkal);
• visszabérelhető lakás megszerzésének, illetve a lakás bérlő általi visszavásárlásának esete;
• vállalkozó által újonnan épített új lakás tulajdonjogának megszerzése;
• lakástulajdon kezelői jogának megszerzése;
• állami vagyon vagyonkezelői jogának megszerzése;
• csereingatlan szerzése kisajátítás vagy bányakár esetén;
• cserepótló vétel és ingatlancserénél negatív illetékalapot eredményező ügyletek;
• egyéni cég egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá való átalakulása keretében történő vagyonszerzés;
• a társasági adótörvény szerinti kedvezményezett átalakulás és a kedvezményezett részesedéscsere keretében történő vagyonszerzés;
• közcélú vízi-létesítményre és tartozékára vonatkozóan a kezelői jog, az üzemeltetési jog vagy a vagyonkezelői jog megszerzése;
• állami tulajdonban lévő természetvédelmi terület kezelői jogának a természetvédelmi kezelő által történő megszerzése;
• önkormányzati vagy állami tulajdonban álló lakásra vonatkozó vételi jog vagy elővásárlási jog alapján történő vagyonszerzés;
• kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárából történő ingatlanvásárlás esete;
• természeti katasztrófa miatt megsemmisült, megrongálódott lakástulajdon helyett vásárolt lakástulajdon megszerzése;
• vagyoni betét és ingatlan kapcsolt vállalkozások közötti átruházása;
• magánszemély lakásvásárlása esetében, ha az eladó a Nemzeti Eszközkezelő Zrt., Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény szerinti Lebonyolító;
• sport támogatásához kapcsolódó mentességek;
• ügyvédi irodák közötti jogutódlás;
• kedvezményezett átruházás;
• visszlízing;
• műemlékek;
• idegen telekre való építkezés.

Most pedig nézzük, mit ír az ITV törvény 2024 évi hatályos jogszabálya, avagy mit mond ki az illetéktörvény ingatlan, gépjármű és egyéb vagyontárgyak vásárlása, öröklése és ajándékozása esetén, ugyanis ezek az illetékfizetési kötelezettség létrejöttének leggyakoribb esetei. Kezdjük azzal, hogy az illetéktörvény magyarázata szerint mit kell tudnunk az illetéktörvény ingatlan és gépjármű vagyonátruházási eseteiről!

1. Illetéktörvény 2024: mikor kell vagyonszerzési illetéket fizetni?

Az illetékfizetési kötelezettség keletkezésének egyik legtipikusabb formája a visszterhes vagyonátruházás esete – ide soroljuk az ingatlan vagyonszerzési illetéket és a gépjármű vagyonszerzési illetéket. Az illetéktörvény 2024 évében is részletesen leírja, hogy mennyi vagyonszerzési illeték fizetendő ingatlan vagyonátruházása esetén: az alapszabály szerint a vagyonszerzési illeték 1 milliárd forintig 4%, azt meghaladó értékű ingatlanok esetében 2%, de legfeljebb 200 millió forint ingatlanonként. Az illetéktörvény leírja továbbá azt is, hogy számos esetben élhetünk egyéb vagyonszerzési illeték kedvezményekkel és illetékmentességgel is.

2. Illetéktörvény 2024: mikor kell ajándékozási illetéket fizetni?

Bizonyos esetekben a nagyértékű vagyontárgyakat hivatalos keretek között érdemes elajándékozni, az ajándékozás feltételeit pedig ajándékozási szerződés keretei közt rögzíteni. Az ajándékozás esetében csak az olyan kiemelt értékű vagyontárgyakra vonatkozóan kötelező ajándékozási szerződést kötni, mint az ingatlanok. Fontos tudnunk, hogy minden, 150.000 Ft-ot meghaladó becsült értékű vagyontárgy esetében, ha azt ajándékozási szerződés keretei között adjuk át, ajándékozási illeték fizetési kötelezettség keletkezik – kivéve szűk családi körben. A lakhatási célú ingatlanok esetében az ajándékozási illeték mértéke 9%, minden más esetben (pl. nem lakhatási célú ingatlan, gépjármű, egyéb ingóság) 18%-os illetéket rögzít az ITV törvény.

3. Illetéktörvény 2024: mikor kell örökösödési illetéket fizetni?

Az illetéktörvény magyarázata részletesen kitér továbbá az örökösödési illeték témakörére is, hiszen a hagyaték kérdésköre előbb-utóbb mindannyiunkat érint. A hatályos illetéktörvény 2024 évi verziója változatlanul rögzíti, hogy örökösödési illeték fizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha hagyatékból származó vagyontárgy kerül a birtokunkba, azaz egy hozzátartozónktól vagy más örökhagyótól nagyobb értékű vagyontárgyat öröklünk. Az örökösödési illeték az ajándékozási illetékhez hasonlóan alapesetben 18%, lakhatási célú ingatlan esetében 9%, a gépjárművekre viszont speciális szabályok vonatkoznak. Ugyanúgy, ahogy minden más esetben, az illetéktörvény 2024 évében ezesetben is megállapítja a szűk családi körön belüli illetékmentességet és az illetékmentesség, kedvezményes illetékfizetés egyéb eseteit.