Bizakodó magyar adatok láttak napvilágot: év végére elérhetjük az egyszámjegyű inflációt

„Az elmúlt három év komoly megpróbáltatás volt a vállalatok számára, előbb a covid, majd az orosz-ukrán konfliktus és az azt követő energiakrízis vitte mélypontra a cégek várakozásait. Most azonban egyértelmű javulást mutat az üzleti szektor hangulata: az elmúlt két negyedévben a kkv-k és a nagyvállalatok várakozásai is emelkedtek a tavaly harmadik negyedévi mélypont után, ami a második félévre bizakodásra, kedvezőbb kilátásokra adhat okot” – kezdte Rajna Gábor, a K&H Vállalati divíziójának vezetője.

A tavalyi zuhanás után a vállalatok hangulata lassan, de biztosan felfelé vette az irányt a K&H bizalmi indexei alapján. Az élelmiszerárak alakulása ugyan még mindig felfelé húzza a hazai inflációt, de az javuló nemzetközi inflációs környezet sokat tud segítni a hazai infáció letörésében is. „Az inflációs nyomás továbbra is magas, és csak év végére érhetjük el legkorábban az egyszámjegyű inflációt. A kiskereskedelmi forgalom csökkenése ezért tartósnak ígérkezik, amit nem segít a reálbérek további mérséklődése. A másik fő kihívást az év hátralevő részében az jelentheti, hogy hogyan lehet majd a kamatcsökkentést úgy véghez vinni, hogy az ne okozzon árfolyam és piaci sokkot” – mutatott előre Németh Dávid, a K&H vezető elemzője.

A sajtótájékozzatón elhangzottak szerint elképzelhető, hogy növekszik majd a magyarországi munkanélküliség, de 4,3-4,4 százaléknál nem lesz magasabb, így továbbra is feszes foglalkoztatosságot prognosztizálnak a K&H szakértői. Mint ismert a kormány 500 ezer munkahelyet szeretne teremteni, ám ehhez a magyar munkaerő mobilitását kéne növelni - mondta el Németh Dávid, majd hozzátette: idehaza röghöz kötött a munkaerő, nehezen mozdulnak el az emberek a lakühelyükről.

Pozitív változást hozhat, hogy hogy az intatlan árak nem növekednek tovább és az Európai Uniós átlagban is enyhe csökkenés tapasztalható. A szakértő úgy látja, hogy ennek ellenére is túlértékelt az ingatlanpiac, egy-másfél éves idősávban normalizálódhatnak a viszonyok, ami a mobilitás megtermtésében is sokat segíthet.

Szó esett arról is, hogy Magyarország belső piaca egyelőre kevésbé kedvező képet fest. A nettó reálkereset az idei évben meredek, 8 százalékos esést mutatta, mellyel minden bizonnyal elértük a mélypontot. A  bérdinamikát tekintve 16 százalékos javulást vár az első fél évben K&Hde kérdés, hogy az idei év második felében megindul -e egy második körös béremelés, főként, hogy sok munkavállaló  hajlandó lenne munkahelyet váltani egy jobb fizetés reményében.

Összeségében a a következő 4-5 hónap még még nehéznek ígérkezik a belső fogyasztás szempontjából, de ezutána jöhet egy fellendülés. A várakozások szerint az idei évben második felében a nettó export hajtha, a belső visszafogja a gazdasási növekedést, így stagnálásra lehet számítani. Jövő évben viszont már 3 százalék körüli tartományba nőhet ez a mutató.