Brutális, mennyit fizetnek ezeknek a magyar cégvezetőknek: ez lenne az álommunka itthon?

Idén 10% feletti mértékben nőnek a vezetői fizetések a gyártás-termelésben a Wyser kutatása szerint. A legnagyobb béremelést a kutatás-fejlesztési területen dolgozók kapták, ahol a keresetek 13% feletti mértékben nőttek. Mindez rámutat arra, hogy az iparban továbbra is dinamikus béremelkedés látható, ami vezetői szinten is érvényesül. A gyárigazgatók bére immár átlépte a bruttó 3 millió forintot, akiket a műszaki igazgatók követnek 1,9 millió forinttal. A klasszikus funkcionális területeken dolgozó vezetők – pl. mérnökség, minőségbiztosítás, kutatás-fejlesztés – átlagosan 1,6 milliós bérre számíthatnak a Wyser elemzéseszerint.

Mi számít a vezetőknek?

A kutatás eredményéből azonban kiderült, hogy a vezetőknek nem az alapbér a legfontosabb tényező, amikor döntenek egy cég mellett: a bónusz, a cégkultúra, a szektor, a lokáció, illetve az is fontos, hogy milyen hátterű a vállalat. „A válaszadók mindössze 50%-a szerint fontos az alapbér, vagyis az ideális juttatási csomagban vannak ennél meghatározóbb elemek is. A megkérdezettek 90%-ának fontos, hogy mekkora bónuszra számíthatnak” – mondta Szalai Bence üzletágvezetője. Ezek a szakemberek tehát bíznak magukban annyira, hogy képesek elérni a kitűzött célokat, ezért a teljesítményalapú bérezés felé igyekeznek terelni a juttatási csomagjukat. Kifejezetten fontos számukra az egészségügyi biztosítás, a nyugdíj-előtakarékosság, illetve a részvénycsomag is.

Fontos lenne számukra az otthoni munkavégzés is, ám ez sok vállalatnál nem honosodott meg. A gyártás-termelésben dolgozó vezetők körében ezért egyre nagyobb feszültséget okoz, hogy továbbra sem terjedt el általánosan a home office, miközben ma már a gazdaság szinte minden szegmensében van lehetőség otthoni munkavégzésre. A gyártás-termelésben a vezetők, mérnökök esetében a home office irányába való elmozdulás a vállalat emberközpontúságát jelzi, hiánya miatt viszont megkérdőjeleződhet a munkavállalók elkötelezettsége – állapítja meg a kutatás.

Regionális különbségek

Habár sokan azt gondolják, hogy Budapest dominanciája megkérdőjelezhetetlen, a vezetők nyitottak a vidéki pozíciókra is. A válaszadók 55%-a akár el is költözne abból a városból, ahol él egy jobb ajánlat, projekt, innovatívabb technológia vagy szakmai kihívás miatt. A bérek azonban régiónként eltérnek. Az általános piaci helyzet szerint ahogy Kelet-Magyarországról haladunk Nyugat-Magyarország felé, úgy nőnek a fizetések. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fizetései minimum 20%-kal maradnak el Győr-Moson-Sopron megye kereseteitől, azonos munkakörben.

Az autóipar a legvonzóbb szektor, ahol a válaszadók több mint 70%-a szívesen dolgozna. Az autóipar hosszú ideje meghatározó a magyar feldolgozóiparban, klasszikus húzóágazat, és folyamatos megújulásra törekszik. Most komoly átalakuláson megy keresztül, ám úgy tűnik, hogy ez inkább vonzó a dolgozóknak, mintsem kockázatként értékelnék. A második legnépszerűbb iparág az elektronika, amely válságállóbb, mint az autógyártás. Érdekes, hogy a harmadik helyen nem egy olyan klasszikus iparág végzett, mint a műanyaggyártás vagy a fémmegmunkálás, hanem a repülőgépipar, ahol a személy- és légiszállítás erősödése látható. „Vonzóak a vezetők számára az innovatív technológiák és termékek, a megújuló energia és az elektromos autózás, illetve az okos rendszerek fejlesztése, amelyekkel könnyebb bevonzani a tehetségeket. A zöldmezős beruházásoknál pedig olyan újdonságot lehet létrehozni, ami mindig izgalmas” – mondta Szalai Bence.

A vezetőknek a legszimpatikusabb cégkultúra a német, ilyen hátterű cégeknél a válaszadók közel 70%-a szívesen dolgozna, amelynek történelmi okai lehetnek. A kutatás alapján a második legkedveltebb cégkultúra a skandináv, amely a hasonló a némethez, de emberközpontúbb. „A válaszadók 55%-a szívesen dolgozna hazai tulajdonú cégnél, ami azt mutatja, hogy a magyar vállalatok is képesek olyan kedvező munkakörülményeket, színvonalat, pályaképet biztosítani, mint a nyugati multinacionális cégek” – mutatott rá Szalai Bence. A nagyobb magyar vállalatok tehát a kutatás szerint abszolút versenyképesek a multikkal szemben.