Áremelés jön a magyar bankokban: változhat a számlavezetés, az utalás díja is

Várhatóan drágább lesz a bankolás jövőre. Hét éve nem látott csúcsokat döntöget ugyanis az infláció, ami már április óta megállíthatatlannak látszik és szeptemberben az 5,5 százalékot is megugrotta.

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa a folyamat megfékezése érdekében már zsinórban az ötödik hónapban emelte, ezúttal már 1,8%-ra az év elején még 0,6 százalékos alapkamatot. A fokozatos alapkamat emelés pozitív hatása azonban egyelőre látszólag elmaradt.

A helyzet ezért jelenleg minden tekintetben rosszabb, mint a nyár előtt. Júniusig igen alacsony volt a jegybanki alapkamat, ami eléggé felpörgette a magyar gazdaságot, az exportmérlegünk magas volt a gyenge forint okán, és folyamatos volt a gazdasági növekedés. Eközben pedig az infláció is maradt az MNB által gyakran emlegetett 3 százalék körüli toleranciasáv környékén.

Mostanra viszont az infláció és az alapkamat is az egekben van az év elejihez képest.

Az alapkamat emelése a lakossági hitelekre hat ki jelentős mértékben. A rövid futamidejű hozamokat  közvetlen módon befolyásolja. Ezek közé tartoznak a jegybanki hozamok, mint a BUBOR. Ennek értéke alapján módosul ugyanis a kölcsönök kamata, erről a Pénzcentrum bővebben a legutóbbi kamatemelés után írt.

Az infláció pedig az egyértelmű hatásokon, mint az élelmiszerek és tartós fogyasztói cikkek árai, más területeken is a drágulás indikátora. A pénzügyi intézmények ugyanis a legtöbb esetben ezekhez a számokhoz igazítják a szolgáltatásaik árát.

Az infláció szinte garancia az emelésre

A bankok persze szigorú szabályokhoz igazodva módosíthatják csak díjaikat. A legtöbb hitelintézetnél a megengedett áremelés mértéke így inflációhoz kötött. Ezzel kapcsolatban érdemes megnézni a pontos paragrafusokat:

• (2) A hitelező a kamaton kívül díj fizetését - ide nem értve a hitel folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint a fogyasztó általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében e törvény szerint megállapítható díjat - a hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köthet ki, és e díjat legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelheti.
• (3) A hitelező a költséget annak felmerülésekor, a díjat pedig évente egy alkalommal, április 1. napjával hatályos időponttal módosíthatja.

Amennyivel nőttek az árak tavaly, annyival emelhetik tehát várhatóan a bankok a bankszámla-vezetés, az átutalások és minden egyéb banki szolgáltatás díjait. Ilyen magas infláció mellett azonban ez is komoly érvágás lehet a legtöbb ügyfélnek.

A drágulás pedig rengeteg magyart fog érinteni. A jegybank adatai szerint csaknem 9,6 millió, természetes személyek nevén lévő bankszámla van forgalomban hazánkban. Ráadásul erre rájön még a vállalkozásoknak a pénzintézetek által vezetett majdnem egymillió számla.

Idén már sok helyen volt drágulás

Az OTP március elsejétől szinte minden díját (közte a bankkártyákét is) 3,3 százalékkal emelte meg. A K&H és a Raiffeisen április elsejétől emelt díjain, a CIB májustól emelte a banki szolgáltatásainak díját. Az utóbbi bank Eco bankszámláját vizsgálva is látszik, hogy számos szolgáltatás, így a bankkártyavezetés díja is 3,3 százalék körüli mértékben drágult. A drágulás megfelel a 2020-as drágulás mértékének. A fogyasztói árindex (amihez a díjak emelésének lehetséges mértékét kötik) ugyanis tavaly pontosan 3,3 százalékos volt.

Az infláció pedig, mint mára ismeretes, igazán csak ezután szállt el Magyarországon. A Pénzcentrum ennek apropóján megkérdezte az összes nagyobb bankot, tervezik-e a termékekhez kapcsolódó díjak éves aktualizálását 2022 áprilisig.

Van ahol még idén változnak a díjak

Az UniCredit Banknál még nincs döntés a lakossági számlacsomagok díjainak jövő évi emeléséről. Ennek vizsgálata és mérlegelése a pénzintézet válasza szerint csak jövőre várható.

Jelzáloghiteleik és személyi kölcsöneik esetében nem alkalmaznak rendszeres indexálást. A díjakon akkor változtatnak, amikor a piaci körülmények miatt ez "üzleti szempontból szükséges". Ez elmondásuk szerint nagyon régen fordult elő utoljára, évek óta nem változtattak e termékek díjain.

Az Erste Bank válaszában megerősítette, hogy "az általános szerződési feltételekben megfogalmazottaknak megfelelően figyelembe veheti az infláció alakulását a lakossági számlák díjak meghatározásakor".

A módosításokról szóló tájékoztatás legkésőbb adott év március elsejétől (az éves inflációs adat megjelenését követően) elérhető az ügyfelek számára, a módosítás május 1-től lép életbe.

Amennyiben az ügyfél a módosítással nem ért egyet, április 30-ig írásban értesíti a bankot arról, hogy azt nem fogadja el és felmondja szerződését. Ez esetben a felmondás azonnali hatályú és díjmentes. Az Erste tehát valószínűleg élni fog díjszabásának az infláció alakulásához igazításához való jogával.

A Sberbank Magyarország válasza szerint a napi bankolásokat érintő legtöbb díjtétel esetében van lehetőségük az infláció mértékével történő áremelésre. 2021-ben ezt a bank meg is tette. A 2022-es évben üzleti mérlegelést követően fognak dönteni arról, hogy élnek-e ezen jogukkal.

Piackutatásuk alapján a gyakorlat az, hogy a legtöbb szereplő minden évben emeli árait az infláció mértékével, ennek ellenére a Sberbank több évben is eltekintett az áremeléstől. A pénzintézetvállalatoknak szóló termékek vonatkozásában a számla- és számlákhoz kapcsolódó szolgáltatások tekintetében érvényesítette egyes termékekben az inflációs változásokat az elmúlt évben. Hitel oldalon ezek nem kerültek beépítésre és alkalmazásra tekintettel a támogatott hitelek súlyára.

A Gránit Bank  elmondása szerint a pénzintézet a lakosság számára alapvetően digitális csatornán szolgáltat, ami jelentős költségelőnyt jelent a széles fiókhálózattal dolgozó bankokkal szemben. Ezt a költségelőnyt a "tartósan kedvező díjakban igyekeznek átadni ügyfeleinek".

A jelenleg elérhető bankszámlacsomagok díjai a számlacsomagok bevezetése óta változatlanok, így van közöttük több mint 7 éve azonos díjazású. Ezt az árazási stratégiát a folyamatosan növekő és piacot nyerő bank hosszú távon fenn kívánja tartani. A bankszámladíjak inflációhoz kötött indexálása ezzel ellentétes folyamat lenne.

A pénzforgalmi szolgáltatások díjainak módosítását fogyasztóvédelmi jogszabályok szabályozzák, amelyeket a díjtételek alakításánál messze menően figyelembe vesz a Bank -tették hozzá.

A Takarékbank közlése szerint folyamatosan vizsgálják termékcsoportonként, hogy szükség van-e a lépésre. Annyi fix., hogy 2021-ben a KSH által közzétett, 2020-as éves fogyasztói árindex mértékével, 3,3 százalékkal megemelik a Takarékbank értékesíthető, lakossági bankszámlái terhére végrehajtott egyes fizetési megbízások, a bankkártyák és az elektronikus szolgáltatások után felszámított egyes díj-, és jutaléktételeit, idén december 15.-ei hatállyal.

A cikkünk megjelenéséig a bankok közül a Budapest Bank és a K&H is válaszolt a jövő évi indexálással kapcsolatos kérdésünkre. A Budapest Bank annyit közölt, a jogszabálynak megfelelően járnak el az inflációs áremelés tekintetében. A K&H pedig a hitelszerződés módosítás pontos  jogszabályi hátterét ismertette, aláhúzva, hogy a bank a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényi szabályozásnak megfelelően dönt majd az emelésről.