Az Európai Unió 2027 nyarától egységes, 10 000 eurós felső határt vezet be a készpénzes fizetésekre kereskedelmi ügyletekben valamennyi tagállamban, így Magyarországon is.
Történelmi mélypontra esett a forint az euróval és a dollárral szemben is, ami a nyár beköszöntével súlyosan érinti azokat a magyar családokat, akik nyaralni indulnak, de azok is bőrükön fogják érezni a gyengélkedő forint hatását, akik nem mennek külföldre. A legfontosabb szereplő a kérdésben, aki azonnal megállíthatná a forint esését, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ők viszont nem fogják megóvni a magyar családokat a pluszköltségektől, legalábbis egyelőre.
Legutóbb ma reggel foglalkoztunk vele, hogy történelmi mélypontjára jutott a magyar fizetőeszköz értéke a dollárral és az euróval szemben, azzal a kérdéssel pedig, hogy ez hogyan érinti a magyar családok idei nyaralását, ebben a cikkben foglalkoztunk. Röviden összefoglalva: minél gyengébb a magyar fizetőeszköz az úti célunk valutájához képest, annál drágább a külföldi nyaralás forintban.
A forint árfolyama pedig így alakult az elmúlt években:
A fentiek alapján nem lehet összehasonlítani a 10 évvel ezelőtti árakat az ideiekkel egy sima szorzattal, hisz ezen idő alatt a forint és az euro, valamint a dollár is vesztettek az értékükből (ez az infláció), ráadásul valutánként különböző mértékben.
És pont itt, az inflációnál jön képbe a Magyar Nemzeti Bank, melynek célja, hogy a forint vásárlóértéke megmaradjon, tehát árstabilitás legyen hazánkban, az éves infláció mértéke pedig 3 százalék körül alakuljon.
Ezen inflációs cél elérésére a jegybanknak több eszköze is van, ezek közül az egyik legfontosabb a kamatráták meghatározása a Monetáris Tanács döntésein keresztül. E kamatrátáktól függ többek között, hogy
- az állam mennyi pénzt fizet a tevékenysége finanszírozására kölcsönadott pénzekre a hitelezőknek (ez az államkötvények hozama),
- a bankok mennyiért adnak kölcsön pénzt egymásnak, továbbá, hogy
- miképpen alakulnak a vállalati és lakossági hitelkamatok is.
Matolcsy György - az MNB elnöke
Gerhardt Ferenc - az MNB alelnöke
Amennyiben alacsony a kamat, akkor a vállalkozások (és az állam) olcsón jutnak pénzhez, ezt hívják laza monetáris politikának, ami alapvetően támogatja, hogy fejlődjön a gazdaság, ezt láthatjuk az elmúlt években.
Ez azért fontos, mert régi megfigyelés, hogy amennyiben gyengül a forint, akkor beindul az infláció, hisz a vállalatok külföldről csak drágábban tudják beszerezni a termékeket, amiket majd drágábban értékesítenek a vásárlóknak. Ez bizonyos szektorokban vagy termékek esetén elég egyértelmű (mondjuk a benzin estetében), máshol viszont már nem ennyire, de erről később.
A jegybanknak tehát, ha el akarja érni a már említett árfolyamstabilitást Magyarországon, a nagyobb valutákkal szembeni forintárfolyamon is elvileg rajta kéne tartania a szemét. Az MNB alapkamata viszont évek óta csökken, és érdekes grafikont kapunk, ha az alapkamatot egy grafikonon ábrázoljuk az euro árfolyamával.
JÓL JÖNNE 3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 000 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 64 021 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,68%), de nem sokkal marad el ettől az ERSTE Bank (THM 10,83%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A fentiekből ezen az idősíkon az derül ki, hogy ahogy csökkentették az elmúlt években a kamatot, úgy gyengült a forint az euróhoz képest. Jelenleg pedig az is igaz, hogy a magyar családok nyaralásán segíthetne a jegybank Monetáris Tanácsa, hisz ha megemelné a kamatokat, akkor ettől várhatóan
- erősödne a forint, így csökkenne az euro és a kuna árfolyama,
- amitől pedig olcsóbbá válnának a külföldi nyaralások.
Mindemellett a már említett benzináron is segítene az erősebb forint, hisz az olaj világpiaci árán kívül a dollár árfolyama is jelentős mértékben befolyásolja, hogy mennyit kell fizetni a benzinért a hazai töltőállomásokon.
De akkor miért nem lép a Monetáris Tanács és emeli meg a kamatokat?
- mondta el a Pénzcentrumnak Madár István, a Portfolio vezető elemzője. A szakértő hozzátette, hogy mivel a jegybanknak önmagában nincs árfolyamcélja, ha azt látja, hogy hiába kerül egyre több forintba egy euro, a magyarországi árak stabilak maradnak, akkor nem fog kamatot emelni, hisz célját, a hazai árak stabilitását így is eléri, az alacsony kamatokkal pedig támogathatja a gazdaság növekedését. Mindemellett ez nem azt jelenti, hogy a jegybanknál azt gondolják, hogy semmilyen hatással nincs az euro árfolyama a hazai árakra.
- nyilatkozta Madár István a Pénzcentrumnak.
Az árfolyamgyengülés azonban nemcsak nekünk szúrt szemet. Július 4-ére várják a parlament költségvetési bizottsága elé Matolcsy György jegybankelnököt - írja az Mfor, ami a bizottság honlapjára feltöltött előzetes napirendben szúrta ki az információt. A Magyar Nemzeti Bank vezetőjétől tájékoztatást várnak a forint gyengüléséről, annak költségvetési hatásairól és az MNB ezzel kapcsolatos terveiről.
Borítókép forrása: MTI Fotó / Máthé Zoltán
Hatalmas a gond a magyar államháztartásban: szabályosan úszunk az adósságban, ennek nem lesz jó vége
A forint árfolyama sem segít jelentősen: szeptember vége óta mindössze 1%-os erősödést mutat az euróval szemben.








