Tragikus dolog derült ki a magyar csapvizekről: térképen a legveszélyesebb települések

A 2022-es adatok alapján Magyarországon még mindig vannak olyan települések és járások, ahol a szervetlen arzén szint meghaladja azt a normál szintet, amely még nem okoz egészségügyi problémákat. Cikkünkben feltártuk, hogy mely magyarországi térségek esetén kell vigyázni a csapvíz elfogyasztásával. 

A szervetlen arzén az emberi egészség szempontjából rákkeltő és mérgező hatású. Elsősorban ivóvízzel és táplálékkal kerülhet az emberi szervezetbe. A vizek arzéntartalma a vízadó geokémiai rétegek sajátosságai szerint természetes eredetű. A termelt ivóvíz arzéntartalma elsősorban Dél-Alföldön, főleg az artézi vizekben meghaladja a 0,01 milligramm/liter (10,0 µ/literes) európai küszöbértéket. Magyarország sokat fordít a szolgáltatott közüzemi ivóvíz arzénszintjének csökkentésére, de a legmagasabb mért értékek sok településen átlépik a fenti határértéket.

Magyar arzénérintettségi települések 

A KSH oldalán található adatokból kiderül, hogy az ország mely részein kell gondolnunk erre a problémára, mielőtt elfogyasztanánk a csapvizet. A kevés éves mintaszám miatt a közelítés érdekében az éves maximális értékek kerültek ábrázolásra. Néhány településen csak a település egy adott településrészére vonatkozik az adat, így például Szentesen Kajánújfalu, Hódmezővásárhelyen Szikáncs, Makó esetében Rákos nevű településrészre. 

A térképen jól látható, hogy hazánk arzén koncentrációja nem annyira radikálisan magas, a legtöbb helyen 0 és 0,0077 milligramm közötti értéket mértek literenként, ami a küszöbértékként meghatározott 0,01 milligramm/liter érték alatt található. Ennél magasabb értéket jellemzően az ország délkeleti részén láthatunk, tehát az Alföldhöz tartozó vármegyékben. Ami azzal magyarázható, hogy a térségben több artézi vízforrás is található. 

A legmagasabb koncentrációt a Makói járásban mérték, ott is Maroslele, Óföldeák és Földeák környéke rendelkezik a legnagyobb értékekkel, ott mindenhol minimum 0,0384 mg-mot tartalmaz literenként az ivóvíz. Valamint hasonlóan magas koncentrációt még a Hódmezővásárhelyi járás Székkutas településén mértek. De Csongrád-Csanád vármegye keleti részén mindenhol 0,0154 és 0,023 milligramm/liter koncentráció a jellemző. Ugyanez látszik Békés megye nyugati részén is. Az ország nyugati felében nagyon ritkán mutatkozik elszíneződés, így ott a leginkább arzénmentesebb az ivóvíz. 

A szervetlen arzén egészségkárosító hatásai

Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal részletes beszámolójából kiderül, hogy az ismert mérgező anyagok között talán az arzénnel kapcsolatban rendelkezünk a legtöbb ismerettel a különböző úton, dózisban és tartóssággal történt egészségkárosító hatást illetően. Az arzén káros hatásai tekintetében, mind embereken történt megfigyelések, mind állatkísérletek alapján rendelkeznek ismeretekkel a kutatók.

A szervetlen arzén bizonyítottan

• bőr-,
• hólyag-,
• vese-
• és tüdődaganatot idéz elő.

Kis koncentrációban történő tartós bevitel esetén ezenkívül többféle krónikus, nem-daganatos betegség előidézésében is szerepet játszik. Ilyenek

• a bőr elszarusodásával és pigmentáltságának megváltozásával járó elváltozások,
• szív-és keringési megbetegedések,
• a perifériás és a központi idegrendszer rendellenességei,
• máj- és vesebetegségek és a
• cukorbetegség.

Az ivóvízzel kapcsolatban az arzén káros hatásaira vonatkozó emberen végzett megfigyelések többsége viszonylag magas arzénkoncentrációt tartalmazó ivóvizek fogyasztóira vonatkozott. A járványügyileg jól jellemzett tajvani, chilei, argentínai, bangladeshi, stb. esetekben az ivóvíz átlagos arzéntartalma általában jóval meghaladta a 0,1 mg/litert. Azonban az újabb megfigyelések kisebb arzén koncentrációk egyes hatásait is bizonyították.

A legkisebb már káros hatással járó, illetve a legnagyobb még káros hatással nem járó koncentrációkkal kapcsolatos megfigyelésekről az irodalom sok adatot tartalmaz. Emberen a legalacsonyabb küszöbbel a bőrtünetek, köztük a bőrrák kockázata jellemezhető.  

A krónikus (esetenként élettartam) bevitellel kapcsolatban megfigyelt káros hatásokhoz vezető legkisebb szint 0,003 és 0,05 miligramm testtömegenként (3 - 50 µg/testtömeg kg/nap). 

Azonban azt is fontos megjegyezni, hogy több tanulmány állapít meg olyan expozíciós szinteket, amelyek biztosan nem vezetnek a megfigyelés tárgyát képező káros hatásra;

ezek legalacsonyabb értékei a 0,8 – 4,3 µg/testtömeg kg/nap közötti tartományban vannak; tehát 0,0008 és 0,0043 miligramm testtömegenként. 

Tehát az országban mért legmagasabb értékek, amelyek 0,0384 milligrammot vagy annál többet tartalmaznak, már bőven az egészségre káros hatásba tartoznak, mivel

0,003 < 0,0384 < 0,05 

Noha ezek az adatok a megfigyelések helyének, a vonatkoztatási időtartamnak és az érintett populációk általános tápláltsági, genetikai és egyéb, az egyéni érzékenységet befolyásoló tényezőre vonatkozó sokfélesége miatt meglehetősen nagy bizonytalanságot tartalmaznak, néhány következtetés levonható
belőlük. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos dolog derült ki a magyar csapvízről: itt a térkép a legveszélyeztetettebb településekről

A szolgáltatott víz minősége több településen azonban nem felelt meg maradéktalanul az ivóvízminőségi követelményeknek.