Június 5-én, a Környezetvédelem Világnapján arra biztatnak mindenkit, hogy minél több ember válassza a közösségi és megosztott közlekedési formák egyikét.

Néma gyilkos szedi áldozatait a magyar városokban: tízezer életet követel évente, ez nem tesszük ki az ablakba
A magyar városok levegője a 8. legegészségtelenebb volt az Európai Unióban. Az úgynevezett PM2.5, azaz a különösen apró szállópor-részecskék pedig ölnek. A hivatalos adatok szerint egészen pontosan évente 13 000 magyar hal meg idő előtt légszennyezettség következtében.
A – megkülönböztetett - levegőben szálló finompor (PM2.5) éves átlagos koncentrációja az EU városai területien fokozatosan csökken. Ennek következtében 2019-ben a szálló finomport koncentráció átlagosan 12,6 mikrogramm volt köbméterenként – derült ki az Eurostat friss kiadványából. Ezt a mutatót azért nagyon fontos monitorozni, mert az olyan szennyező anyagok, mint a levegőben található szálló finompor csökkenti az emberek várható élettartamát, a jólét érzékelésüket, miközben számos krónikus és akut légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegség kialakulásához vagy súlyosbításához is hozzájárulhat.
Javul, de még mindig veszélyes a levegő
Bár az EU-ban a városi területeken 2011 folyamatosan csökken az egy köbméter levegőmennyiségben található szálló finompor mennyisége, továbbra is jelentősek az egészségtelen hatások. Mindez igaz annak ellenére, hogy az EU-s átlag évenként nem éri a 25 mikrogammos határt. A WHO ajánlása azonban továbbra is sokatmondó,
az átlagos szennyezettség mértéke ugyanis továbbra is az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott (10μg/m3) fölött mozog átlagosan az Európai Unió városaiban.
A tagállamok közül egyébként a finompor-részecskék (PM2.5) koncentrációja Bulgária (19,6 μg/m3) és Lengyelország (19,3 μg/m3) városi területein a legmagasabbak. Őket pedig a sorban Románia és Horvátország követi 16,4 μg/m3 és 16,0 μg/m3 értékekkel. Ezzel kontrasztban a legjobb minőségű városi levegőt átlagosan az észt, finn és svéd városokban tapasztalni. Ezek mindegyike 6 μg/m3 alatti értéket mutat, azaz bőven beférnek a WHO-s ajánlásba is.
Az összesítettet adatokból ugyanakkor látszik, hogy a magyar városok levegője kifejezetten rossznak számít az Európai Unióban. Olyannyira, hogy a 2019-es adatok alapján kijelenthető, hogy a
magyar városok levegője 8. legrosszabb volt az EU-ban.
JÓL JÖNNE 3,3 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 3 300 000 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 70 324 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 10,61%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 71 484 forintos törlesztőt (THM 11,39%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Mindez azt jelenti, hogy hazánkban egy köbméternyi városi levegőmennyiségre átlagosan 14,4 mikrogramm szálló finompor (PM2.5) jutott. Ezzel az eredménnyel majd 2 mikrogrammal vertük az EU-átlagot is, arról nem is beszélve, hogy a WHO ajánlásától több mint 4 mikrogrammal le vagyunk maradva. Az összesített adatokból az is kiolvasható, hogy az EU-ban mindösszesen 6 tagállam van, ahol a szálló finompor koncentrációja kisebb vagy egy köbméternyi levegőmennyiségben 10 mikrogrammal. Ezek a következők: Dánia, Portugália, Írország, illetve a már korábban említett Svédország, Finnország, Észtország tengely.
A finom szállópor öl
Az úgynevezett szálló por, azaz a mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék elsősorban a fűtés, a közlekedés, az erőművek, az ipar és a mezőgazdaság által kibocsátott rendkívül apró szemcsék. Ezen belül különböztetik meg a 2.5 mikrométernél kisebb szennyező anyagokat (PM2.5), amiknek bár nincs hivatalos órás vagy napi egészségügyi határérték, rendkívül veszélyesek - hívja fel a figyelet a Levegő Munkacsoport. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint ugyanis
az EU-ban több mint 400 000, míg Magyarországon közel 13 000 ember hal meg idő előtt a PM2.5 szennyezés miatt.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Berobbant a grillszezon: mutatjuk, mik lesznek az idei újdonságok
Egzotikus ízek is megjelentek a PENNY kínálatában.


