5 év leforgása alatt durván 6000 fővel csökkent a pedagógusok létszáma Magyarországon, ezzel párhuzamosan nőtt az egy tanárra, óvodapedagógusra jutó gyerekek száma is.
Sztrájkon és polgári engedetlenségen túl melyek a hazai oktatási rendszer fő problémái, kihívásai. Két magániskola vezetője sok dolgot máshogy látnak.
Talán még soha nem volt ilyen nehéz a tanévkezdés, mint az idei. A pedagógushiány hatalmas méreteket öltött. Felkerestük Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökét, hogy megtudjuk a valódi helyzetet.
Szokatlan időpontban, kedden kora délután kerül sor a kormányinfóra.
Pár héten belül elindul a 2022/23-as tanév. Országszerte rengeteg intézményben hiányoznak a tanárok, sőt, akad olyan intézmény, ahol egyszerre több betöltetlen pozíció is van. Mi vár így a szülőkre, és a diákokra az új tanévben?
Országszerte rengeteg helyen keresnek tanárokat, van olyan intézmény,ahol egyszerre 5 betöltetlen pozíció is van. Mi lesz így az idei tanévvel?
Szerdán sem vezetett eredményre a pedagógusok és a kormány egyeztetése a bérrendezésről. Az érdekvédők nem várnak tovább, szervezik a sztrájkot.
Már korábban kiderült, hogy biológia- és fizikatánári szakra összesen 22-en jelentkeztek, ez már a kormány szerint sem elégséges létszám.
Jelentősen csökkent azoknak a diákoknak a száma az idén, akik a tanári pályát választották: mindössze 6449 diákot vettek fel idén a pedagógusképzésre. A béremelés lehet a megoldás.
A tanárok 80 százaléka pihenés helyett munkával tölti a nyarat. Az új kataszabályok miatt azonban sokaknak ugorhat a másod-, vagy harmadállása.
Nem példa nélküli, hogy az óvodák és iskolák egyszerre négy-öt, sőt akár hét-nyolc pedagógust keresnek, annyian távoztak a tanév végén.
Jelenleg is több ezer pedagógust keresnek az iskolák és az óvodák, a betöltetlen állások száma a tanév vége óta csak emelkedett.
A pedagógusok 45,5 százaléka 50 év fölötti korosztályból kerül ki: ez komoly gondot fog okozni az elkövetkező 10 évben.
Főleg vidéki kistelepüléseken nincs elég képesített pedagógus, de Budapesten is sokat romlott a helyzet.
Budapesten dolgozik a legtöbb fiatal tanár, de itt is az állomány fele 50 feletti.
Az egész országban összesen 22-en jelentkeztek fizikatanárnak, 25-en pedig kémiatanárnak a felsőoktatásban.
Nagy bajba került a magyar kémiaoktatás: évről évre kevesebben jelentkeznek tanárszakra, és közülük is csak a fele választja a közoktatást.
Nem csak háromszor annyit keresnek átlagosan Budapesten, mint a legelmaradottabb vidékeken, de várhatóan egy évtizeddel tovább is élnek.
Mindenhol lesz gyerekfelügyelet, így egyetlen gyerek sem marad tanár nélkül.
Aggasztó mértékben hiányoznak szaktanárok a magyar oktatási rendszerből, és a helyzet egyre csak romlik.
