Az elmúlt évek gazdasági nehézségei miatt a munkavállalók motivációja is folyamatosan csökken. Annak jártunk utána, hogy mit lehet ez ellen tenni.
A munkabéren felüli juttatásoknál is a mindennapi megélhetés került a hazai munkavállalók érdeklődésének középpontjába az utóbbi időszakban gyors ütemben növekvő infláció következtében.
Az év vége közeledtével a legtöbb nagyvállalat HR szakembere elgondolkodik azon, hogy szükség van-e a juttatási rendszer újragondolására.
Súlyos tévedés lenne kizárólag az inflációhoz igazítani a minimálbér-emelést a szakszervezet szerint.
Az alkalmazottak többek között minden hónapban a Lidl étkezési kártyájukra kapnak támogatást.
A jelenlegi geopolitikai környezet és ezzel összefüggésben a romló gazdasági mutatók már a munkaerőpiacon is jelentősen éreztetik a hatásukat.
Az elmúlt évek eseményei felgyorsították a digitalizációt, ami a HR területét is érintette. A jövő pedig a mesterséges intelligenciában rejlik.
A KSH frissen megjelent adatai szerint 2022. októberében a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 705 ezer fő volt, ami 17 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt.
A 2019 május végét megelőző három hónapban csupán 85 ezren dolgoztak távmunkában vagy home office-ban, az idén ugyanebben az időszakban már 355 ezer ember élt ezzel a lehetőséggel.
Továbbra is többségben vannak azok a fiatalok, akik több tényezőt összességében elégedetlenek az életükkel.
Özönlenek a külföldi melósok ezekre a magyar településekre, főleg ezekben az ágazatokban dolgoznak.
A magas infláció – ahogy a gazdaság minden területére – a munkaerőpiacra is jelentős hatást gyakorol.
A világban zajló gazdasági események következtében felértékelődött az anyagi biztonság, a stabilitás és a hosszú távú karrier szerepe a munkavállalók körében
Több mint 850 humánerőforrás-vezetőt megkérdezésével, 60 országban és minden főbb iparágban zajlott a kutatás, aminek célja az volt, hogy azonosítsa a HR-trendeket.
Duplaannyi apanap járhat januártól, ha az Országgyűlés elfogadja a javaslatot. Azonban a javaslatcsomag apróbetűs része szerint nem ugyanakkora fizetésért.
A legjelentősebb növekedés a foglalkoztatási ráta értékében Dél-Dunántúlon (2,5 százalékpont) volt, míg Nyugat-Dunántúlon enyhe (0,1 százalékpont) csökkenés mutatkozott.
A kitöltők zöme viszont akkor sem térne vissza az irodába, ha kiugróan emelkednének az energiaköltségei.
A cégek által leggyakrabban adott öt béren kívüli juttatásból csak kettőt tartanak igazán hasznosnak a munkavállalók.
Egyre többen vágynak külföldre a vágtató infláció és a bérek csökkenő értéke miatt. A nyelviskolák szerint is jócskán emelkedett azon tanulók száma, akik ezért iratkoztak be.
Biztosan lesz olyan hatása a magas inflációnak, hogy egyes munkavállalók többet akarnak túlórázni és ez a cégeknek is egy opció lesz a béremelésre.
