A Humán Centrum szerint az ellentmondásos munkaerőpiaci körülmények és a jelenlegi feszült bérhelyzet tovább nehezíti a szakemberhiánnyal küzdő cégek helyzetét.
A hazai munkáltatók egyre inkább szembesülnek a feszes munkaerőpiac hatásaival, ami azt eredményezi, hogy többen alkalmaznak harmadik országbeli munkavállalót.
Bár nincsen jelentős elmozdulás, már látszódnak a repedések- hangzott el a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) tájékoztatóján.
A meghirdetett állások csökkenő száma mellett a munkavállalói oldalon aktivitás mérhető, de ennek ellenére számos iparágban kihívást jelent a megfelelő munkaerő megtalálása.
Friss lendületet adnának az egész életen át tartó tanulásnak, javítanák a versenyképességet, növelnék a munkaerőpiaci részvételt és előmozdítanák a tehetségek kinevelését.
Felemás képet fest a KSH idei II. negyedéves munkaerőpiaci folyamatokat vizsgáló kiadványa. Bár a kormány elégedett az eredményekkel, a Pénzcentrumnak nyilatkozó szakember nem az.
Számos uniós tagállam és régió néz szembe a népesség csökkenésével, amelyet elsősorban olyan tényezők okoznak, mint az alacsony termékenységi ráta és a nettó kivándorlás.
Október 5-én délután a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közölte, hogy a kormány tovább szigorítja a bevándorlással és munkavállalással kapcsolatos szabályokat.
Legalább 120 ezer üres álláshelyet kellene betölteni, de a cégek már most is nehéz helyzetben vannak a közhangulat miatt.
Tovább szigorodnak a bevándorlással és munkavállalással kapcsolatos szabályok, a kormány új törvényjavaslatot készít. – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
Az Egyesült Királyság 2020. január 31-i hatállyal kiléptek az Európai Unió kötelékéből, ami jól megkavarta az angliai munkavállalást.
Noha a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérének akár a háromnegyede is megszerezhető vele, a magyarok mégsem kapkodnak a részmunkaidős állások iránt.
Az új gazdasági helyzet egy újszerű vállalati stratégiát is lehetővé tesz, amit munkaerő-felhalmozásnak hívnak.
A munkaerő-kölcsönzés egyre elterjedtebb fogalom munkavállalói körben is, de számos tévhit kering körülötte.
A WHO által vizsgált 44 országból 13-ban az orvosok 40 százaléka 55 évesnél is idősebb, és a helyzet csak egyre romlik.
Évente legalább 4 ezer magyar dönt úgy, hogy Ausztriában próbál szerencsét, amivel Magyarország az osztrákok legnagyobb munkaerő exportőrévé vált.
A Kormányfő egy korábbi beszédében, mint valós igény, jelölte meg 500 ezer vendégmunkás Magyarországra hozását.
2030-ig előreláthatóan mintegy félmillió fővel növelné a foglalkoztatottak számát a kormány és ezt elsősorban a belső tartalékokból vinné véghez.
A növekedési adatok kedvezőtlen alakulása ellenére 2023 utolsó negyedévében a hazai munkáltatók 31 százaléka tervezi bővíteni jelenlegi munkaerő-keretét.
A minősített munkaerő-kölcsönző cégek és a harmadik országbeli toborzó partnerek folyamatosan építik a munkáltatói országimázst.
