Ha 2030-ban sikerül csatlakozni az európai árfolyam-mechanizmushoz, Magyarország leghamarabb 2033-ban vezetheti be az eurót.
Magyar Nemzeti Bank kedden változatlanul 5,5 százalékon hagyta az alapkamatot, egyúttal bejelentette, hogy 2028-tól 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti középtávú inflációs célját.
A globális kötvénypiacokon jelenleg egyértelmű hozamemelkedési folyamat zajlik, amelynek hátterében egyszerre állnak inflációs, fiskális és monetáris tényezők.
Az idén augusztusban 23,8 százalékkal voltak magasabbak a személyszállításhoz használt kenő- és üzemanyagok árai az egy évvel korábbinál az Európai Unióba.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2028. január 1-jétől 3 százalékról 2,5 százalékra csökkenti inflációs célját.
A 100 dollár feletti olajár, a megugró európai gázárak és a közel-keleti konfliktus újabb eszkalációja ismét előtérbe helyezte Európa energiabiztonságát.
A délelőtti gyengülés után hétfő esti szintje közelébe kapaszkodott vissza a forint a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése előtt.
A hazai élelmiszerelőállítókat és forgalmazókat képviselő szervezetek közösen kérik a Kormánytól az árrésstop kivezetését.
Hétfő délelőtt erősödésbe kapcsolt a forint, az euró jegyzése 363 közelébe, a dolláré pedig 316,24 forintig süllyedt.
Három egymást követő hónapban összesen 75 bázisponttal vágta az alapkamatot az MNB, szeptemberben azonban megtorpanhat a kamatcsökkentési sorozat.
Bár az áprilisban hivatalba lépett új kormány első száz napja jelentős politikai és jogállami sikereket hozott, a gazdaságban egyelőre tovább él a korábbi rendszer egyik legsúlyosabb öröksége.
Megállhat a Magyar Nemzeti Bank nyári kamatcsökkentési sorozata, miután az Európai Központi Bank és az amerikai Fed is 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatot.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint az árrésstop tartós fenntartása már nem szolgálja hatékonyan sem az infláció elleni fellépést.
A magyar gazdaság idén 1,8 százalékkal növekedhet, miközben az éves átlagos infláció is 1,8 százalékra mérséklődhet az MBH Elemzési Centrum friss előrejelzése szerint.
Ha lelassul a fizetési meghagyásos eljárás és nehezebbé válik a követelések érvényesítése a tervezett átalakítások miatt.
Az Európai Központi Bank (EKB) szeptember 10-i ülésén 25 bázisponttal emelte az irányadó kamatot, egyúttal a növekedésre és az inflációra vonatkozó makrogazdasági előrejelzéseit is felfelé módosította.
A megtakarítók legnagyobb csoportja havi nettó 300 ezer és 500 ezer forint közötti fizetésből tesz félre, és több mint felük gazdálkodik félmillió forint alatti jövedelemből.
Surányi György: Jó lenne higgadtan, nem elhamarkodva dönteni az inflációs célról
A szektor válsága valójában a magyar társadalom jövedelmi helyzetéről, a középosztály gyengeségéről és Budapest túlsúlyáról is szól.
A globális folyamatokat jelenleg leginkább az olajárak alakulása diktálja.
