Sokkoló adatok érkeztek: rohamléptekkel olvad a sarkvidék jege, a kutatók szerint katasztrófa közeleg

Az Edinburgh-i és a Zürichi Egyetem kutatói által vezetett vizsgálat szerint 2000 és 2023 között a világ gleccserei összesen 6,542 milliárd tonna jeget veszítettek el, ami 18 milliméteres globális tengerszint-emelkedést eredményezett.

A gleccserek évente átlagosan 273 milliárd tonna jeget veszítettek, ami megfelel a teljes globális népesség 30 éves vízfogyasztásának. A század eleje óta a gleccserek teljes térfogatuk körülbelül 5%-át veszítették el, bár a veszteségek régiónként jelentősen eltértek: míg az antarktiszi és szubantarktiszi szigetek térfogatuk 2%-át veszítették el, Közép-Európa gleccsereinek 39%-a tűnt el.

A kutatás során megdöbbentő különbséget találtak az egyes évtizedekben elvesztett jég mennyiségében: 2012 és 2023 között 36%-kal több jég olvadt el, mint az azt megelőző évtizedben. Ez egyértelműen jelzi, hogy a gleccserolvadás üteme gyorsul.

A gleccserek olvadása nemcsak a tengerszint emelkedése miatt jelent problémát. Körülbelül 2 milliárd ember függ a gleccserek olvadékvizétől, és ezek fontos szerepet játszanak az energiatermelésben is. Izlandon például a villamos energia 70%-át vízerőművek termelik, amelyek működése a gleccserek olvadékvizére támaszkodik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megtalálták a világméretű klímatragédia ellenszerét? Kemény munka lesz, de ez lehet a kulcs

Kevesebb mint öt év múlva a világ eléri az első jelentős mérföldkövet a klíma-akciók terén: 2030-ra teljesíteni kell egy sor zöld célt.

A Nature folyóiratban megjelent kutatás a Glacier Mass Balance Intercomparison Exercise (Glambie) projekt része, amely terepen végzett méréseket és műholdas megfigyeléseket egyaránt felhasznál. A gleccserek olvadása az óceánok felmelegedése után a második legnagyobb tényező, amely a globális tengerszint-emelkedéshez hozzájárul.

A szakértők szerint a kutatás eredményei aggodalomra adnak okot, mivel további gleccserpusztulást vetítenek előre. A gleccserek állapota egyfajta bioindikátorként szolgál a klímaváltozás mértékének meghatározásában, és aktivitásuk nyomon követése segíthet az éghajlatváltozás elleni intézkedések hatékonyságának mérésében.