Gigantikus katasztrófa felé halad a világ: talán kiderült, hogy menthetnénk meg mégis a Földet

Csaknem 60 ország mintegy 160 vezető nemzetközi szakértője 3 évig dolgozott az IPBES (Intergovernmental Science-Policy Platformon Biodiversity and Ecosystem Services) jelentésén, amelyben arra kerestek válaszokat, hogyan kapcsolódnak egymáshoz a világ környezeti és társadalmi válságai. A biológiai sokféleséggel és ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platform szakmai jelentésében arra is rávilágítanak, hogy ezek a válságok kölcsönösen erősítik egymást, így azokat külön-külön kezelve hatástalanok vagy kontraproduktívak lehetnek.

A Nexus-jelentés megállapítja, hogy a biológiai diverzitás a globálistól a lokálisig minden szinten és minden régióban csökken. A természet e folyamatos hanyatlása, amely nagyrészt az emberi tevékenység eredménye, beleértve az éghajlatváltozást is, közvetlen és súlyos hatással van az élelmezésbiztonságra és a táplálkozásra, a víz minőségére, annak elérhetőségére, az egészségre és a jóllétre, valamint az éghajlatváltozással szembeni ellenállóképességre és az emberiség számára nyújtott természeti javakra.

Így kapcsolódnak a sünök a nyilvános vécékhez

A Nexus-jelentés One Health (azaz Egy Egészség, ami azt jelenti, hogy az emberek, állatok és ökoszisztémák egészsége összefügg) és betegségek ökológiájával kapcsolatos területén Földvári Gábor, a HUN-REN ÖK Evolúciótudományi Intézetének kutatója is dolgozott, más szakterületekről két további magyar szakértő, Benedek Zsófia (HUN-REN KRTK) és Tormáné Dr. Kovács Eszter (MATE) is részt vett a komplex kutatói munkában. A One Health szemlélet képviselőjeként a HUN-REN ÖK ökológusa a jelentés kapcsán elmondta, „számos fertőző és nem fertőző betegség következményei súlyosbodnak a biológiai sokféleség csökkenésével, az egészségtelen táplálkozással, a tiszta víz hiányával, a szennyezéssel és az éghajlatváltozással”. Saját kutatásaiban is azt vizsgálja, hogy a kullancsok és kórokozók könnyebben terjedhetnek a klímaváltozás és az urbanizáció hatására.

Itt az ökológus megjegyezte, az amúgy klímavédelmező parkosítással több, kullancsot terjesztő sün élhet a városi zöld területeken, és a több sün több fertőző kullancsot is jelenthet. Ugyanakkor hiába tartózkodunk, futunk vagy kerékpározunk a parkokban is az aszfaltozott részeken, ha a bokrokat vécéknek használjuk, könnyen összeszedhetjük az akár fertőzéseket is terjesztő vérszívókat. „Így az a következtetés vonható le, ha több nyilvános illemhely lenne a parkokban, kevesebb fertőző kullanccsal találkozhatnánk” – hangsúlyozta Földvári Gábor, aki szerint a parkok és kertek gondozottabb és ritka aljnövényzetei kevesebb kullancsnak adhatnak búvóhelyet a nagyvárosokban.

A kutató érdekességként hozzátette, ha a Margit-sziget fajösszetételét összehasonlítjuk egy Pilisben lévő lombhullató erdőével, előbbiben sokkal nagyobb sűrűségben fordulnak elő azok a gerinces állatok (például a sünök, rágcsálók és bizonyos énekesmadarak), amelyek kiválóan alkalmasak egyrészt a kullancsok, másrészt a kullancsok által terjesztett kórokozók fenntartásához.

Kevés jóval biztató forgatókönyvek

A Nexus-jelentésben 52 különálló tanulmány készült. Az előttünk álló, 2050-ig és 2100-ig terjedő időszakokkal 186 forgatókönyv foglalkozik. Bár Földvári Gábor, a HUN-REN ÖK ETI Felbukkanó Kórokozók Ökológiája Kutatócsoportjának vezetője a múltbeli és jelenlegi trendeket vizsgáló fejezet egyik vezető szerzője volt, a jövőbeli forgatókönyvekről annyit elmondott, a biodiverzitás, a víz, az egészség és a klímaváltozás fő mérőszámainak az utóbbi évtizedekben folyamatosan romló tendenciáit komoly erőfeszítésekkel van csak esély megállítanunk.

„Ebből a szempontból sajnos egészen negatívak a kilátások, és ha semmin sem változtatunk a klímával, a vízzel vagy az egészségügyi megelőzéseinkkel kapcsolatban, akkor az a válság exponenciális fokozódásához vezet” – mondta a kutató. Hozzátette, ezeknél a fenntarthatósági kérdéseknél nem arról van szó, hogy megszűnne az emberi faj, hanem például a technológiai civilizáció kerülhet komoly veszélybe. „Ha több válság összefonódik, például több nagy járvány üti fel a fejét, és egyszerre lesz nagyobb az extrém időjárási jelenségek hatása – de ide vehetjük a háborúk számának növekedését is –, akkor nagyon gyorsan meg tudnak szűnni azok a találmányok és civilizációs eszközök, amiket például most mi is használunk, hogy a világ két különböző pontjáról online is kényelmesen beszélgethetünk” – emelte ki az ökológus.

Ugyanakkor jó gyakorlatokra is hoz példát a jelentés. A jó szénmegkötő ökoszisztémák, mint az erdők, talajok, mangrovék helyreállításával, a biológiai sokféleség fenntartásával, az integrált táj- és tengeri gazdálkodás javításával, városi természet alapú megoldásokkal, fenntartható egészséges táplálkozással és az őslakos élelmiszerrendszerek támogatásával pozitív hatást lehet elérni az egész rendszerre vonatkozóan.

Ez a vonat sem vár

A rengeteg területtel, komplexen foglalkozó jelentés legfőbb célja az volt, hogy rámutasson, hiba részleteiben vizsgálni a kríziseket és problémaköröket, mert azok nagyon komplikált módon, de egyértelműen összefüggenek. Ugyanis ha az egyik válság hatását nem vesszük figyelembe egy másik válságnál, akkor nem fogjuk tudni kezelni ezeket a problémákat. Emiatt integráltabb, méltányosabb és összehangoltabb megközelítésekre van szükség. „Az IPBES legfrissebb jelentése éppen ezért egy erős javaslat, ajánlás a kormányzatoknak, minisztériumoknak, hogy kommunikáljanak egymással, valamint hogy hálózatosan gondolkozzanak és cselekedjenek, mert a különböző válságok nem fogják megvárni egymást, amíg azok külön-külön megoldódnak” – húzta alá a HUN-REN ÖK Evolúciótudományi Intézetének kutatója.

Földvári Gábor szerint a Nexus-jelentéssel kapcsolatban az a legfontosabb, hogy az embereket ráébresszék arra, valóban nagyon nagy a gond. A kutató szerint sokan egyszerűen nem hiszik el, mennyire gyorsan robog az a gyorsvonat, amelyen ülünk, ami ráadásul nem egy pályaudvar felé tart, hanem valami egészen másfelé.