Meglepő és egyben aggasztó észlelések kerültek fel a hazai herpetológiai térképre: keresztes vipera és több kaszpi haragossikló is feltűnt Magyarországon.
Vasárnaptól ismét országos tűzgyújtási tilalom lép életbe Magyarországon a jelentős nappali felmelegedés és a csapadékhiány miatt.
Ahogy Európában változik a hőmérséklet és ezzel párhuzamosan az emberek komfortigénye az adott éghajlati viszonyok között, az otthoni légkondicionáló rendszerek használata is látványosan átalakul.
Nemcsak a hőhullámok száma nő Magyarországon, hanem a károkozó széllel, intenzív csapadékkal és villámlásokkal kísért zivataros napoké is.
A klímaváltozás átírja a lakásvásárlási szempontokat, ma már a klíma és az árnyékolás is döntő tényező lehet.
Folytatódik a napos, meleg, nyárias időjárás június első hetében is. A hőmérséklet csúcsértéke szerdától ismét emelkedik, a hétvégén már akár 36 Celsius-fok is lehet.
Az idei tavasz a tavalyinál sokkal hidegebb, ezért nem meglepő, hogy május közepén sokan panaszkodtak.
A klímatelepítés előtt érdemes tájékozódni a helyi szabályozásokról, különben jelentős anyagi veszteség érhet minket.
Kontinensünk nagy részén továbbra is a sokévi átlagnál hűvösebb az idő, csak kisebb körzetekben melegszik 25 fok fölé a levegő.
A klímaváltozás hatásai már ma is érezhetők Magyarországon: a szélsőséges időjárás, aszályok és hőhullámok egyre súlyosabb gazdasági és egészségügyi károkat okoznak.
Csütörtökön először haladta meg a hőmérséklet Magyarországon ebben az évben a 30 Celsius-fokot.
Jelentős felmelegedés várható a hét közepén, csütörtökön akár 30 fokig is emelkedhet a hőmérséklet.
A kutatók éghajlati modellek és statisztikai módszerek segítségével vizsgálták, hogyan befolyásolja a globális felmelegedés a szélsőséges időjárási eseményeket.
A hétvégén a felmelegedés hatására ismét felerősödött a legkorábban virágzó fák pollenszórása, országszerte elindult a 2025. évi pollenszezon.
Az éghajlatváltozás drámai hatással van a szélsőséges időjárási eseményekre - ezt állapította meg egy nemrégiben kiadott tanulmány.
Az átlagosnál kissé melegebb volt az idei október, és sorozatban a 17. hónapon vagyunk túl, amikor az országos átlag meghaladta az 1991-2020-as évek átlagát.
A tavalyi után a 2024-es volt a második legmelegebb szeptember a világban, és biztosra vehető, hogy 2024 lesz a legmelegebb év a világon.
Csaknem kétszeresére gyorsult az óceánok felmelegedésének üteme 2005 óta, és tavaly már az óceánok felszínének több mint ötödén tapasztaltak jelentős hőhullámot.
A klímaváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek szeptemberben pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában.
Az idei nyár volt a legmelegebb az északi féltekén a feljegyzések kezdete óta, és nagy a valószínűsége, hogy az idei év pedig a valaha mért legmelegebb év lesz.
