Soha nem látott léptékű természetvédelmi fejlesztés kezdődik az Aggteleki térségben: több mint egymilliárd forintból újulnak meg erdők és védett gyepek.
Egy szankciók hatálya alatt álló, legénység nélküli orosz LNG-tanker sodródik irányíthatatlanul a Földközi-tengeren.
Vigyázzunk a sünökre a kertekben! A védett keleti sün a lombkupacokban és rőzserakásokban alszik, ellenek és telel, ezért az óvatlan kertészkedés könnyen súlyos veszélyt jelenthet rájuk – az MME tanácsai most segítenek megóvni ezeket az apró, tüskés lakókat.
Az utóbbi napokban a Duna árhullámának vizét használták fel arra, hogy több Tolna vármegyei holtág és csatorna vízszintjét megemeljék.
Az ázsiai lódarázs után újabb inváziós faj, az ázsiai kis méhatka fenyegeti a magyar méhészeket. Bár a parazita még nem jelent meg hazánkban, a szakemberek szerint csak idő kérdése, mikor érkezik.
A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület szavazásán a zengőlegyek nyerték el az Év beporzója címet 2026-ban.
A 2026-os Év Emlőse a molnárgörény lett: Európa-szerte visszaszoruló, ügyes rágcsálóspecialista, aki nem a tyúkólakat fosztogatja, hanem a mezők kisebb állatait zsákmányolja.
A Balaton vízszintje tovább nő, de a szakemberek szerint a valódi veszélyt nem a kevés vagy sok víz jelenti, hanem a tó vízminőségének és ökológiai egyensúlyának változása.
A fecskék védelmének fontosságára hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), mivel az ezredfordulót követően több mint 50 százalékkal csökkent a hazai fecskeállomány.
Ritka fogásról számolt be egy horgász a Sajó kazincbarcikai szakaszáról: nem más, mint egy megtermett angolna akadt a horgára. A most kifogott példány egy „régi túlélő” lehet.
A japán cserebogár horvátországi felbukkanása komoly aggodalomra ad okot a magyar hatóságoknak.
Döbbenetes látlelet készült a hazai erdőkről! Tájegységnyi szinten szűnnek meg a természetes élőhelyek: a védett erdők fái az erőművekbe kerülnek.
Egy Észak-Amerikából származó, rendkívül alkalmazkodóképes ragadozó terjedése miatt aggódnak a természetvédők a Dunántúlon.
Két hónap alatt új életre kelt Marispuszta, Kiskunmajsán: a civilek az elfolyó vizet megtartva, okos megoldásokkal teljesen új élővilágot alakítottak ki a kiszáradt területen.
Erdők mélyén bújik meg a csoportos csiperke – ritka, védett és különösen látványos gomba, amely 2026-ban elnyerte az Év Gombája címet Magyarországon.
Hosszú előkészítés után elindult egy olyan beavatkozás a Duna főágában, amely egyszerre szolgálja a hajózási érdekeket és a természetvédelmet.
Észrevétlenül, de gyors ütemben hódítja meg Magyarországot az amerikai nyérc, amely már Európa-szerte súlyos ökológiai károkat okozott.
A Vértes hegység ritka fája, a kőhányási berkenye kipusztult – és a meglepő tettes a túlszaporodott muflonállomány.
A tóparti települések vezetői a gyengébb turisztikai szezont az árvaszúnyoginváziónak, a kaotikus tömegközlekedésnek és a hűvösebb időjárásnak tulajdonítják.
Döbbenetes képek készültek a Velencei-tóról, amelynek vízszintje drámaian alacsony. Dr. Gusztáv Jakab ökológus fotóriportja bemutatja, hogyan hat a klímaváltozás a tó állapotára.
