Mindig lenyűgözött az éjszakai égbolt, de mennyit tudsz valójában a csillagképekről? Felismered Orion övét, ismered a Fiastyúkot vagy tudod hol keresd a Sarkcsillagot? Nézzük meg!
A Hold pedig nem csak egy égi jelenség, vagy ezoterikus tanok alapja, a tudomány és a kultúra egyaránt sokat foglalkozik a témával.
Önpusztító planétát fedeztek fel csillagászok a Cheops svájci űrteleszkóp segítségével.
A Déli Delta Aquaridák meteorraj eléri maximumát és óránként akár 25 hullócsillag is felvillanhat.
A glóriára emlékeztető jelenség nagy figyelmet keltett a közösségi médiában.
A nyári napforduló nemcsak a leghosszabb nappal, hanem évezredek óta különleges esemény az emberek számára: csillagászati mérföldkő, ünnep, misztikum egyszerre. Mennyit tudsz róla?
Az égitestet 2008-ban fedezte fel az arizonai Catalina Sky Survey.
A nyári napforduló is ebben a hónapban következik be: ezen a napon 4:46-kor kel és 20:44-kor nyugszik a Nap, így 16 órán át fürdőzhetünk a napsütésben.
Sokan nézik esténként a Holdat, legyen szó csillagászatról, spirituális gyakorlatokról vagy egyszerűen a természet szépségeinek megéléséről. Nézzük, mikor várható telihold 2025-ben.
Hamarosan hajnalban akár 50 hullócsillagot láthatunk óránként, jövő héten érdemes lesz az eget kémlelni éjjel.
A legrégebbi ismert meteorraj, a Lyridák lesznek megfigyelhetők április 22-én, kedden.
Mivel a Föld mágneses tere a sarkoknál a legerősebb, a sarki fények a sarkvidéki régiók közelében láthatók a leginkább.
Április teliholdját „rózsaszín holdnak” nevezik, mivel mert ilyenkor virágzik Észak-Amerikában a pink moha.
Április 22-én hajnalban tetőzik a Lyridák meteorraj, így óránként akár 18 hullócsillagot is láthatunk!
A világegyetemet feltérképező új űrteleszkópot állított kedden földkörüli pályára a NASA a SpaceX hordozórakétával, amely műholdakat is vitt magával.
Elképesztő égi jelenségnek lehettek szemtanúi ma a Budapestiek. Nem akármilyen szivárvány fedte be az eget.
Márciusban teljes holdfogyatkozás és részleges napfogyatkozás is lesz, de nem mindenhonnan lesz látható az égi csoda.
Február 19-én láthatjuk a legfényesebbnek a Vénuszt, 24-én pedig felsorakozik egymás mellé a Naprendszer összes bolygója.
A 2024-es évhez hasonlóan az idei év első hónapjában számíthatunk egy különleges, nagy szerencsével talán szabad szemmel is megfigyelhető üstökösökre.
Az Nemzetközi Űrállomásról (ISS) készült lenyűgöző felvételt osztott meg a NASA egyik űrhajósa, Don Pettit, amely felülnézetből mutatja be az északi fényt.
